Budapesti Szemle. 1879. 20. kötet, 39-40. szám
40. szám - MUHAMMEDÁN FŐISKOLAI ÉLET. Goldziher Ignácztól
nak a tárgyakról való ismereteinknek. Voltak tehát az újabb európai befolyás kezdetei előtt is muhammedán főiskolák, melyek nem a muhammedán theologiának, hanem a philosophiai és exact tudományoknak szolgáltak ; voltak pedig különösen Közép-Ázsiában és Spanyolországban. De a muhammedán társadalom e tudományos élete, oly okoknál fogva, melyek az iszlám politikai sülyedésével függnek össze, évszázadokon át elzsibbadásnak indult, és azon virágzó tudományos műveltségnek, mely egykoron az európai tudományosság plántakertje volt, még utóhatása sem volt érezhető. A könyvtárakból, melyek a tudományos élet hű tükrei, kipusztultak az Averroesek, Avicennák, Avenpácék, ép úgy mint a tanszékekről eltűntek műveiknek magyarázói. Az iszlám váltotta föl Európát tudományos tevékenységében, és a legújabb időben törekedett is visszafizetni azon kölcsönt, melyből az újkor derengése előtt látta el szellemi szükségletét. De nem nagy haszonnal. Nem az európaiasodás az, melytől a keleti muhammedán világ szellemi újjászületése várható. Nem az európai iskolának Damaskusba és Kairóba való átültetése az, mi a muhammedán világ szellemi életrevalóságát fogja megmenteni, hanem az, ami e fogékony társadalommal a középkorban a művelődés egyik legfényesebb korszakát teremteté meg: a haladás föltételeinek fejlesztése magának az iszlámnak szervezetéből kiindulva ; a belső fejlődés és haladás elemeinek fölébresztése. És hogy ez elemek nem hiányoznak az iszlám szervezetében, azt e szervezet minden alapos ismerője könynyen kimutathatja. E czikkben azonban nem foglalkozom a nem-theologiai természetű muhammedán főiskolával, hanem csakis azzal, mely a kánoni tudománynak úgy elméleti mint gyakorlati képviselőit, neveli; azon főiskolával, mely a koránt és magyarázatait, a traditio tudományát (hadith) a kánoni jog (fikh) terjedelmes és sokoldalú irodalmát, tanítja, hogy egyrészt tudósokat és tanárokat, theologusokat, másrészt a kánoni törvényt kezelő bírókat és hivatalnokokat neveljen. Az ilyen iskolában dívó külső és szellemi életet kívánnám a következőkben az olvasókkal megismertetni. Nincs a mai iszlámnak nagyobb és látogatottabb theologiai akadémiája, mint Kairónak nagy mecsetje és ha e főiskola viszonyaival, melynek magam is 1874-ben több hóna-