Budapesti Szemle. 1915. 163. kötet, 463-465. szám

463. szám - A HÁBORÚ MAGYAR ÉNEKESE. – (Gyóni Géza). – Kéki Lajostól

Testverkent oleli szivere minden derek bajtarsat, ki ez elet-halal­harczot vele egyu­tt ku­zdi. Bu­szkesege vitez ocscsere, Mihaly fohad­nagyra; boldog elmerengese a tabortuz mellett a rovid eji piheno almaban szendergo bajtarsainak faradt, poros arczan; minden zsar­noki gazsagot elatkozo kitorese a lengyel domb bagyad­t, veres mar­garetai alatt orok almat alvo hos bajtars teteme folott, mind ennek a meleg testveri szeretetnek lelkes megnyilatkozasa. A mennyire megindult lelekkel latja a magyar kotelessegtudas es hosiseg tetteit, ep oly felindulassal, szinte nyers haraggal tamad azokra, kik gyongitettek vagy becsmereltek azt a magyar oseret, mely oly diadalmasan allja meg helyet e vilagkrisisben (Csak egy ejtszakard­). A nyugat vak imadasat s a magyarsag leha korholasat kemeny szavakkal teregeti szemere annak az irodalmi iranynak, melynek programmjaban ezek voltak a fopontok (Level Nyugatra). Felesleges erositgetni, mennyire igazak e hazug, ernyeszto iranyt megbelyegzo szavak, szi­ksegtelen jogossagukat vitatni is, ku­lonosen mikor irojuk oly draga aron szerzett jogot kerteles nelku­l valo ki­mondasukra. Ez iranyra csak felhaborodassal tud gondolni s lelki szeme elott a koru­lette iitezkedo, erkolcsben tiszta, harczban orias szaz magyar ero legcsodasabb enekesenek, Petofinek lelke jar. A hogy Petofi a vilagszabadsag koltojenek erezte es vallotta magat s a mint tagabb, vilagtorteneti tavlatba allitva szabadsagharczunkat a mindenfelol magara h­agyott magyartol a vilag szabadsagaert vivott ku­zdelem­nek tekintette: ilyennek, a vilagszabadsag koltojenek, latja Petofit Gyori is, s a vilag szabad­sagaert vivott harcznak erzi a nemzet mostani ku­zdelmet (Petofi lelke). Erzese szerint harczos csapataink elen mindeni­tt Petofi lelke jar; Varso folott a gepmadar kattogasa­ban, del es eszak megdobbent ellenseges seregei folott, az oczean arjan, a sivatag fekete szeleben mindeni­tt Petofi lelke szalldos, mint valami apokalyptikus veszmadara a rabtarto zsarnoksagnak. Ezekkel az eroteljes kepekkel is, mas verseiben is tudja ereztetni azt a nagy fontossagot, melyet e gygasi merkozesben a magyar ero kepvisel. A magyar hosiseget bamulva, meghatott szavaival terme­szetesen elsosorban a magyar «csukaszü­rke paraszt» verejtekes hom­lokara, vertol csapzott hajara fon koszoruit. Erejenek, kitartasanak, hosi szellemenek egyik tenyezojet joggal latja abban, hogy tudja, miert harczol, mig ellenfelei csak tivornyazo tisztjei veretik kancsu­kával a biztos halalba, mert maga sem bízik benne, hogy szabad nepeket legyőzhet (Alexis levele Alexandrahoz, Varso fele). Sajatsagos, hogy Petofiert rajongo szeretete mellett is inkabb

Next