Budapesti Szemle. 1881. 27. kötet, 55-57. szám

56. szám - A ROM (CZIGÁNY) KÖLTÉSZETBŐL. (I.) – Szász Bélától

a rom (czigány) költészetből. *) Első k­ö­l­l­e­m­é­n­y. I. Miután a czigány — vagy a saját nemzeti elnevezésüket használva, a rom — élettel, nyelvvel és szellemi termékekkel olyan tudósok foglalkoztak, mint Pott, Miklosich, Borrow, dr. Müller Frigyes és mások, miután a magyar szépművészeti világba, Barabás képe után maga Petőn vezette be a czigány­élet amaz oly eleven darabkáját: talán nem kell még külön engedelmet kérnem rá, hogy e díszes társaságnak egy kis rom­világot mutathassak be s evvel a tisztelt hallgatók előtt is föllebbentsem a czigánysátor ponyváját, elhárítsam a gyalog­kovács fúvójának füstjét, hog­­ együtt szemlélve, mi e lepel vagy fátyol mögött van, meggyőződhessünk a felől, hogy nem épen csak mocsok és pőreség, vad műveletlenség, vagy épen durva állatiság, a­mi ott elénkbe tárul. A mit mi magyarok, legalább irodalmi úton, a mi czigányainkról tudunk, alig valamivel több a semminél. Igaz ugyan, hogy Molnár már a múlt század végén (1798) adott ki egy Specimen linguae Cingaricae czímű munkát Debreczen­ben; igaz, hogy Enessey György ugyanabban az évben, Ko­máromban kiadott füzetében, fejtegeti a czigány nemzet valódi eredetét, nyelvét és történetét, 1800-ban, Győrött, egy kis toldalékot is adva A czigány nyelvről; igaz, hogy Bornemisza János A czigány nyelvről czímű értekezését Hunfalvy Pál be­mutatta a magyar tudományos akadémiának 1852-ben­*­ s igaz ugyan, hogy Ihnatko György legutóbb — mint szaker­ -'­) Olvastatott a Kisfaludy-társaság 1881 februári ülésén. **) Új magyar Múzeum, 1­853. II. k. 83—122. 11. Budapesti Szemle, XXVII. kötet. 1881. ' '

Next