Budapesti Szemle. 1893. 74. kötet, 196-198. szám
198. szám - GRÓF BATTHYÁNY KÁZMÉR ÉS EMLÉKIRATAI. (I.) – Tóth Lőrincztől
Parlamenti pályája 1847-ben kezdődik, bár neve már jól ismert név volt országszerte. Ismertté tette magát a közönségelőtt az 1832—36-iki országgyűlés tanácskozásairól mesteri tollal írt tudósításaival, melyek másolatai, kőmetszés útján sokszorozva, nagy kiterjedésben keringtek az országban, de mivel előmozdítani segítették a nemzeti ügyet, a kormány eltiltotta közzétételüket. Azonban végre mégis kénytelen volt engedni az ellenzék követeléseinek annyiban, hogy eltűrte azok kéziratban való kiadását. Az említett országgyűlés bevégzése után Kossuth a megyei gyűlések tárgyalásairól kezdett tudósításokat adni, amiért azután önkényesen elzáratott, és három évig börtönben ült. Fogsága azonban épen nem volt szigorú és a vele való bánás miatt nem sokat panaszkodhatott. Ideje legnagyobb részét komoly tanulással tölté, és igen értékes ismereteket szerzett, melyeknek később nagy hasznát véve. Részben az osztrák államférfiak korlátoltságának köszönhető Kossuthnak az a nagy hírneve és roppant népszerűsége, melyre különben egyhamar alig tehetett volna szert oly nagy mértékben. Szenvedéseit, melyeket el kellett viselnie, nem ő maga, mert ő sorsát férfiasan tűrte, hanem barátai szokás szerint nagyítva és túlozva, sőt majdnem költve hirdették. De azokért úgy tekintetett, mint politikai vértanú; kiszabadulása nemzeti diadalát ünnepeltetett, és általános örömmiadásokkal fogadtatott. 1841-ben Kossuth a Pesti Hirlap szerkesztője lett, melyet 1844-ig vezetett. Ez politikai pályájának egyik legfényesebb időszaka volt. Csodás ügyessége elsajátítani mindazt, amit olvasott, fölfogásának gyorsasága, stílusának ékessége és erélye, költői képzelő ereje, ragyogó, bár helyenként olykor kissé dagályos nyelve, inkább éles mint mély, de mindig élénk és vonzó érvelése, s a meggyőződés és lelkesülés, melyre szavaival ihletni tudott leghíresebb s legbefolyásosabb journalistájává tevék Magyarországnak. Pestmegye közgyűlésein szoktak a fontos politikai természetű kérdések először szőnyegre hozatni s rendesen Kossuth volt, ki ily alkalmakkal a vitatkozást megnyitotta, s a megyei közgyűlés határozatait diktálta. — Kossuth az eset azzal töltvén, hogy ellenfeleit összezúzza hírlapja hasábjain, vagy alapszabályokat szerkeszszen azon számos egyletek egyikének számára, melyek oly czélból alakultak, hogy a kormány