Budapesti Szemle. 1864. 19. kötet, 61-63. szám
61. szám - A MAGYAROK EREDETE. I. Mit tanúskodnak a nyelvek a magyarok eredetéről. II. Történelmi bizonyítékok. Hunfalvy Páltól
tenger, más felöl a Rif hegyek (montes Rifei, az Ural) zárják be; a forró égaljtól távol esik. Kelet felöl Ázsiával van egybekapcsolva. Két nagy folyóvíz is ered benne: egyik neve E t öl (Etul), másiké T o g o r a. Az abban az országban termett nemzetek pedig henyeségbe merültek, hiábavalóságoknak hódolók, fenhéjázó természetűek , bujaságra hajlandók, rablásra áhítoznak, s általában inkább barna mint fehér színűek. A Scytha országgal keletre határos a romabeliek országa (regnum Jorianorum), ezután Ta r szia, s végre Ma n galia, hol Európa végződik.... A Don folyó, melyet a magyarok Etelnek neveznek, Scythiában ered ugyan, hanem a mint folytában a Rif hegyeken átmegy, Donnak nevezik, mely is azután a síkra kiérvén az alánok földén foly, azután pedig három ágon szakad a Kerek tengerbe. A Togora folyó pedig Scythiából ered, s puszta erdőkön, mocsárokon és havas hegyeken át folydogálván, hol a köd miatt a nap soha sem sírt, végre Irkániába szakad az éjszaki tengernek tartva Scythiának földe buja, ligetekkel, erdőkkel, legelőkkel ékes, különféle vadakban csuda gazdag és tele. Nyugot felöl szomszédjai a besenyők és fehér kunok. Az Éjszaki tenger körül pedig, mely vele szomszéd, Susda országáig emberi nemzetnek járhatatlan sivatag erdő van, mely, mint mondják, nagy messze terül, hol kilencz hónapokon át sürü köd fekszik; ott a napot sem láthatni, hanem ha csak junius-, julius- és augustusban, azt is csak napjában annyi ideig, a mennyi hat órától kilenczig van. Az említett sivatag hegyeiben kristályt találnak és griffek fészkelnek, s vadászsólyom madarak költenek, melyeket magyarul kerecsetnek hívnak. Scythia országa egy területbe van ugyan foglalva, de uralkodásra nézve három országra, Baskar-(Barsacia, Bascardia), Dent- és Magyarországra (Mogoria) oszlik." A hunok, vagy (Kézai szerint) az első magyarok, hazájokból megindulván a besenyők és fehér kúnok földön vonulának által, azután Susdáliába, Rutheniába és a fekete kúnok földére nyomulván, végre minden kár nélkül a Tisza vizéig jutának. — Közbe szúrjuk ezt is, hogy „Etele király czimerén, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejű madár vala ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak." — Végre az igazi magyarok bejöveteléről így ír, hogy: „átkelének a besenyők, a fehér kúnok országain és Kiev városán, ”