Budapesti Szemle. 1916. 166. kötet, 472-474. szám

472. szám - ÉRTESÍTŐ - 3. Az Athenaeum új folyama. (Athenaeum. Új folyam. Szerk. Alexander Bernát.) — Rózsa Dezsőtől

ségét a mai korban. «Az indulat, az érdek, a kívánság, támad és el­vész. A gondolat megmarad és gyarapszik, felhalmozódik és ezzel mind erősebbé válik*. A Magyar philosophia czímű becses tanul­mányában kifejti Alexander az okokat, miért hiányzik nálunk szi­gorú tudományos disciplina. Kiemeli, hogy a philosophia a nemzeti szellem öntudata s magában elsősorban nemzeti; a nemzeti munkát is czéltudatosan lehet a philosophia világánál intézni. A scholastikai dogmatismus és a materialismus nem tudtak nálunk gyökeret verni, hogy a szellem szabadságáról lemondtunk volna; a magyar a német idealismust javítja meg a valóság és a világosság szeretetével. Ugyan­csak Alexander emlékszik meg a philosophia két nagy halottjáról; Kármánról és Windelbandról. Kármán Alexander szerint mindenben philosophus volt, a ki egész nemzeti nevelésünk ügyét akarta újjászer­vezni s nemcsak elméletben, hanem a nevelés gyakorlati munkájá­ból is kivette a részét. Windelband az új-kantianismus egyetemes irányának egyik legmélyebb képviselője s úttörő, mint a philosophia történetírója. A philosophia többi nagy halottjáról is találunk megemlékezé­seket. Medveczky Frigyes érdemeiről Kornis Gyula emlékezik meg, Meumannról Révész Géza ír, ismertetve Meumann munkásságát, melynek czélja volt, hogy a psychologia eredményeit az eleven élet­tel hozza kapcsolatba. Szilasi Vilmos Laskról emlékszik meg, a ki a Kant óta elejtett logikai elemzéseket folytatta s terelte új irányok felé. Fogarasi Béla Zalai Béla philosophiáját ismerteti nagyobb tanulmányban; Zalai nem rendszert alkotott, hanem a pbilosophiai rendszer mivoltában, lehetőségében látja problémáját. Zalai nagy érdeme, hogy a philosophiai gondolkodás törvényeit, jogait és ha­tárait állapította meg s ebben a törekvésében találkozik Laskkal. Beöthy az testhetikai érzés-átvitel tanához fűz gondolatokat: az aesthetikai lélektannak az életérzés válik alapvető fogalmává; z életérzésből kiindulva, a pbysiologiai életérzést az élettani psycho­logiából átviszi az aesthetikai psychologiába s ebből levonja a tanul­ságokat az aesthetikai életre és a művészettanra. Aesthetikai kérdé­seket fejteget Dénes Lajos is. Böhm Károlynak Mi a 'philosophia czímű tanulmányát ta­láljuk az első füzetben, Pauler Ákos a correlativitás elvéről ír, mely végelemzésben szerinte nem egyéb, mint a «principium classificatio­nis» egy formája. Hornyánszky Gyula az «igazi» Sokratest ismerteti s behatóan foglalkozik Heinrich Maierrel. Rubinyi Mózes a nyelv­philosophia mai állásáról, Fogarasi az újabb történetphilosophiai kutatásokról számol be, Tankó Béla Kant vallásphilosophiáját

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék