Budapesti Szemle. 1865. 3. kötet, 8-10

8. szám - A CZIGÁNY ÉS VISZONYA ZENÉNKHEZ. – Első közlemény: A czigányok eredete. – Bartalus Istvántól

Ez oldalról legfontosabb ugyan e népfaj nemzeti életünkben, de mielőtt zenénkhez való viszonya körvonalzásához kezdenék, mellőzhetlennek tartom röviden előre bocsátani mindazt, a­mit ere­detéről , zarándoklásairól s Európába telepedéséről koronként írtak , mint szintén azt is , a­mit jellemére , életmódjára s szoká­saira vonatkozólag tudhatunk, részint azért, mert zenénk szere­tetéből önként foly , hogy annak kezelőit kellő méltánylásban ré­szeltessük ; részint, mert a czigánynak zenénkhez való viszonya keletkeztével a történelemből kevés adatot meríthetvén : a homá­lyos pontokat csak e nép jellemének , szokásainak s történelmé­nek ismerete által lehet némileg megvilágitni. Egy nép eredetéről sem irtak annyi s oly különböző nézete­ket, mint a czigányéról. A múlt évszázakban, mikor nem a nyel­vek szerkezetéből s összehasonlításából, hanem egyes szavak ro­kon hangzásából indultak ki, elég volt három-négy rokon hang­zású szó a kérdéses nemzetiség elhatározására, mint szintén egy­pár többnyire czigányoktól került, szájról szájra menő kósza hír, hogy Egyiptom fiaiként szepereljenek. Grellmann, e nézetek első lerontója, s a czigányok hindustáni származása megpendítője, egész sorozatát közli ama véleményeknek , melyek felett nekünk sem lett érdektelen szemlét tartani, ha más okból nem, a tudo­mányos tévelygések történelme szempontjából *), Marquard **), Peysonnel 3*) s mások a Cingani szó hang­zása után a czigányokat az athingán néven ismert görög eretne­kektől származtatják. Marius Niger 4*) , s Ferrarius 5*) szintén e szó szerint Afrikának Zeugitána nevű tartományát — a mai Tu­niszt— tartják ős­hazájuknak. Spondanus 5*) azt állítja, hogy Julián császárnak (a hitetlennek) Mesopotamia Singara városából szétszórt üldözöttei. Aeneas Silvius (*) okul adván, hogy a czi­gányok lopnak és rabolnak, a Kaukaz vidékén lakó zokhorokra *) Lásd : Grellmann, „Die Zigeuner" 176—216. 1. **) Not. ad Cronic. Andreae Ratisbonensis. 224. 1. •1*) Observations historiques et geogr. sur les peuples barbares, qui ont habité les bords du Danube et du Pont-Euxin. 109. 110. 1. 4*) Ortelius, Thcs. geograph. sub artic. Afrika. 5*) Lexic. geograph. sub artic. Zeugitana. fi*) in Auctuario chronolog. ad Epitomen Annál. Baronii. ad. ann. 1418. Gessner, Mithridat. 81. p.

Next