Budapesti Szemle. 1864. 19. kötet, 61-63. szám

61. szám - A MAGYAROK EREDETE. I. Mit tanúskodnak a nyelvek a magyarok eredetéről. II. Történelmi bizonyítékok. Hunfalvy Páltól

tenger, más felöl a Rif hegyek (montes Rifei, az Ural) zárják be; a forró égalj­tól távol esik. Kelet felöl Ázsiával van egybekapcsolva. Két nagy folyóvíz is ered benne: egyik neve E t ö­l (Etul), másiké T o g o r a. Az abban az országban termett nemzetek pedig henye­ségbe merültek, hiábavalóságoknak hódolók, fenhéjázó természe­tűek , bujaságra hajlandók, rablásra áhítoznak, s általában inkább barna mint fehér színűek. A Scytha országgal keletre határos a rom­abeliek országa (regnum Jorianorum), ezután T­a r s­z­i­a, s végre M­a n g­a­l­i­a, hol Európa végződik.... A Don folyó, melyet a magyarok Etelnek neveznek, Scythiában ered ugyan, hanem a mint folytában a Rif hegyeken átmegy, Donnak nevezik, mely is azután a síkra kiérvén az alánok földén foly, azután pedig három ágon szakad a Kerek tengerbe. A Togora fo­lyó pedig Scythiából ered, s puszta erdőkön, mocsárokon és havas hegyeken át folydogálván, hol a köd miatt a nap soh­a sem sírt, végre Irkániába szakad az éjszaki tengernek tartva Scythiá­nak földe buja, ligetekkel, erdőkkel, legelőkkel ékes, különféle va­dakban csuda gazdag és tele. Nyugot felöl szomszédjai a bese­nyők és fehér kunok. Az Éjszaki tenger körül pedig, mely vele szomszéd, S­u­s­d­a­­ országáig emberi nemzetnek járhatatlan sivatag erdő van, mely, mint mondják, nagy messze terül, hol ki­lencz hónapokon át sürü köd fekszik; ott a napot sem láthatni, hanem ha csak junius-, julius- és augustusban, azt is csak napjá­ban annyi ideig, a mennyi hat órától kilenczig van. Az említett si­vatag hegyeiben kristályt találnak és griffek fészkelnek, s vadász­sólyom madarak költenek, melyeket magyarul ker­ecsetnek hívnak. Scythia országa egy területbe van ugyan foglalva, de ural­kodásra nézve három országra, Baskar-(Barsacia, Bascardia), D­ent- és Magyar­országra (Mogoria) oszlik." A hunok, vagy (Kézai szerint) az első magyarok, hazájokból megindulván a besenyők és fehér kúnok földön vonulá­nak által, azután Susdáliába, Rutheniába és a fekete kúnok földére nyomulván, végre minden kár nélkül a Tisza vi­zéig jutának. — Közbe szúrjuk ezt is, hogy „Etele király czime­rén, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejű madár vala ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak." — Végre az igazi magyarok bejöveteléről így ír, hogy: „átkelének a besenyők, a fehér kúnok országain és Kiev városán, ”

Next