Budapesti Szemle. 1914. 157. kötet, 445-447. szám
445.szám - SZALAY LÁSZLÓ. (I.) – Angyal Dávidtól
SZALAY LASZLO.* Elso kozlemeny. 1. A Centralistak. Szaz evvel ezelott, Szalay Laszlo szuletesekor a szabadsagert es nemzetisegert lelkesilo europai nepek fegyvert fogtak a vilaghodito ellen, ki oket egy tetszese szerint igazgatott, egyetemes monarchiaba akarta szoritani. Az uralkodok felhasznaltak a nemzetek lelkesedeset, de a gyozelem utan nem teljesitettek a jogos remenyeket. A szent szovetseg nyomaszto levegojet egy tortenetbo mondasa szerint Canning beszedei es tettei friss aramlattal hatottak at. Messze hallatszott a miniszter büszke szozata, midon az angol lobogorol beszelt, mely ott, hol ki van tuzve, a nepek elnyomatasat meg nem turi. «A velem egy koruak» — irja Szalay — «midon az iskolak padjairol elso izben kitekintettek az europai lathatarra, nemes lelkesedesre gyultak Canning irant s benne a haladas, a szabadsag eszmeinek kepviselojet lattak.»** 1827-ben lelkesedett a koran erett gyermek Canningert, mikor meg verseket irt, de koltoi almai kozt is komolyan tanult es nyilt szemmel figyelt a hazai es külfoldi kozeletre. Olvasta Kulcsar es Marton ujsagait, de belolik nem sokat tanult, hanem annal nagyobb mohosaggal lapozta az 1790-es evek elejen kiadott ropiratirodalmat az apjatol ren maradt gyujtemenyben es a josephinus eszmekert csak ugy hevult, mint Canning szavaiert. Veszerle tanar eloadasai a franczia forradalomrol fokoztak Szalay meleg erdeklodeset az europai demokratia felfogasa irant. Ellenben a «constitutiot oleval * Felolvastatott a M. T. Akademia decz. 1-en tartott osszesilesen. ** Allamferfiak es szonokok konyve II. kiadas I. k. Pest 1864. 337 l. Budapesti Szemle. CLVII. kotet. i Hi. 1