Budapesti Szemle. 1877. 15. kötet, 29-30. szám
30. szám - BULGARIA. (I.) – Szatmáry Györgytől
ezek is a magyar helyőrségek támogatása mellett 50 nap alatt 200,000 embert térítettek a kath. vallásra. (E lélekszám az akkori és ottani lakosságnak egy harmadát tette.) Orthodox pópák, szerzetesek s legnagyobb számmal a bogomilok tértek át az új hitre. Sismán már 1366-ban a törökök szövetségében megtámadta az új magyar bánságot, de a magyarok által visszaveretett. A következő 1369. évben azonban sikerült Sismánnak Vladislav oláh vajda segítségével kiszorítni a magyar csapatokat e területről. Sracimir ismét elfoglalta helyét Viddinben, de mint látszik egyelőre magyar fenhatóság alatt. Még csak pár év kellett s egész Bulgária török uralom alá került, mely alól most a muszka sereg akarja „fölszabadítni." A délszlávok látva a veszélyt, mely őket a törökök részéről fenyegeti, Tvardko bosnyák király főnöksége alatt szövetséget kötöttek az osmánok ellen. A viddini Sracimir s a tirnovai Sismán bolgár fejedelmek, bár testvérek voltak, egymás gyöngítésére fordíták erejöket. Murád szultán épen Karamaniában hadakozott a föllázadt Ali bég ellen, s így az egyesült bosnyákok és szerbek elébe csak 20,000 főnyi serget küldhetett. A csata Plocsniknál volt a Toplicza mellett, s a törökök teljes leveretésével végződött (1387.). Ez volt az egyesült délszlávok első és utolsó győzelme az ozmánok fölött. E győzelem fölbátorította Sismánt (az utolsó tirnovai „czárt") s megtagadta a hűbéradót és a hadi contingenst. Ezért 1388-ban Ali pasa nagyvezér alatt 30,000 főnyi török sereg, de mely a nagy derékhadnak csak előcsapatát tette, Aitosnál átkelt a Balkánon, bevette Sument s a környéken fekvő összes várakat. Tirnovo rövid ellenállás után kapitulált. Sismán „czár" Nagy-Nikápolyban*) vonta meg magát, erélyes ellenállást fejtve ki. Ali nagyvezér magát Murád szultánt hívta segítségül, ki meg is érkezett Drinápolyból egy roppant sereggel, mely az egész vidéket elözönlötte. Sismán kénytelen volt békét kötni oly feltétel alatt, hogy megfizeti a hátralékos *) Nem a mai Nikápoly a Duna mellett, hanem a római Nicopolis ad Haemum, melynek romjain ma Niklup falu terül el (4 óra Tirnovotól és 12 a Dunától). E Nikápolynál volt Zsigmond magyar király csatája is, a törökkel. Budapesti Szemle. Tizenötödik kötet, 1877. 25