Budapesti Szemle. 1916. 166. kötet, 472-474. szám

472. szám - ÉRTESÍTŐ - 4. Gyermek-lélektan. (Claparede — Weszely: Gyermekpsychologia és kísérleti paedagogia.) — Révész Gézától

akarja mint a kriticismus rendszerének egyik ágát feltüntetni, a vallásphilosophiát a kritikai philosophia rendszerébe beilleszteni. Varjas Sándor az észrevevés phaenomenologiájához szolgáltat gondolatokat, Hazay Olivér a philosophia feladatának problémájá­hoz; a tárgy philosophiájáról szól, mint a philosophia első feladatá­ról; a tárgy philosophiájában lehet csak az alapot megszereznünk az értékek tanulmányozására. Nagy József Taine elméletét az érte­lemről, Szemere Samu a renaissance philosophiáját ismerteti. A fentebbiekben nem merítettük ki a folyóirat gazdag tartalmát. Csak a nagyobb czikkekről számoltunk be, mert számos kisebb ismertetésben, kivonatban, szemlében nyerünk képet az újabb iro­dalomról és áramlatokról. Kiemeljük a gondosan összeállított bib­liographiát és folyóirat-szemlét. A felolvasásokat is kivonatban vagy egészükben közli. Reméljük, hogy a kitűnő, gondos szerkesztésben megjelenő folyóirat számos új barátot szerez hazánkban a philosophiának. Rózsa Dezső. Gyermek-lélektan. Dr. Claparéde Ede: Gyermekpszichológia és kísérleti pedagógia. Fordította Dr. Weszely Ödön. (Néptanítók könyvtára 40 — 59 füzet.) Budapest, 1915. Weszely Ödön hasznos munkát végzett, midőn Edouard Cla­paréde-nek Pédologie et pédagogie expénmentale czímű, az egész vilá­gon elterjedt könyvét magyarra átültette. E munka megjelenési időben összeesett Claparéde életének egy kínos eseményével. Belgium elfoglalása idején, midőn a belga franctireurök a né­met hadvezetőség többszöri fenyegetése ellenére sem hagytak fel nemzetközi jogellenes támadásaikkal, s midőn a németek a lövveni eset alkalmával végre kíméletlen megtorlással éltek, a franczia és angol sajtó feljajdult, a legképtelenebb vandalismussal vádolva a néme­teket. A schweitzi franczia sajtó is átvette e híreket s Claparéde egye­temi előadásán visszautasította e vádakat; ő ismeri — úgymond — a németek józanságát, komolyságát, s lehetetlennek tartja, hogy szük­ségtelenül vért ontsanak, gyermekekkel és asszonyokkal kegyetlenül bánjanak. Franczia érzelmű hallgatói tüntettek ellene; a cantonalis kormány vizsgálatot indított, s annak befejezéséig a tanár működé­sét felfüggesztette. Claparéde rögtön lemondott tanári állásáról, mert ez eljárásban a gondolat-szabadság megsértését látta. Claparéde életének egyik czélja volt, hogy a német és franczia lélektani irányokat egymással összhangba hozza. Tudományos dol-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék