Budapesti Orvosi Újság, 1935. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

1935-07-11 / 27-28. szám

r XXIII. évfolyam Budapest, 1935 július 11­27—28. szám BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG FELELŐS SZERKESZTŐ : TORDAY FERENC dr., egyetemi tanár. SZERKESZTŐTÁRSAK: Belgyógyászat: Engel Károly dr., egyetemi c. rk. tanár, az Apponyis Poliklinika főorvosa és Torday Árpád dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos. Bőrgyógyászat: Török Lajos dr., egyet. c. rk. tanár, az Apponyi­ Poliklinika főorvosa. Egészségtan: Darányi Gyula dr., egyet. ny. r. tanár. Elméleti orvostudományok: Deseő Dezső dr., egyet. ny. r. tanár. Fül- orr-, gégebetegségek: Rejtő Sándor dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos és Szentlőrinci Liebermann Tódor dr., kórházi főorvos. Gyermekgyógyászat: Torday Ferenc dr., egyetemi c. rk. tanár, állami gyermekmenhelyi főorvos és Barabás Zoltán dr., egyetemi magántanár, állami gyermekmenhelyi igazgatós fő­­orvos. Ideg-és elmegyógyászat: Frey Ernő dr., egyetemi magántanár, kórházi főorvos és Zsakó István dr., elme- és ideggyógyintézeti igazgató,főorvos. Laboratóriumi diagnostika: Gózony Lajos dr.,egyetemi magántanár, az Apponyi­ Poliklinika főorvosa. Röntgenológia: Holits Rezső dr., az Apponyi Poliklinika röntgenintézetének vezetője. Sebészet: Lobmayer Géza dr., egyet. magántanár, az Apponyis Poliklinika igazgatója. Szemészet: Szentlőrinci Liebermann Leó dr., egyetemi c. rk. tanár, a Rókus*kórház szemész*főorvosa és Csapody István dr., egyetemi magántanár, közkórházi fő­orvos. Szülészet és nőgyógyászat: Frigyesi József dr., egyetemi ny. r. tanár. Stomatologia: Morelli Gusztáv dr., egyet. magántanár. Törvényszéki orvostan: Jankovich László dr., egyet. ny. r. tanár. Tüdőtuberculosis: Okolicsányi- Kuthy Dezső dr., egyet. magántanár, közkórházi főorvos. Urológia: Mező Béla dr., egyetemi magántanár, közkórházi főorvos. Vérkeringési szervek betegségei: Hasenfeld Artúr dr., egyetemi c. rk. tanár, közkórházi főorvos. TARTALOMJEGYZÉK. Eredeti közlemények. Fáyl­iss Ferenc: A hashártyagyulladás gyógy­sav­as kezelése. — Szentek István: Szövettani vizsgálatok jelentősége a méhenkívüli terhesség felismerésében. — Kesztler Tivadar: Szájpenészből kiinduló, igen hevenyen lefolyó vér­mérgezések a csecsemőkorban. — Haas Oszkár: Jódtherapia luesnél, különös tekintettel az Endojodinra. Referátumok. Belgyógyászat. A Basedow-kór és a rokonjellegű kórképek köz­ponti eredetű alakjairól. — A duodenum nem fekélyes el­változásai alapján kifejlődött gyomordyspepsiák. — Gyomor­­syphilis veleszületett bujakórban szenvedő fiúnál. — Chinin­­m­érgezés és chinintúlérzékenység. — Antiseptikus gyógyszer befecskendezése gyűjtőérbe. — Az epeutak betegségei. — Azophan­ okozta halálos subacut sárga máj sorvadás. Ideg- és elme­gyógy­ászat. A mindennapi gyakorlatban szükséges elmegyógyászati ismeretek. — Az őskóros nagy roham tünetei­nek keletkezése. — A kábítószerek használata ideg- és elme­betegek kezelésében. — Az egyéni helyettesítő és közösségi beteges képzelődés. — A vérgerincfolyadék gátjának jelentősé­géről. — A féloldali fejfájás és az együtttérző idegrendszer. — A környéki idegrendszer sport­ okozta ártalmai. — Gümős agy­hártyagyulladás gyógyítása. Szemészet. A szembajok alanyi okairól. — A kezeléssel dacoló lues és a lueses keratitis parenchvinatosa gyógyítása chininnel. — A látóidegfőgyulladás és pangásos papilla, különös tekintettel a korai és téves kórismére. —* A magzat szemének károsodása az anya röntgenezése révén. —» Az utóhályog jelentősége. Stomatologia. A száj nyálkahártya betegségei a felnőttkorban. — Nagyhólyagú száj gyulladá­sok kezelése máj készí­tményekkel. Elméleti orvostudományok. Az emberi táplálkozás mai néző­pontokból. — Phosphataemia és rachitis. — Az urobilin élet­tana. — A pajzsmirigyműködés akadályozása állati vér által. — Az izmok maradéknitrogén- és maradékszéntartalma és ezek halál utáni változásai. — A C-vitamin sorsa az emésztőcsőben. I. közlemény: A bélbeli baktériumok hatása a C-vitaminra. — A tobozmirigy élettanára vonatkozó kísérletek. Laboratóriumi diagnostika. A Lederer-féle rákreactio használható­ságáról. — A lues serologiai kimutatásához. Könyvismertetések. Új könyvek. A mindennapi gyakorlat köréből. Az agydaganatok kórismézése és kezelése. — Dohány, alkohol és angina pectoris. — A szédülés kezelése. — A hányás kezelése. — A röntgennel be­sugárzott bőr utókezelése — Méz külső használata. — A bőr­farkas kezelése. — Az orbánc kezelése terpidhinnel. — A leg­kisebb D-vitaminadag angolkór gyógyítására és megelőzésére. — Calciumchlorid. — Vaccinosis tanulságos esete. Tárca Zsakó István: Viszanik Mihály, a magyar származású bécsi elmeorvos. Hírek. Eredeti közlemények. Közlemény a Szent Margit-közkórház sebészeti osztályáról. A hashártyagyulladás gyógysavós kezelése, írta: Fáykiss Ferenc dr., közkórházi főorvos. A hashártyagyulladás leküzdésére hosszú évek sorozata óta a műtéti technika tökéletesí­tésén kívül is mindenféle kísérlet történt. A gyógyulási eredmények a múlthoz viszonyítva lénye­ges javulást mutatnak, azonban korántsem mondhatjuk még ma sem, hogy megtaláltuk azt a töké­letes eljárást, amelynek segítségével, eltekintve a végső állapotban levőktől, betegeinket biztosan meg tudjuk menteni. Ez a tökéletes eljárás azonban útban van, amióta felismertük a hashártya ter­mészetes működésének óriási jelentőségét a hashártyagyulladás leküzdésében és ennek következté­ben minden törekvésünk oda irányul, hogy beavatkozásunkkal a hashártyának ezt a működését ne akadályozzuk, hanem éppen ellenkezőleg elősegítsük és a műtét által a természetes gyógyító erőknek kedvező feltételeket teremtsünk. A műtétre szükség lesz mindig, mert a fertőzés forrását ki kell iktatnunk, akár átvándorlás, akár átfúródás következtében jutnak a fertőző csírok a szabad has­üregbe, bár tagadhatatlan tény, hogy különösen kedvező körülmények között általános genyes has­hártyagyulladás műtét nélkül is meggyógyulhat, mint azt magam is észlelhettem. Kirschner­nek 1926-ban ismertetett gyűjtő statisztikájában még azt látjuk, hogy a féreg­nyúlvány eredesű általános genge- hashártyagyulladásnak halálozási százaléka 35—38%. Azóta a

Next