Budapesti Szemle. 1867. 7. kötet, 21-24

23-24. szám - A KÉPVISELETI ÁLLAM AZ ÚJABB POLITIKAI ELMÉLETEK SZERINT. – Kautz Gyulától

A KÉPVISELETI ÁLLAM AZ ÚJABB POLITIKAI ELMÉLETEK SZERINT. Már a legfelü­letesb körültekintés is az újabb politikai irodalom körében azon megismerésre vezet, hogy a státust­udom­á­ny­ok napjainkban ismét egyikénél állanak azon válpontoknak, hol az eddigi alapok és kiindulási elvek nagy átalakulás elé mennek, az uralkodó iskolák és ezek rendszerei ingadoznak , új irányok , új elméletek kezdenek érvényre emelkedni, eddig fennállott s ér­vényben volt tanok és elméletek helyébe mások , újabbak lépnek. A politikai irodalom e szerint egészen hasonló hely­zetben van, mint maga a gyakorlati államélet; — abban is úgy mint mindenütt a vajúdás újabb elvek és formák után, ott is úgy mint emitt azon mind általánosbbá váló meggyőződés, hogy sok, igen sok a fennállóból és létezőből magát már meglehetősen túl­élte, tehát mint elavult és tarthatatlan vagy egyenesen eltávolí­tandó, vagy legalább tetemesen módosítandó, ha az előrehalad­tabb kor magasb követeléseinek megfelelni, a század előretörő szelleme, a társadalom és a tudomány újabb igényeinek és szük­ségeinek teljes­ mértékben kielégítésére képes akar maradni! Mellőzve egyebeket , csak a következőkre akarjuk az olva­sót figyelmeztetni. Egyik fő és uralkodó jellemvonása a politikai elméletnek napjainkban , a kor realistikusabb irányainak megfelelőleg, az ál­lamphilosophia gyakorlati tanainak belterjes, s a tényle­

Next