Budapesti Szemle. 1858. 3. kötet, 7-10. szám

7–8. szám - KÉPEK AZ EMBERI MIVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL. – I. China és India. Csengery Antaltól

Szakja királyi törzsből származott a hitújító, mint látszik a VI-ik században Krisztus előtt*). Nemzetségi nevéről és mint remetét (muni) többnyire Szakja-muninak (mongolban Sigemuni) nevezik, bár olykor Guatama nevén is fordul elő, alkalmasint egyik ős­atyjáról, Gotamáról. A Buddha névvel hivei tisztelték meg**). Atyja király volt Kapilavaszu országában. Mint királyfi fényben és bőségben növekedett Szakjamuni, s korán ízlelte a világ örömeit, de hamar is elfordult azoktól. Azt hisszük nem csalódunk, ha Pavieval úgy képzeljük magunknak, mint egy álmodozásra, búskomorságra hajlandó ifjút, a­kit nem igen gyöt­renek szenvedélyei, s korán megszokott számot vetni érzéseivel, eszméivel; szerfölött érzékeny idegzetű, s hamar csüggedő. Nem követheté a hősök cultusát, a­kikhez oly kevéssé hasonlított. Semmi sem mulatott benne az árja harczosra, a kalandos lovagra, a ki szörnyekkel harczol, az ind költők által magasztalt kszat­rijára. Némely életirói azt mondják, nem is akart nősülni***). A királyi kényelmet a remete-élet sanyarúságaival váltván föl, magányba vonult elmélkedni. S midőn évek múltával megérett írt közelebb , maga sem látja még lehetségesnek a budd­hismus történe­tét megírni. Ez , úgymond bevezetésében, csak akkor lesz némileg lehet­séges , ha Wassiliewnek a pétervári academiához benyújtott műve s az ind buddhismus története (a tiibeti) Taranthótól és több buddhista egy­házi atya életirata (a­mire szintén van kilátás) meg fog jelenni. (D­i­e R­e­l­i­g­i­o­n d­e­s Buddha und Ih­re Entstehung von Carl Friedrich Koeppen, Berlin, 1857. 8° 614 lap.) *) Koe­p­e­n szerint Darius Histaspis és I. Xerxes kortársa volt (209. 1.). A déli buddhisták 544—543 évre teszik Kr. e. halálát, a chi­naiak , japánok , mongolok 950—940 évre. A tibeti időszámítás , Szak­jamuni élete idejére nézve, 2422—546 közt ingadozik. A buddhismus eredeti hazája iránt is különbözők a nézetek. Némelyek szerint Magadba (déli Behar), Koeppen szerint (igen valószínűleg) Aude az ind hitújítás keletkezési helye. (Koeppen, 85. lap.) **) Buddha ezen gyökszóból ered : b­u­d h­­erweckt werden, re­kennen , wissen­ s azt jelenti: der wissende, rationalis, sapiens stb." (Bur­nouf, Weber, Schott.). E szerint nem tulajdonnév, mint a messiás vagy próféta nevezet A chinaiak elferdítése szerint F­o­­ li­u vagy rövidítve Fo, Foe, fordítva egyszersmind Ivio (der Erleuchtete). A tiibetiek Sangs rgyaknak (Sanggya), a mongolok Burch­an-nak nevezik Buddhát. Ezeken kívül mellékneve is számos a buddhista népeknél. (Koeppen, 90, 91 11.) ***) Mások szerint három neje volt, de korán odahagyta őket.

Next