Budapesti Szemle. 1925. 200. kötet, 578-580. szám
578. szám - A RAJZFORMA FEJLŐDÉSE ELBESZÉLŐ IRODALMUNKBAN. – Galamb Sándortól
E töredékességnek leggyakrabban előforduló esete a nyitvahagyottság. Az író csak a történet közepéig visz bennünket, a megoldással pedig, mint az ő akkori közlési céljai számára fölöslegessel, adós marad. Hogy a befejezetlenségre való törekvés e rajzíró nemzedékben mennyire szándékos és tudatos volt, azt Justh Zsigmondnak Az utolsó hangulat c. rajza mutatja, melynek hőse, Szeghalmi Gábor költő, éppen beszélyt tervez és így szól : «Bevégezetlen, de hatni fog, illetőleg mondjuk bevégezetlen, tehát hatni fog ; ez a modern felfogás s frissen, életkedvvel ugrott fel íróasztalától*, (Káprázatok, 1887). A történetnek e nyitvahagyottsága egyes esetekben nagyon művészi, néha azonban (még nagyobb írók gyakorlatában is) a mese menetének erőszakos letörésévé fajul s a megoldásra való következtetési képességünket teljesen cserben hagyja, így van nagyon is kétséget fennhagyóan félbeszakítva Peteleinek A játék c. darabja (Felhők, 1897), így szinte nyugtalanul kettétörve Gárdonyinak Két vándora (Messze van odáig) s Herczegnek Emberek a hegytetőn c. darabja. (Az első fecske és egyéb elb.) E befejezetlenség divatjának következménye, hogy történetét az író néha még a fordulópontig sem vezeti, hanem megelégszik a puszta elindítással. Thury Zoltánnak A kapitánya (A kapitány és egyéb elb. Ö. M. 1908) csak két emberi sors megindulását mutatja be, szóval egy történetnek a legkezdetét. E modornak persze a megfordítottja is megtörténik. A rajzíró gyakran egy hosszabb eseményláncnak csak legvégső szemeit bukkantja ki a homályból, de persze úgy, hogy belőle az előzményekre is következtethessünk. Mikszáth Jó palócokjéiból ilyen a Két major regénye és Szegény Gályi István lovai. E visszapillantás, a történetet csak a végén megragadó ez írói ábrázolás egyébként más költői műfajokban már régen divatos. Nem szólva a balladáknak egy tekintélyes csoportjáról, maga a hármas egységgel dolgozó francia dráma is egy egész élet tragoediáját sűríti bele a katastrophába. Egy-két művészi megoldásra a rajz területéről hadd