Budapesti Szemle. 1928. 209. kötet, 605-607. szám

606. szám - SZÍNHÁZI SZEMLE - Raynal: A férfi szíve. – Rédey Tivadartól - Klabund: A krétakör. – Rédey Tivadartól - Hegedüs Sándor: Bakony. – Rédey Tivadartól - G. B. Shaw: Blanco Posnet. – Rédey Tivadartól - Harsányi Zsolt: A zenélő óra. – Rédey Tivadartól

tása igazolta. Mellette Tasnády Ilona művészi keresetlensége és igaz­s­ága keltett figyelmet és komoly becsülést. A közönség szereti a bárányfelhőket, a darabból szakadatlan «táblás» műsorszám lett. Paul Raynal A férfi szíve című drámája itt került bemutatásra. Igazi kamara­darab: finoman vezetett dialógokon nyugszik egész építménye, második felvonását meg éppen két szereplő beszéli végig. Benne az eszközökben való takarékosság, a fődolgok tiszta hang­súlyozása a dráma költészet újabb, emelkedő irányára vall. Jók és biztosak karrakterrajzai is, csak a «férfias férfi» alakja szenved a darab végén törést : egy naiv, addigi magatartásával eléggé diszharmo­nikus elszólása dönt romba mindent, inkább katasztrófát, semmint valódi tragédiát éreztetve. Váradi Aranka, Ódry­s Uray játéka a kamarastílus legszebb szintjén állott. Az évad legnagyobb újdonság-sikerévé e színpadon A krétakör című, kínai tárgyú mesejáték lett, egy Klabund álnevű német író feldolgozásában. Ez a szerző az ősi meseanyagot nem modernizálta á la Hofmannsthal, nem«titkolt bele­» mai szimbólumokat, meghagyta a mesét mesének s épp ezzel fogta meg a közönség szívét. Megfogta a csupa­ lélek, minden rikítóbb színtől, etnográfiai túlzástól tartóz­kodó előadás is. Ennek középpontjában Bajor Gizi biztos ösztönű,­ olcsó érzelgősségtől ment alakítása állt. Jeles színészi munka volt Abonyi lázadó kulisa is. Magyar szerzőtől egyetlen művet mutatott be a Kamara, egy rövid egyfelvonásost, Hegedűs Sándor Bakony-ht. Tárgya erősen novellás, de van benne színpadi feszültség is. S van derekas érzék a régibb magyar világ alakjai iránt. Ezek mindegyike a maga nyelvén beszél, kurta szóval vagy éppen beszédes hallgatással (van a darab­ban egy végiglen néma szerep is). Az előadás naturalisztikus stílusban folyt , majd valamennyi alakítás, mindenekelőtt a Bartos bűnbánó betyárja, értékes terméke volt ennek a stílusnak. Ugyanazon az estén mutatták be Shaw Blanco Posnet-jét, mely csak itt számít újdonságnak, a Magyar Színház műsorából már évek­kel ezelőtt limbusba került. Bízvást ott is maradhatott volna. Iskola­példája Shaw elképesztést vadászó felemásságának, melynek mind­jobban «halványodik hatástalan tüze». Van benne igaz filantrópia és igazságtalan vádaskodás, kenetes prédikáció és mázoltképű fintor. A lókötő-gentleman főhős alakjában Abonyi Géza tehetségének új, figyelmet érdemlő vonásait mutatta meg. A Vígszínház múlt-évadbeli vezető darabjának, a Nosztij-fili­nak szerzőjével, Harsányi Zsolttal vágott neki az új játékévnek. Amily tartós színpadi sikerei voltak Harsányinak korábbi Mikszáth-

Next