Budapesti Orvosi Újság, 1934. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1934-07-05 / 27. szám

XXXII. évfolyam Budapest, 1934 július­­ 27. szám BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG FELELŐS SZERKESZTŐ : TORDAY FERENC dr., egyetemi tanár. SZERKESZTŐTÁRSAK: Belgyógyászat: Dalmady Zoltán dr., egyetemi c. rk. tanár és Torday Árpád dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos. Bőrgyógyászat: Török Lajos dr., egyet. c. rk. tanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa. Egészségtan : Darányi Gyula dr., egyet. ny. r. tanár. Elméleti orvostudományok: Farkas Géza dr., egyet. ny. r. tanár. Fü­­- orr-, gégebetegségek: Rejtő Sándor dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos és Liebermann Tódor dr., kórházi főorvos. Gyermekgyógyászat: Torday Ferenc dr., egyetemi c. rk. tanár, állami gyermekmenhelyi főorvos és Barabás Zoltán dr., egyetemi magántanár, állami gyermekmenhelyi igazgatós főorvos. Ideg■ és elmegyógyászat: Frey Ernő dr., egyetemi magántanár, kórházi főorvos és Zsakó István dr., elme- és ideggyógyintézeti igazgató­főorvos. Laboratóriumi diagnostika: Gózony Lajos dr., egyetemi magántanár, az Apponyi­ Poliklinika főorvosa. Röntgenológia: Holits Rezső dr., az Apponyi Poliklinika röntgenintézetének vezetője. Sebészet: Lobmayer Géza dr., egyetemi magántanár, az Apponyis Poliklinika igazgatója. Szemészet: Liebermann Leó dr., egyetemi c. rk. tanár, a Rókuszkórház szemész­főorvosa és Csapody István dr., egyetemi magántanár, közkórházi főorvos. Szülészet és nőgyógyászat: Frigyesi József dr., egyetemi ny. r. tanár. Stomatologia: Morelli Gusztáv dr., egyet, magántanár. Törvényszéki orvostan: Jankovich László dr., egyet. ny. r. tanár. Tüdőtuberculosis: Okolicsányi-Kuthy Dezső dr., egyet. magántanár, közkórházi főorvos. Urológia: Mező Béla dr., egyetemi magántanár, közkórházi főorvos. Vérkeringési szervek betegségei: Hasenfeld Artúr dr., egyetemi c. rk. tanár, közkórházi főorvos. TARTALOMJEGYZÉK. Eredeti közlemények. Margitay-Becht Dénes: Alkáli vizsgálatok cykluszavarban szenvedő nőkön. — Udvarhelyi Károly: Néhány adat a labyrintheredetű nagyothallások gyógykezeléséhez. — Rokay Zoltán: A­ Bükk éghajlata gyermekorvosi szempontból. Referátumok. Belgyógyászat. A fájdalom gyógyításának néhány orvosi gya­­korlati kérdése. — A migrain. Vérkeringési szervek betegségei. A vérkeringési zavarok mai gyógyítása. — Az ideges szívbántalmak. — A szénsavas für­dők. — Az érvágásról. Ideg- és elmegyógyászat. Az előrehaladó hűdéses elmezavar és a gerincvelősorvadás. Gyermekgyógyászat. A vitaminkutatás újabb eredményeinek értékelése a csecsemőgyógyászatban. — A gyermekkori étvágy­talanság okai és gyógyításának tényezői. Fül-, orr-, gégebetegségek. A torokgyulladás utáni szövődmé­nyek. — A szívbetegek mandulaműtétének immunbiológiai feltétele. Sebészet. Tévedések a csont- és izületi betegségek kórismézésében. Urológia. A vesekőkiújulásról. Stomatologia. A fogszú elleni védekezés megfelelő étrenddel. — A fogak tisztítása, különös tekintettel a fogvájóra. Egészségtan. A diphtheria­ elleni védekezésről. — A kórházak fej­lődése és a kórházi ápolás jelentősége Budapesten. Tárca. Bajusz Mihály: A községi és körorvosok új feladatai. Könyvismertetések. Új könyvek. A mindennapi gyakorlat köréből. A fertőző betegségek gyakorlati szempontból. Hírek. Eredeti közlemények. A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter­ Tudományegyetem I. sz. női klinikájának közleménye. Igazgató: Frigyesi József dr., egyetemi ny. r. tanár. Alkati vizsgálatok cykluszavarban szenvedő nőkön. Irta*: Margitay-Becht Dénes dr., egyetemi gyakornok. A kor felfogásának megfelelően az alkatot (constitutiót) meghatározó tényezők közül az endokrin-rendszer működéssé, a hormonális egyensúly mindig fontosabb és jelentősebb tényezővé látszik nőni. Tekintve, hogy a nemleges nőgyógyászati leletű méhvérzések bizonyos százalékát kitevő mirigyes, tömlős, túltengéses (glandular cystikus hyperplasia) vérzések minden kétséget kizáróan (Szarka) belső elválasztásos kóros működésre (hormonális disfunctio) vezethetők vissza: nem érdek­telen, ha ennek a betegségnek a kapcsán ezen kórképpel és más petefészki csökkent működést fel­tételező megbetegedésekkel együttjáró alkatok vizsgálatával foglalkozunk. Az alkat-tudomány, mint önálló és öncélú tudomány tehet megkülönböztetéseket constitu­­tio és conditio, öröklött és szerzett tényezők között stb. Az alkat-tudomány azonban, mely az orvos­­tudománynak segítő társtudománya akar lenni, felesleges, hogy különböző elnevezésekkel bonyolulttá tegye a képet és zavart keltsen. A betegágynál ugyanis lehetetlen megkülönböztetni, hogy az egyén alkatában mi az öröklött és mi a szerzett. Ezért a továbbiakban csak constitutióról fogunk beszélni, de mindenkor tudatában leszünk annak, hogy az általunk constitutio név alatt értett fogalom, két tényezőnek az eredője. A kor felfogásának megfelelően a constitutio kialakulását, lényegét a következőképpen kép­zelhetjük el. Legfontosabb alkatrésze az egyénenkénti különböző irányú és tágasságú korlát az amphymixis pillanatában, a chromosomák által végzetszerűen meg van határozva. Ezen korlátok között a legtágabb értelemben vett környezet (éghajlat, táplálkozás, sport, átélt és fennálló betegsé­gek stb.), tehát inkább a conditio, a chromosomák­ adta lehetőséget kifejlesztve hozza létre az egyén . Előadta a Magyar Nőorvosok Társasága 1934. évi nagygyűlésén.

Next