Budapesti Szemle. 1918. 173. kötet, 493-495. szám

493. szám - KÖZGAZDASÁGUNK A HÁBORÚBAN ÉS A HÁBORÚ UTÁN. – Matlekovits Sándortól

KÖZGAZDASÁGUNK A HÁBORÚBAN ÉS A HÁBORÚ UTÁN. I. Még benne vagyunk a világ eddigi legnagyobb háborújá­ban, még biztos végét nem látjuk, de általános óhaj követeli a békét és úton-útfélen felmerül a kérdés : mi lesz velünk a háború után. Visszatér-e megint a régi békés idő állapota, gazdasági viszonyainkban az erők szabad versenye által meg­teremtett helyzet lesz-e irányadó; az óriási drágaság helyt ad-e ismét megfelelő életnek; mezőgazdaságunk, iparunk, kereske­désünk virulni fog-e ? Vagy továbbra is a háború alatt eltűrni kénytelen szokatlan állapotban maradunk-e; a drágaság jövőre is uralkodó lesz-e; és gazdasági életünk folytonos küzkö­dés marad-e? Avagy talán minden tekintetben még sötétebb lesz-e a helyzet ; még nehezebb megélhetési viszonyok közé jutunk-e; még nagyobb küzdelmeket lesz-e kénytelen foly­tatni közgazdaságunk? Szóval milyen lesz közgazdaságunk a háború után. Midőn e kérdések felvetésével a jövőbe akarunk pillantani, nem a jós szerepére vállalkozunk, hanem a múltak tapasztalatai­, a közgazdasági élet természete és a tények következményei alapján kívánjuk a fejlemények valószínűségét fejtegetni és tisztába hozni azt, milyen alakulása lesz közgazdasági életünk­nek, ha egyszer a mai kényszerhelyzet megszűnik. Mindenekelőtt foglalkoznunk kell a háborús közgazdaság ter­­mészetével. A hadsereg rendkívüli szükségleteinek fedezése és el­lenségeinknek az a törekvése, hogy bennünket a világ forgalmától elzárva kiéheztessenek és háború viselésre képtelenné tegyenek, közgazdasági életünk teljes át­alakulását vonta maga után. A gaz­dasági élet fő elve : a szabad intézkedés saját ereje és termelési fölött , a legfontosabb gazdasági ágakban megszűnt. Állami vitéz- Budapesti Szemle, CLXXIXI. kötet, 1918. 1

Next