Budapesti Szemle. 1881. 27. kötet, 55-57. szám
56. szám - A ROM (CZIGÁNY) KÖLTÉSZETBŐL. (I.) – Szász Bélától
a rom (czigány) költészetből. *) Első köllemény. I. Miután a czigány — vagy a saját nemzeti elnevezésüket használva, a rom — élettel, nyelvvel és szellemi termékekkel olyan tudósok foglalkoztak, mint Pott, Miklosich, Borrow, dr. Müller Frigyes és mások, miután a magyar szépművészeti világba, Barabás képe után maga Petőn vezette be a czigányélet amaz oly eleven darabkáját: talán nem kell még külön engedelmet kérnem rá, hogy e díszes társaságnak egy kis romvilágot mutathassak be s evvel a tisztelt hallgatók előtt is föllebbentsem a czigánysátor ponyváját, elhárítsam a gyalogkovács fúvójának füstjét, hog együtt szemlélve, mi e lepel vagy fátyol mögött van, meggyőződhessünk a felől, hogy nem épen csak mocsok és pőreség, vad műveletlenség, vagy épen durva állatiság, ami ott elénkbe tárul. A mit mi magyarok, legalább irodalmi úton, a mi czigányainkról tudunk, alig valamivel több a semminél. Igaz ugyan, hogy Molnár már a múlt század végén (1798) adott ki egy Specimen linguae Cingaricae czímű munkát Debreczenben; igaz, hogy Enessey György ugyanabban az évben, Komáromban kiadott füzetében, fejtegeti a czigány nemzet valódi eredetét, nyelvét és történetét, 1800-ban, Győrött, egy kis toldalékot is adva A czigány nyelvről; igaz, hogy Bornemisza János A czigány nyelvről czímű értekezését Hunfalvy Pál bemutatta a magyar tudományos akadémiának 1852-ben* s igaz ugyan, hogy Ihnatko György legutóbb — mint szaker -') Olvastatott a Kisfaludy-társaság 1881 februári ülésén. **) Új magyar Múzeum, 1853. II. k. 83—122. 11. Budapesti Szemle, XXVII. kötet. 1881. ' '