Budapesti Orvosi Újság, 1942. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1942-01-01 / 1. szám

• 1942 — 1. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG 3 röntgenfelvétel. A röntgenkép alapján mindkét rács megfelelő kockájába, illetve fémszálára beállítjuk az iránykitűző pálcikákat, amelyek most már a comb­­nyak-tengely lefutását, hajlását, hosszát két irányban mutatják. A műtét második szakasza: 10 cm. hosszú be­hatolási metszés után a fúró villát a pántra felsze­reljük, a tengelybe beállított iránykitűző pálcikák­hoz igazítjuk, majd rögzítjük. A fémpánt másik vé­gére felszereljük a medencetámasztó kanalat, melyet enyhén a trochanter felett a medencére szorítunk. 5) Fúró­ villa, melynek csúsztatható fémpálcái a pontosan beállított ventr.dors. iránykitűző pálcához, ill. a hátsó fémrács megfelelő fémszálához igazítható. („A" a készülék dors..ventr. iránykitűző pálcájához, „B” a hátsó fémrács­­nak a combnyak tengelyére eső fémszálához igazodik. „A” és „B” síkoknak találkozási helyén a „C” fúrócső fut), miáltal a fúró villa hegye is a csontra feszül. A fúró villa szereléke pontosan mutatja a combnyak-tengely hosszát, melyet a fúrásra kész tűre átviszünk és a ráhúzott drain-darabkával megjelöljük (a gummi­­drain jelzi a határt, amely mélyen a fúrótű behatol­hat). Fúrás, kétirányú röntgenfelvétel. A műtét harmadik szakasza: a törésvégek sze­gelése. A fúró villa leszerelése után a befúrt tű sza­badon álló részére ráhúzzuk a kívánt hosszúságú szeget, melyet beverünk. Majd néhány kalapácsütés­sel a törvégeket egymásba ékeljük. Kétirányú rönt­genfelvétel. Az esetleg szükséges gipszkötést a készü­lékre felszerelhető medencetartón végezzük. Az egész, műtéthez 6 röntgenfelvétel szükséges az eddigi eljárás 10 röntgenfelvételével szemben, ami nemcsak lemezekben, de időben is nagy megtakarí­tást jelent. A készülék segítségével a combnyak tengelye két irányban, mechanikai pontossággal megállapítható úgy, hogy a szegelés végrehajtása a legegyszerűbb be­avatkozás színvonalára süllyed. Mivel a röntgenlám­pával a ventro-dors­ iránykitűző pálcát állandóan követjük s a Combnyak tengelyének oldalirányú le­futását a comb belső felszínén a műtét tartamára már előzetesen megjelöltük, az egyik röntgenlámpát el is lehet hagyni s így a szegelés felszerelése tetemes ösz­­szeggel csökken. Medence-keresztcsont izületi ficam szegelése. A medence-keresztcsont izületi ficamának ideá­lis gyógyulása csak annak szegelése útján érhető el eredményesen. A medence-keresztcsont ízület valóságos ízület: porcogóval bevont ízfelszínek, izületi üreg és savós tokszalag jellemzi. Ezen izületi felszínek csipkés fo­gazattal kapcsolódnak egymásba, melyeket a toksza­lag felett kifeszülő szalagok: lgg. sacroiliaca anteri­­ora, posteriora (longum et breve), lgg. interossea kötik össze. Luxatiónál a fogazat kitörik, a feszes tokszalag elszakad, de elszakadhatnak a tartó liga­­matumok is. Állandó extensióval a felcsúszott csípőcsontot a helyére húzhatjuk és a beteg fekvő helyzetében ott meg is tarthatjuk, de hogy az ízület ismét teherbíró legyen, ahhoz a kitört fogazat visszacsontosodása, az elszakadt tokszalag és ligamentumok gyógyulása szükséges Függő medenceszorító kötésben (Hangematte­­hen) Braun­sinen extendált lábakkal a gyógyulás át­lag 12 hétig tart. A legtöbb esetben azonban meg­terhelésnél, felkelés után vagy évek múlva, a kifica­modott medence lassan felcsúszik, a gerincoszlop és a medence különféle torsiót szenved, a keresztcsont­­medence-szalagok (sgg. sacrospinosum, sacrotubero­­sum stb.) elcsontosodnak. A torsio különösen szembetűnő a medence nyúl­­ványi részében, az arcusokban, mintha a medence érezné, hogy alátámasztó szerepének nem tud siker­rel megfelelni és az artic. sacroslacáh­oz minél köze­lebb igyekszik húzni az acetabulumot, a csípőizü­­letet. Finsterer symphiseolysisnél — amely a féloldali 6) Szeg helyzete ant.-post. irányban. 7) Szeg helyzete oldalirányú felvételnél.

Next