Budapesti Szemle. 1923. 193. kötet, 554-556. szám
556. szám - PETŐFI SÁNDORRÓL. – Berzeviczy Alberttől
PETOFI SANDORROL. (Elnoki megnyito-besz^d az Akad^mia f. majus ho 13-an Petofi eml£k£re tartott unnepi kozul^s^n.) Tisztelt Unneplo Gyulekezet! Az Akademia a Petofi-ev elohaladott szakaban roja le a kegyelet adojat legnagyobb lirai koltonk emleke irant, mert evi mukodesenek legfontosabb mozzanata, nagygyulese kereteben ohajtott e kotelessegenek megfelelni, ez idei unnepi kozüleset egeszen a kegyeletes emleknek szentelve. Akademiank e Petofi-centennarium alkalmaval joggal hivatkozhatik arra, hogy mihelyt szabad mozgasat es onrendelkezeset visszanyerte, sietett a maga hataskoreben megkoszoruzni az akkor mar tiz ev ota eltunt kolto szellemi eroket. Elso nagygyulese alkalmaval, melyet az elnyomatas hosszu korszaka utan 1859 december ho 15-en tartott, Czuczor Gergely jelentese alapjan azon evi nagyjutalmat Petofi 1847-iki Osszes Koltemenyeinek itelte oda s azt a kolto fianak, Petofi Zoltannak ki is szolgaltatta. Az Akademia ez elhatarozasa — bizvast mondhatjuk, — a halhatatlan koltonek meg eleteben nyilvanitott kivansagaval megegyezett, mert Petofi Arany Janos elott, emlitett kotete megjelenesekor odanyilatkozott, hogy «most mar remelem, hogy a jovo evben enyem lesz az akademiai nagyjutalom». Ez egyike volt tehat a Petofi keves, igaz, hogy csak a siron tul teljesedett remenyeinek. A nemzet rajongo halala, csodalata, szeretete a rovid lobogas utan immar hetvennegy ev elott kihamvadt bamulatos koltoi langesz irant, mely az onfelaldozo hazafisag iranti hodolat erzelmevel vegyul, az idei evfordulo alkalmabol azzal a meghato bennsoseggel es melyseggel nyilatkozott meg, amelyet epen az a korulmeny tesz erthetove, hogy bennünket a Petofi foldi palyajara es hatrahagyott alkotasaira valo buszke visszaemlekezes legnagyobb nemzeti szerencsetlen- Budapesti Szemle, CXCIII. kotet, 1923. 11