Budapesti Szemle. 1888. 54. kötet, 136-138. szám
137. szám - A TISZAVÖLGY SZABÁLYOZÁSÁRÓL. (II.) – Kvassay Jenőtől
Igen sokan a völgyek és síkságok legalsó részeiben föllépő bajokat azáltal kívánják orvosolni, hogy az egész vízgyűjtő medencze területén a vizek okszerű fölhasználását sürgetik. Kétségtelen, hogy ha mindenki szem előtt tartaná Beszédes József következő szavait: «Házad udvarából ne ereszd ki az eső vagy hó levét, míg nem használtad, ugy határodból, vármegyédből, országodból használatlanul a vizet ki ne bocsássad, mert ez ingyen az Isten becses ajándéka» — akkor a folyók alsó részeiben sem kellene annyi bajjal és veszedelemmal küzdenünk. A vizek hasznosításának és visszatartásának igen sokféle neme van, melyek tárgyalása nem tartozhatik a jelen tanulmány keretébe. Az állandó víztartók építése mezőgazdasági, ipari és hajózási czélból, az öntözések kiterjesztése, kivált iszapos vízzel való elárasztás útján, hegyi folyók esésének csökkentése fenékgátakkal, az erdők megtartása, kopár területek újból beültetése, vízmosások megszüntetése, hegyi lejtőkön vízszintes árkok és töltések húzása, a talaj mélyebb megművelése — mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az áradások veszélyei csökkenjenek. Azonban, mind eme eszközlésekre folyó szabályozó rendszert alapítani nem lehetséges, mert ezek nagy részének fentartása vagy elhanyagolása teljesen az egyéni önkénynek és szabadságnak van alávetve, erre akár egyeseket, akár az összeséget kényszeríteni lehetetlen. Ily állapot csak hosszas, kitartó munkálkodásnak lehet eredménye, melyet a folyószabályozásoknak mindig meg kell előzniök. Az emberiség fejlődése megmutatja, hogy addig az intensivebb gazdálkodásra egy nép sem megy át, míg azt extensive lehet űzni, igen egyszerűen abból az okból, mert hiányzik a megfelelő fogyasztás és értékesíthetés. A vizek ily irányú hasznosítása tehát lehet a folyószabályozások kísérője és tökéletesítője, de nem hozható javaslatba oly területekre nézve, melyek a vizek kártételei következtében épen nem, vagy csak igen kevéssé vannak kihasználva. Az eddigiekben csupán egyes folyókkal foglalkoztunk és azt tételeztük föl, hogy a völgyben előálló bajok egyedül a folyók rendezetlenségéből erednek, vagyis elégséges a fő és mellékfolyókat szabályozni, hogy minden vízbajtól megszababaduljunk. Ez azonban téves fölfogás. A posványok, mocsarak és