Budapesti Szemle. 1912. 152. kötet, 430-432. szám

430. szám - TISZA KÁLMÁN, MINT VASÚTI POLITIKÁNK NAGYMESTERE. – Szabó Jenőtől

mes gyermekbetegségét és hogy akár a Bécsnek való behó­dolás, akár a corruptio vádja érheti-e őt jogosan az általa választott eszközök miatt? Mert a gyógyítás bizonyos tör­vényszerűséggel azon az úton történt, a melyen a baj ke­letkezett, t. i. a vasúti téren, azt pedig különösen a Baross­korszak óta láthatjuk, hogy a Bécscsel való mérkőzés a katonai ügyek kivételével, talán soha és egy téren sem volt erősebb, mint éppen a vasúti téren. Egy régi közmondás szerint továbbá vasutakat nem lehet csupa morállal építeni s így a corruptio vádja, ha igaz, megint csak ezen a téren keletkezhetett. A bajt nem egyedül a derűre-borúra minden megfon­tolt terv nélkül engedélyezett kamatbiztosításos vasutak rend­szere, hanem főleg az a körülmény idézte elö, hogy azok jobbára transversalis irányban épültek, holott pedig éppen Bécscsel szemben arra lett volna szükség, hogy az ország szíve, Budapest váljék a magyar vasúthálózat központjává. Belátta ezt mindenki s a közvélemény és a parlamenti kö­rök (a szállítási adó behozatalán kívül) a vasutak czélszerű csoportosításában keresték az orvoslást. S ez a módszer Budapestre, mint központra támaszkodó magán vasúti csopor­tok létesítésével, talán alkalmas is lett volna megszüntetni a pénzügyi válságot, de semmiképen sem volt alkalmas arra, hogy egyidejűleg megszüntesse azt a nagy közgazda­sági válságot is, melyet a német birodalom által inaugurált vasúti és vámpolitika okozott. Deák Ferencz kiegyezési műve nem adta ugyan fel az országnak azt a jogát, hogy saját gazdasági életét esetleg külön vámsorompókkal is megvé­delmezhesse, de tény, hogy sem ő, sem abban az időben senki sem gondolt a szabad kereskedelmi irányzat hamaros bukására. Bismarck védvámpolitikája magával ragadta a legtöbb külföldi államot, melyekkel kereskedelmi összeköt­tetésben voltunk s alig maradt más piaczuak, mint a szö­vetséges Ausztria. Az országnak tehát egy vámpolitikai cor­rectivumra volt szüksége s ezt nem adhatta más, mint a magyar vasutak olcsó árúdíjszabási rendszere, de úgy, hogy ez által ne tétessenek koczkára azok a jelentékeny díjsza­bási előnyök, melyeket Ausztriával szemközt részint a ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék