Budapesti Szemle. 1910. 143. kötet, 403-405. szám

405. szám - ÉRTESÍTŐ - Új elbeszélés-kötetek - Sebők Zsigmond: Bajcsányi de eadem és egyéb elbeszélések. – Papp Ferencztől

ravasz leanyka egyetlen kincset, okos szarkajat csalta el. A mamo­ros nap utan meg egyszer bemutatja az íro a kis fiut. Ott all a csalodott fiucska a dunai hajon, maga sem érti, hogyan foszthattak meg huseges pajtalatot. «A zsebeben egy kokenybogyot talalt. Ezt bizonyosan a leany dugta oda. Kezebe vette a bogyot s elnezte. Ez maradt meg mindossze a tegnapi nap furcsa es gyermeki szivet felzavaro tundermesejebol. Egy konnycsepp vegigmelegitett az arczan. A madarat siratta. Aztan a kokenyszemet mergesen bele­vagta a Dundba.» Ez a plastikus kep keresetlen muveszettel gyu­jti ossze a naiv, magyaros tortenetnek minden ertekes jellem­vonasat Ha vannak is Sebok elbeszelo muveszetenek gyengei, azokat konnyen elfelejteti velu­nk az eloadas baja. Valtozatos, szines, megis osszhangzo ez az eloadas, olyan, mint a Duna videke, h­ol Sebok gyermekkordnak eveit toltotte. Majd festoi kep vagy talalo jelzo, majd a termeszetes gondolatfuzes lepi meg az olvasdt. Rendelkezesere all az ironak a magyar nyelvnek egesz kincses­h­aza, ismeri az irodalmi nyelvnek minden csinjat-binjat s finom izlessel alkalmazza az esztergomi tajnyelvnek egy-egy jellemzo kifejezeset vagy eredeti szorendjet. Sebok stylusanak megvan a maga helye a magyar sz£pproza fejlodeseben. Szepen illeszkednek Sebok rajzai elbeszelo irodalmunknak abba a fajaba, melynek minden jellemvonasat megtalaljuk már Mikszathnak A jo paloczok czimu koteteben. Elbeszelo irodal­munknak ez a faja tulajdonkap a romantika tulzasaira s a sza­zadvegi regeny ketes erteku­ elemzeseire valo visszahatas volt, szeretettel melyedt el az egyszeru valosagnak, a falunak, terme­szetnek tanulmanyozasaira s friss magyar levegot vitt koltesze­tunkbe. Az elemzestol valo meneki­lest latjuk Justh Zsigmond kolteszeteben is, ki Parisnak elfinomult fogkdrebol gyakran vonult vissza az alfoldi magyar nep egyszeru vilagaba, bar a nep fiat inkabb sajdt tepett lelken keresztu­l szemlere. Az egyszeru falusi elet es termeszet szeretete mind nagyobb fejlod^st idezett elo irodalmunkban ; ezt ldtjuk Gardonyinal a dunantuli falu k^peben, Tomorkenynel az alfoldi rajzokban, Eotvos K&rolynal s Rakosi Viktornal balatonvideki vdzlataikban. * * * Mig Sebok elbeszel^seiben egeszseges fejlodes nyomait lát­juk, addig Lovik Karoly regenye inkabb a multnak, a századvégi divatos regenykolteszetnek kepviseloje.

Next