Budapesti Szemle. 1864. 19. kötet, 61-63. szám
61. szám - A MAGYAROK EREDETE. I. Mit tanúskodnak a nyelvek a magyarok eredetéről. II. Történelmi bizonyítékok. Hunfalvy Páltól
tör, jedi, finn söi, vogul tés); a magyar ezer, vogul sater, osztják fares ; a magy. ö 1, finn. syi, vogul ta 1 stb. E hangmozdulás tehát való , belőle pedig az is kiviláglik , hogy olyan magánhangzós előhang, melynek a rokon nyelvekben h ,j, s,t a megelőzője, a magyarban r-vel járt. Fölismervén e hangmozdulást , a török jel, magyar szél és finn tuure is törvényes hasonlatok. Sőt a hangmozdulatra támaszkodván, a finn lehma-t a magyar tehénnel (tehém helyett) állítom össze , ámbár a tehma-nek vehma alakját nem birom is felmutatni, mint volt a magyar nép hajdankép. —Másodszor ,az ősz, syys, takus; — hiire, egér, tanger-félék a belhang elnyeletését is mutatják, minélfogva a tanger, vagy táger-ből lesz s ejer (a mordvinban), s ebből hiire (a finnben); — így tákus, taus, syys, ősz. Hasonlít ezekhez a magyar gyökér, mely (gyökeren által) a finnben juu re. A török szók, mint kus (k ősz, syys, takus) és kök (gyökér, juure) vagy nem vethetők össze a finn, magyar, vogul szókkal, vagy ha összevethetők, még várják a megfejtéseket. Itt van helye a hasonhangú szókról is megemlékezni, milyek minden nyelvben vannak, p. o. a finn kun hó, hold, és kun háj; a magyar hóluna és hónix; a vogul sau haj és sau húgyi csillag; a török gökögésgök, kék kék, kék meg gyökér stb. e) Nemet és rokonságot jelentő szók. Finn. Vogul. Magyar. Török. isa — ise *) isi — aXe atya ata — — ded dede — ange anya ana ukko oika ük ögejemá •— eme merne a kka égva (asszony) akszony katun p o i - k a Pi fi — — áj lyány — *) A Látjátok-ban olvasható ise-mukut é's-nek akarják olvasni,de arra a temetési könyörgés nem jogosít fel, mely a hosszú ő-t nem irja t-vel, hanem i-vel.