Budapesti Szemle. 1916. 166. kötet, 472-474. szám
472. szám - ÉRTESÍTŐ - 4. Gyermek-lélektan. (Claparede — Weszely: Gyermekpsychologia és kísérleti paedagogia.) — Révész Gézától
akarja mint a kriticismus rendszerének egyik ágát feltüntetni, a vallásphilosophiát a kritikai philosophia rendszerébe beilleszteni. Varjas Sándor az észrevevés phaenomenologiájához szolgáltat gondolatokat, Hazay Olivér a philosophia feladatának problémájához, a tárgy philosophiájáról szól, mint a philosophia első feladatáról; a tárgy philosophiájában lehet csak az alapot megszereznünk az értékek tanulmányozására. Nagy József Taine elméletét az értelemről, Szemere Samu a renaissance philosophiáját ismerteti. A fentebbiekben nem merítettük ki a folyóirat gazdag tartalmát. Csak a nagyobb czikkekről számoltunk be, mert számos kisebb ismertetésben, kivonatban, szemlében nyerünk képet az újabb irodalomról és áramlatokról. Kiemeljük a gondosan összeállított bibliographiát és folyóirat-szemlét. A felolvasásokat is kivonatban vagy egészükben közli. Reméljük, hogy a kitűnő, gondos szerkesztésben megjelenő folyóirat számos új barátot szerez hazánkban a philosophiának. Rózsa Dezső: Gyermek lélektan. Dr. Csaparéde Ede: Gyermekpszichológia és kísérleti pedagógia. Fordította Dr. Weszely Ödön. (Néptanítók könyvtára 40 — 59 füzet.) Budapest, 1915. Weszely Ödön hasznos munkát végzett, midőn Edouard Claparéde-nek Pédologie et pédagogie expénmentale czímű, az egész világon elterjedt könyvét magyarra átültette. E munka megjelenési időben összeesett Claparéde életének egy kínos eseményével. Belgium elfoglalása idején, midőn a belga franctizeurök a német hadvezetőség többszöri fenyegetése ellenére sem hagytak fel nemzetközi jogellenes támadásaikkal, s midőn a németek a löuveni eset alkalmával végre kíméletlen megtorlással éltek, a franczia és angol sajtó feljajdult, a legképtelenebb vandalizmussal vádolva a németeket. A schweitzi franczia sajtó is átvette e híreket s Claparéde egyetemi előadásán visszautasította e vádakat; ő ismeri — úgymond — a németek józanságát, komolyságát, s lehetetlennek tartja, hogy szükségtelenül vért ontsanak, gyermekekkel és asszonyokkal kegyetlenül bánjanak. Franczia érzelmű hallgatói tüntettek ellene; a cantonalis kormány vizsgálatot indított, s annak befejezéséig a tanár működését felfüggesztette. Claparéde rögtön lemondott tanári állásáról, mert ez eljárásban a gondolat-szabadság megsértését látta. Claparéde életének egyik czélja volt, hogy a német és franczia lélektani irányokat egymással összhangba hozza. Tudományos dal-