Budapesti Szemle. 1858. 3. kötet, 7-10. szám
7–8. szám - KÉPEK AZ EMBERI MIVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL. – I. China és India. Csengery Antaltól
Szakja királyi törzsből származott a hitújító, mint látszik a VI-ik században Krisztus előtt*). Nemzetségi nevéről és mint remetét (muni) többnyire Szakja-muninak (mongolban Sigemuni) nevezik, bár olykor Guatama nevén is fordul elő, alkalmasint egyik ősatyjáról, Gotamáról. A Buddha névvel hivei tisztelték meg**). Atyja király volt Kapilavaszu országában. Mint királyfi fényben és bőségben növekedett Szakjamuni, s korán ízlelte a világ örömeit, de hamar is elfordult azoktól. Azt hisszük nem csalódunk, ha Pavieval úgy képzeljük magunknak, mint egy álmodozásra, búskomorságra hajlandó ifjút, akit nem igen gyötrenek szenvedélyei, s korán megszokott számot vetni érzéseivel, eszméivel; szerfölött érzékeny idegzetű, s hamar csüggedő. Nem követheté a hősök cultusát, akikhez oly kevéssé hasonlított. Semmi sem mulatott benne az árja harczosra, a kalandos lovagra, a ki szörnyekkel harczol, az ind költők által magasztalt kszatrijára. Némely életirói azt mondják, nem is akart nősülni***). A királyi kényelmet a remete-élet sanyarúságaival váltván föl, magányba vonult elmélkedni. S midőn évek múltával megérett írt közelebb , maga sem látja még lehetségesnek a buddhismus történetét megírni. Ez , úgymond bevezetésében, csak akkor lesz némileg lehetséges , ha Wassiliewnek a pétervári academiához benyújtott műve s az ind buddhismus története (a tiibeti) Taranthótól és több buddhista egyházi atya életirata (amire szintén van kilátás) meg fog jelenni. (Die Religion des Buddha und Ihre Entstehung von Carl Friedrich Koeppen, Berlin, 1857. 8° 614 lap.) *) Koepen szerint Darius Histaspis és I. Xerxes kortársa volt (209. 1.). A déli buddhisták 544—543 évre teszik Kr. e. halálát, a chinaiak , japánok , mongolok 950—940 évre. A tibeti időszámítás , Szakjamuni élete idejére nézve, 2422—546 közt ingadozik. A buddhismus eredeti hazája iránt is különbözők a nézetek. Némelyek szerint Magadba (déli Behar), Koeppen szerint (igen valószínűleg) Aude az ind hitújítás keletkezési helye. (Koeppen, 85. lap.) **) Buddha ezen gyökszóból ered : bud herweckt werden, rekennen , wissen s azt jelenti: der wissende, rationalis, sapiens stb." (Burnouf, Weber, Schott.). E szerint nem tulajdonnév, mint a messiás vagy próféta nevezet A chinaiak elferdítése szerint Fo liu vagy rövidítve Fo, Foe, fordítva egyszersmind Ivio (der Erleuchtete). A tiibetiek Sangs rgyaknak (Sanggya), a mongolok Burchan-nak nevezik Buddhát. Ezeken kívül mellékneve is számos a buddhista népeknél. (Koeppen, 90, 91 11.) ***) Mások szerint három neje volt, de korán odahagyta őket.