Budapesti Szemle. 1893. 74. kötet, 196-198. szám

198. szám - GRÓF BATTHYÁNY KÁZMÉR ÉS EMLÉKIRATAI. (I.) – Tóth Lőrincztől

Parlamenti pályája 1847-ben kezdődik, bár neve már jól ismert név volt országszerte. Ismertté tette magát a közönség­­előtt az 1832—36-iki országgyűlés tanácskozásairól mesteri tollal írt tudósításaival, melyek másolatai, kőmetszés útján sok­szorozva, nagy kiterjedésben keringtek az országban, de mivel előmozdítani segítették a nemzeti ügyet, a kormány eltiltotta közzé­tételüket. Azonban végre mégis kénytelen volt engedni az ellenzék követeléseinek annyiban, hogy eltűrte azok kézirat­ban való kiadását. Az említett országgyűlés bevégzése után Kos­suth a megyei gyűlések tárgyalásairól kezdett tudósításokat adni, a­miért azután önkényesen elzáratott, és három évig börtönben ült. Fogsága azonban épen nem volt szigorú és a vele való bánás miatt nem sokat panaszkodhatott. Ideje leg­nagyobb részét komoly tanulással tölté, és igen értékes ismere­teket szerzett, melyeknek később nagy hasznát véve. R­észben az osztrák államférfiak korlátoltságának köszönhető Kossuth­nak az a nagy hírneve és roppant népszerűsége, melyre külön­ben egyhamar alig tehetett volna szert oly nagy mértékben. Szenvedéseit, melyeket el kellett viselnie, nem ő maga, mert ő sorsát férfiasan tűrte, hanem barátai szokás szerint nagyítva és túlozva, sőt majdnem költve hirdették. De azokért úgy tekintetett, mint politikai vértanú; kiszabadulása nemzeti diadalát ünnepeltetett, és általános örömmiadásokkal fogad­tatott. 1841-ben Kossuth a Pesti Hirlap szerkesztője lett, melyet 1844-ig vezetett. Ez politikai pályájának egyik legfényesebb időszaka volt. Csodás ügyessége elsajátítani mindazt, a­mit olvasott, fölfogásának gyorsasága, stílusának ékessége és eré­lye, költői képzelő ereje, ragyogó, bár helyenként olykor kissé dagályos nyelve, inkább éles mint mély, de mindig élénk és vonzó érvelése, s a meggyőződés és lelkesülés, melyre szavai­val ihletni tudott leghíresebb s legbefolyásosabb journalistájává tevék Magyarországnak. Pestmegye közgyűlésein szoktak a fontos­ politikai ter­mészetű kérdések először szőnyegre hozatni s rendesen Kos­suth volt, ki ily alkalmakkal a vitatkozást megnyitotta, s a megyei közgyűlés határozatait diktálta. — Kossuth az eset azzal töltvén, hogy ellenfeleit összezúzza hírlapja hasábjain, vagy alapszabályokat szerkeszszen azon számos egyletek egyiké­nek számára, melyek oly czélból alakultak, hogy a kormány

Next