Budapesti Szemle. 1888. 54. kötet, 136-138. szám

137. szám - A TISZAVÖLGY SZABÁLYOZÁSÁRÓL. (II.) – Kvassay Jenőtől

Igen sokan a völgyek és síkságok legalsó részeiben föl­lépő bajokat azáltal kívánják orvosolni, hogy az egész vízgyűjtő m­edencze területén a vizek okszerű fölhasználását sürgetik. Kétségtelen, hogy ha mindenki szem előtt tartaná Beszé­des József következő szavait: «Házad udvarából ne ereszd ki az eső vagy hó levét, míg nem használtad, ugy határodból, vár­megyédből, országodból használatlanul a vizet ki ne bocsássad, mert ez ingyen az Isten becses ajándéka» — akkor a folyók alsó részeiben sem kellene annyi bajjal és veszedelemmal küz­denünk. A vizek hasznosításának és visszatartásának igen sokféle neme van, melyek tárgyalása nem tartozhatik a jelen tanulmány keretébe. Az állandó víztartók építése mezőgazdasági, ipari és ha­józási czélból, az öntözések kiterjesztése, kivált iszapos vízzel való elárasztás útján, hegyi folyók esésének csökkentése fenék­gátakkal, az erdők megtartása, kopár területek újból beülte­tése, vízmosások megszüntetése, hegyi lejtőkön vízszintes árkok és töltések húzása, a talaj mélyebb megművelése — mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az áradások veszélyei csökkenjenek. Azonban, mind eme eszközlésekre folyó­ szabályozó rend­szert alapítani nem lehetséges, mert ezek nagy részének fentar­tása vagy elhanyagolása teljesen az egyéni önkénynek és sza­badságnak van alávetve, erre akár egyeseket, akár az összesé­get kényszeríteni lehetetlen. Ily állapot csak hosszas, kitartó munkálkodásnak lehet eredménye, melyet a folyószabályozá­soknak mindig meg kell előzniök. Az emberiség fejlődése meg­mutatja, hogy addig az intensivebb gazdálkodásra egy nép sem megy át, míg azt extensive lehet űzni, igen egyszerűen abból az okból, mert hiányzik a megfelelő fogyasztás és értékesíthetés. A vizek ily irányú hasznosítása tehát lehet a folyószabá­lyozások kísérője és tökéletesítője, de nem hozható javaslatba oly területekre nézve, melyek a vizek kártételei következtében épen nem, vagy csak igen kevéssé vannak kihasználva. Az eddigiekben csupán egyes folyókkal foglalkoztunk és azt tételeztük föl, hogy a völgyben előálló bajok egyedül a folyók rendezetlenségéből erednek, vagyis elégséges a fő és mellékfolyókat szabályozni, hogy minden vízbajtól megszaba­baduljunk. Ez azonban téves fölfogás. A posványok, mocsarak és

Next