Budapesti Orvosi Újság, 1938. január-június (36. évfolyam, 1-27. szám)
1938-01-06 / 1. szám
XXXVI. évfolyam. Budapest, 1938 január 6. 1. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: TORDAY FERENC dr., egyetemi tanár. SZERKESZTŐTÁRSAK: Belgyógyászat: Engel Károly dr., egyet. c. rk. tanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa és Torday Árpád dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos. Bőrgyógyászat: Török Lajos dr., egyet. c. rk. tanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa. Egészségtan: Darányi Gyula dr., egyet. ny. r. tanár. Elméleti orvostudományok: Deseő Dezső dr., egyet. ny. r. tanár. Fül-, orr-, gégebetegségek: Rejtő Sándor dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos és Szentlőrinczi Liebermann Tódor dr., kórházi főorvos. Gyermekgyógyászat: Torday Ferenc dr., egyet. c. rk. tanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa és Barabás Zoltán dr., egyet. magántanár, állami gyermekmenhelyi igazgató-főorvos. Ideg- és elmegyógyászat: Ranschburg Pál dr., egyetemi rk. tanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa és Zsakó István dr., elme- és ideggyógyintézeti igazgató-főorvos. Laboratóriumi diagnostika: Gózony Lajos dr., egyetem. tanár, az Apponyi Poliklinika főorv. Röntgenológia: Holits Rezső dr., az Apponyi-Poliklinika röntgenintézetének vezetője. Sebészet: Lobmayer Géza dr., egyet magántanár, az Apponyi-Poliklinika igazgatója. Szemészet: Szentlörinczi Liebermann Leó dr., egyet c. rk. tanár, a Rókus-kórház szemész-főorvosa és Csapidy István dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos. Szülészet és nőgyógyászat: Frigyesi József dr., egyet. ny. r. tanár. Stomatologia: Morelli Gusztáv dr., egyet. magántanár. Törvényszéki orvostan: Jankovich László dr., egyet. ny. r. tanár. Tüdőtuberculosis: Okolicsányi- Kuthy Dezső dr., egyet, magántanár, kórházi főorvos. Urológia: Mező Béla dr., egyet, magántanár, közkórházi főorvos. Vérkerintési szervek heteaséak: frisinfeld Artúr dr., egyet. c. rk. tanár, közkórházi főorvos. TARTALOMJEGYZÉK Eredeti közlemények Ángyán János dr.: Az orvosi hivatás az érabéri kultúrában. — Zsakó István dr. és Urbán Lajos dr.: Zenei tehetség hülyénél.— Zsakó István dr.: Törpék testméretei. Referátumok: Belgyógyászat: A gyomorhurut és a gyomorfekély étrendi kezelése. — Colloid-chémiai folyamatok jelentősége a gyógyító étrendben. — C-vitamin húgyhajtó hatása májzsugorodásnál. — A gyomorvérzés kezelése étrendi rendelkezéssel. Ideg- és elmegyógyászat: A pyramispályák. — Kényszernevetés ritka esete. Gyermekgyógyászat: Vitaminok és a csecsemő táplálkozási zavarai. — A tej a gyermek táplálásában. — Önkénytelen székürülés gyermekkorban. — A másodlagos vérszegénység gyermekkorban. — A hörgtágulás a gyermekkorban. — Gyermekkori térdszünti gümőkór. Szemészet: A kóroktani trachomakutatás legújabb eredményei. — Szövetközti szaruhártyagyulladásos betegek életsorsa. Urológia. A vérvizelés. Elméleti orvostudományok. Haladás az organikus és physiologiai tudományban. — Haemochromocytometricus változások a typhusbacillus által okozott kísérleti katatoniában. A mindennapi gyakorlat köréből A dohányzó asszony. — Szemölcsök kezelése. — A C-vitamin jelentősége fertőző betegségek lefolyására és betegségek elkerülésére. — A rühnek gyors, járóbeteg kezelése. — Hirtelen fellépő nagyothallóság. Kényismertetések — Új könyvek. Hírek Eredeti közlemények. Az orvosi hivatás az emberi kultúrában, Irta: Ángyán János dr. egyetemi ny. rendes tanár Korunk világnézeti harcainak közepette, a társadalom réteges szerkezetét megbontó elmozdulások idején az ember szellemi kultúrája a válság idejét éli. Tudatában van ennek a kultúra minden munkája és ezért keresi helyzetének megerősítését, jogainak védelmét, munkájának biztonságát. Mégis úgy látszik a szellemi hivatások munkásainak egyike sem szenvedett a kifosztottság és megalázottság érzetétől többet, mint az orvos. Ha ennek okát keressük, úgy azt elsősorban abban kell látni, hogy az orvosi hivatás prosperitása legszorosabban annak a társadalomnak volt köszönhető, amelynek uralma a mai korban megdőlt. Már régen elmúltak a galenusi dogmatismus évszázadai, de a „dat Galenus opes” fictiója fennmaradt, — annak ellenére, hogy az orvos napi munkájának legnagyobb részét már is minden ellenszolgáltatás nélkül, vagy igen csekély érték ellenében adta az emberi társadalom egészének. Ezért adózott orvosának az uralkodó társadalom tisztelettel és e tiszteletet kísérő „honoráriummal”. Az uralkodó társadalmi réteg beomlott és ha vannak is még itt-ott várfalai és azon derekasan küzdő vitézei, nem tudhatjuk, hogy ennek a harcnak mi lesz a kimenetele. De tudnunk kell, hogy ano már nem remélhetjük az orvosi munkának abba a formába való viiszszatérését, amelyben az ezen válság ideje előtt folyt. 1912-ben Londonban voltam, amikor Lloyd George miniszterelnök egyidőjően két törvényt terjesztett az angol parlament elé. Az egyik a hitbizományok megadóztatásáról, a