Budapesti Szemle. 1910. 144. kötet, 406-408. szám
407. szám - ÉRTESÍTŐ - Újabb elbeszélő irodalmunk - Szikra: Judith. – Papp Ferencztől
lásos lélekkel gondol az örökké való természet alkotójára. Amint a stylusban, ép úgy a regény anyagának elrendezésében is mindenütt könnyed szellem nyomaira bukkanunk. A természetes rend, az előrelátó takarékosság, a meglepő ötletek s drámai mozzanatok mellett alig tűnik fel, hogy a regény fordulópontjain a véletlen néha kelleténél nagyobb szerepet játszik a cselekvény bonyolításában. A regény szinte úgy hat az olvasóra, mint valamely otthonias szalon, melyet a ház úrnője oly vonzóvá tudott tenni a bútoroknak kissé szeszélyes, de mégis kellemes rendjével. Leginkább a jellemsízés művészete hozza napfényre Szikra írói egyéniségének legértékesebb elemeit : az élesen látó elmét s a gyengéd, nőies, emberszerető szívet. Szikra regénye a főúri társaság életébe akar bevilágítani. Fő alakja Mikey Judith grófnő, ki tíz évet töltött el Bethlérivel boldog, szinte költői házasságban. Az összhangos viszonyt egy ravasz nőnek, Valéry Adriennenek csábításai zavarják meg. Bethléri nem tud a veszedelmes hálóból szabadulni, elválik feleségétől, elveszi a csábítót, csak keserves csalódások után ismeri fel az elvesztett kincs értékét, ekkor aztán megadással keresi a Judithoz vezető utat. A regény tárgya ugyanaz, mint a melyet dr. Kemény Zsigmondnak Férj és nő czímű regénye a tragédia rémítő világításában mutatott be ; Judith grófnő társasága pedig ugyanaz, mint a mely a Formusban Justh Zsigmond lelkéből annyi keserű gúnyt s oly ködös ábrándokat hívott elő. Szikra nem érzi magát otthon a tragédiák légkörében, hol a tévedések s bűnök rettenetes következetességgel haladnak a katastrophák felé, de azért szigorú erkölcsiséggel birálja meg hőseit. Regényéből hiányzik a beteges kedélynek keserű gúnyja is, de azért mindig van egy-egy éles megjegyzése a szívtelen érzelgő, a kegyetlen számító s a gyenge férfi büszkesége számára. Alig van írónk, ki jobban ismerné az előkelő világ természetrajzát, mint Szikra. Lelkét leginkább az emberi örömök és fájdalmak érdeklik, melyek egyformán mozgatják a kunyhók és csillogó szalonok életét, de azért jól tudja, mit köszönnek alakjai fajuknak s társadalmi helyzetüknek. A női lélek aprólékos figyelmével oly jellemvonásokat emel ki, melyek a férfi tekintetét biztosan elkerülték volna. Alakjai természetes termékei környezetüknek. Az előkelő világ kényelme, elfinomult műveltsége, gyakran az unalom éreztette átalakító hatását azokon a férfiakon és nőkön, kik Szikra regényében örökösen elemzik s gyötrik maguk