Budapesti Szemle. 1924. 197. kötet, 567-570. szám
568. szám - SZÍNHÁZI SZEMLE - Nemzeti Színház: - Shakespeare. – V. G.-tól
ról tanít : a lélekrajz, szerkezet tökéletessége a költői szépségek ott gyorsabban elsurrannak, mint olvasva ; a Shakespeare-előadás a Shakespeare-ismerőnek való illusztráció, a többieknek szinte szövegnélküli képeskönyv, mint az olvasni nem tudó gyermeké. 8 van abban valami visszás, hogy mi nagyobb Shakespeare-cultust folytassunk, mint Anglia, mint az egész nyugat. Visszás az is, hogy mikor egész könyvkereskedelmünket merő fordítás lepi el, akkor a Nemzeti Színháze fogja pártul irodalmunkat. A Shakespeare-ciklus azon előadásai közül, melyeket láttunk s melyekről még nem szóltunk, volt néhány érdemes. Legtanulságosabb a Sok hűhó semmiért, melyet Hevesi Sándor shakespearei színpadon rendezett, a felvonásokon belül szakadatlanul folyó jelenetekben. Ez sok leleményességgel jó fogalmat adott e hármas színpad előnyeiről, a darab gyors pergéséről, s az olvasva inkább szeszélyesen egymásután következő jelenetek logikai kapcsolatáról, valóban tanulságos volt. A másik kiemelkedő estét Gál Shylockjának köszönjük. Egész alak volt, teljes, kerek, egységes alakítás ; a művésznek Novelli emlékével kellett megküzdeni, s egészen a maga útján járt, önálló maradt. Gál némikép fiatalabbnak adja Shylockot, ami összhangban van leánya korával, s ehhez képest jellemben is ércesebbnek. Novelli tulajdon vallomása szerint élő alakot utánzott, s oly tökéletes volt az öreg zsidó keleties, ünnepélyes mozdulataiban (mikor széttartott karral keringett s kiköpött), hogy legnagyobb fájdalmában is volt valami kis nevetséges íz, mint a szállni nem tudó, gólya ugrálásában. Gál is topog tehetetlen elkeseredésében, de fájdalmában is van valami keménység s ez helyénvaló: ez magyarázza az apa és leány viszonyát, az apa kincsszomjának erejét, s általában illik ahhoz a merészen követelő Shylockhoz, ki boszújában oly ördögien csökönyös, így igazán lélektani hirtelen megtörése. A boszú e túlsága az, mi a lányától és vagyonától megfosztott apa kegyetlen sorsát távol tartja a tragikum fenségétől sőt oly kevéssé emberinek, oly kevéssé szánandónak mutatja, hogy zordon sorsa nem zavarja a vígjátéki élet lenge buborékait. Gál mély tanulmánnyal, élőn és egységesen fogta fel a szerepet ; játéka kiemelkedett a darabból, alakja túlnőtt a vígjátéki részeken, de ez minden jelentős Shylock-ábrázolónál így van, s ő művészetével emelkedett ki, nem bántóan, s azon erő segélyével, mely a tragikait mindenk szemében fölébe emeli a vígjátékinak. Új személyesítőkkel jelent meg a Makrancos hölgy is. Ennek rendezése is szellemes, bár a darabot a hagyományos túlzás felé hajlította, néhol szinte visszatetszőn durva vonásokig, pedig e játék.