Budapesti Szemle. 1896. 86. kötet, 232-234. szám
233. szám - ÉRTESÍTŐ - Polignac M.: Poétes hongrois. Poésies Magyares de Petőfi etc. – ly.
Melchior de Polignae. Poétes hongrois. Poésies magyares de Pető ete. Tréfaee de M. Francois Coppée, Paris, Ollendorf, 189 6 fi. Melchior de Polignae, fiatal franczia nemes úr, az elhunyt Justh Zsigmondnak jó barátja; járt Magyarországon is; igazán megkedvelte vidékünket s rokonszenvének most azzal ad kifejezést, hogy vagy ötven — előzékeny fordítónk talán azt gondolja, hogy Magyarországon ennyi tesz egy tucatot — magyar költőtől közöl mutatványokat rímtelen sorokban, melyek néha elég hangzatosak, többnyire hiven is követik az eredetit s nincsenek bizonyos finomság és melegség nélkül. Hogy különösen Petőfi, Arany verseiben és a népdalokban a rhythmus és rím hiánya mennyit elvesz az eredetinek szépségéből, azt minden magyar ember érezni fogja, aki e fordításokat olvassa, de erről természetesen mit sem tehet a fordító. Elég, ha a tartalmi hűség mellett, bizonyos melegséget s költői hangulatot mutat a fordítás. S e részben szíves örömest elismerjük a fordítónak nemcsak jó szándékát, hanem tehetségét is. A költők sorát Petőfi és Arany nyitja meg. Petőfi versei közül a Szeptember végén fordítása messze esik az eredetitől, hanem a Csillagos ég, Ilomer és Ossián s az Egy gondolat iánt engemet nincsenek minden csillogás nélkül s elég érdekesek idegen köntösben is. Arany Jánosnak kisebb dolgai is jól olvashatók ! Leteszem a lantot, Őszszel, Fiamnak, Kertben. A Családi kör azonban nem fordítani való s a balladák is elvesztik művészetöket s sajátságos hangulatukat a fordításban. A Tetemre hívás francziául La confrontation devant le cadavre, az Ágnes asszony czíme pedig : Madame Ágnes. Ez egészen más világ. Sajnáljuk, hogy a félszáz magyar költő versei közt, kiknek sorából néhánynak itthon sem igen ismeri mindenki a nevét, Lévay Józsefnek egy mutatványát sem találjuk. A magyar lélekre mindenesetre jellemzőbb költeményeket találhatott volna nála, mint sok más íróban, kik inkább idegen hatás alatt állanak. A költemények előtt egy kis tájékoztató áll a magyar költészetről. Java része ifjabb költőink fölsorolásából áll s az előzékeny franczia mindegyiknek egy rövidke bókot mond. — Az elődök közül Csokonai Vitéz Mihályt, úgy látszik, rustikus költőnek tartja. Kisfaludy Sándor szerinte naiv meséket írt a középkori Budapesti Szemle. LXXXVI. kötet, 1896. 20