Budapesti Szemle. 1898. 93. kötet, 253-255. szám

253. szám - GRÓF ZICHY JENŐ UTAZÁSA A KAUKÁZUSBAN. – Herman Ottótól

gróf zichy Jenő utazása Kaukázusban. Alig képzelhető megkapóbb tanulmány annál, a­melyet korunk nagy és valóban tudományos vállalkozásainak indító, előkészítő és a kivívott eredményt bevezető részei nyújtanak. Már az első mozzanat is, a­mely a czél érdekében történt, ezen a téren megadja a majdani beszámolásnak az alaphangját. Oly problémák közül, a­melyek az elszánt ostromlók, és tegyük hozzá az áldozatok sorára tekintenek vissza, fölmerül egy véletlen, látszólagos csekélység, mely azonban elégséges arra, hogy az igazi, tudós férfi számára új lehetőséget mutas­son, őt új kísérletre bírja. A legújabb kornak ily valóban tipikus, komoly és sike­res vállalkozása a dr. Nansené volt, melynek útirajza két vaskos kötet alakjában ma már a világirodalom kincse s a melynek tudományos része munkában van. Grönland délnyugati partján, jégháton megkerül néhány használati tárgy, a­melyben az 1881-ben az északi sark túlsó oldalán — körülbelül 77° é. sz. és 155° k. h. — elpusztult Jecinette-hajó tartozékait ismerik föl. A norvég tudományos világ egyik dísze, dr. Mohn, fölveti az eszmét, hogy ez bizo­nyítéka annak, hogy a jég áramlik s ez az áramlás keletről nyugotra tart. Ebből pattan ki a föltevés, hogy­ ezek a tárgyak a póluson át jutottak Grönland partjaira; ez ragadja meg Nansen lelkét és szüli elhatározását, hogy kísérletet tesz. Befagyasztja hajóját a Jeanette pusztulása táján s átengedi a jég áramlásának. De mielőtt a végrehajtáshoz nyúlna, kihívja a vélemé­nyek küzdelmét, még­pedig a legkomolyabb formában. Norvégia legkitűnőbb tudósai összeülnek és meghányják-vetik a vállat-

Next