Budapesti Szemle. 1862. 16. kötet, 51-53. szám

51-52. szám - BOD PÉTER ÉLETE ÉS MUNKÁI. – Második közlemény. – Gróf Mikó Imrétől

Bod Péternek már származása, valamint gyerek- s ifjúkori sorsa nem mindennapi életviszonyok közt szövődik, s benne az esetlegesség az önakarat szabad elhatározásával oly csodásan párosul, élete folyama­t élményei oly sajátszerűek , hogy az ő magán- és közélete, mint emberé, egyedül magára tekintve is, sok mások fölött képes érdekelni. Hátha még szellemi működésé­nek kü­lönböző köreiben veszszük vizsgálat alá, ha mint az egyház tevékeny szolgáját s mint irót és hazafit nyilvános és közhatású cselekedetei szempontjából tekintjük , ekkor az érdekeltség rész­vétté lesz, s az ő alapos megismerésével az iránta való elisme­rés egyszerre fog bennü­nk megszületni. Őt mint papot és írót mindig egy tisztán meghatározott czél vezette. Egy gyakorlati életelv éltető melege, egy mély meggyő­ződés erős érzete által látszik­ áthatva lenni élete minden szakai­ban , polgári működése minden phasisaiban : v­i­l­á­g­b­a­n i­s vi­lág­ít­n­i! E volt az ő feladata, ez kalauzoló csillaga, ebben telt öröme. Az olvasó előtt már ismeretes, hogy folyvást tanult, s a­mit tanult, annak másokkal közlésére folyvást kereste az alkal­mat. Ez úton magának nemes kedvtelést szerezvén, embertársai­nak és a közügynek kivánt használni. „Kősziklán épült ház ostroma" czímű legelső munkája is,mely 1738-ból és így még tanuló korából való, eleven kinyomata emez érzületének. „Ez históriát" — mond gr. Bethlen Katához írt ajánlatában — „nem tudván, legyen-e magyarul vagy nem, e szomorú napok­ ") Kősziklán épült ház ostroma, vagy oly rövid de világos história, melyben a magyarországi protestáns ekklésiák nyo­morgatások közönségesen, nevezetesen pedig az 1673. eszt. Pozsony­ban citáltatott papoknak halálra sententiáztatások, tömlöczöztetések, gályákra való vitetések s eladattatások és onnan csudálatosan kisza­badulások világ eleiben adattatott a Krisztusnak ez sok nyomorusá­gokból kiszabadult szolgái által 1676-ban, mely magyarra fordítta­tott 1738. siralmas esztendőben a n.-enyedi Collegiumban. Ajánlva bethleni gr. Bethlen Kata asszonynak, 160­1. mutatóval. 4­ edrét. Kézirat­­gróf Kemény Coll. Minor. M. S. Histor. Thom. XXXII. 1 da­rab. Ismét a kolozsvári ref. Collegium könyvtárában, b. Bánffy-theka II. polcz. 1­. sz.

Next