Budapesti Szemle. 1925. 200. kötet, 578-580. szám

578. szám - A RAJZFORMA FEJLŐDÉSE ELBESZÉLŐ IRODALMUNKBAN. – Galamb Sándortól

zásait. Az ő Tót atyafiainak és a Jó palócainak (amelyeken egyébként itt-ott Bret Harte befolyása ismerszik fel) meg­jelenése után egy csapásra elszaporodnak a provinciális vo­natkozású rajzok. Így vonultatja be aztán irodalmunkba Palotás Fausztin az alföldi parasztot, a különben Petelei hatását mutató Tóth Sándor a szászt és az oláht, Gyarmathy Zsigáné a kalotaszegi népet, Jakab Ödön és Benedek Elek a székelyt, Tömörkény a szegedvidéki parasztot, hogy csak a legfontosabbak legyenek megemlítve. E két nagy elbeszélőnkön és tanítványaikon kívül még két rajzírónk emlékét idézzük fel csupán. Gozsdu Elek Tantalus című kötetében (1886) egy-két szélesebb alapú no­vella mellett több megkapó rajz akad, Justh Zsigmond pedig Peteleihez hasonlóan még a turgenyevi rajzformára is mutat példákat, de többször sikerrel birkózik meg a teljesen fej­lett rajzformával is. A Peteleiben diadalra jutott rajzforma azonban fejlő­désében nem áll meg, hanem tovább gömbölyödik, csiszoló­dik, egyre kisebb terjedelemre csökken s a mult század kilencvenes éveiben kialakul a tárcaelbeszélés. Nem lehet itt cél a tárcának bármilyen szűkre vont tör­ténetét is elmondani. Elég annak megállapítása, hogy egészen a nyolcvanas évek végéig tárcán nem annyira elbeszélő mű­vet értettek, mint inkább csevegést. Apró kis megfigyelé­seknek, életképszerű bemutatásoknak szellemes causerie for­májában való közléseit, vagy napi actualitásoknak, köny­veknek, színielőadásoknak könnyed tónusú megbeszélését nevezték tárcának. A mult század utolsó tíz-tizenkét évében azonban kezd a csevegés az újságnak más helyére szorulni s nem nevezik többi tárcának. Az ő helyébe meg benyomul a rajz, amely azonban ezzel a térfoglalással bizonyos újabb változáson megy át, amennyiben új otthonának határai közé szorul s még régi formájánál is összébbszorítottá válik. Teljesen bele kell férnie egy hírlapi számnak vonal alatti kereteibe, hogy az olvasónak figyelme a folytatásokkal ne szóródjék széjjel. E műfajnak sajátságai lényegében nem különböznek a régebbi rajztól, de az új, még szorosabbra mért terjedelem az alakítást némiképpen mégis módosítja.

Next