Budapesti Szemle. 1928. 209. kötet, 605-607. szám
607. szám - IRODALOM - 2. A horvát kérdésről. – (Miskolczy Gyula: A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában.) – Hajnal Istvántól
A regény abban a beállításban, amelyben most adtam, nyilvánvalólag elhibázott. Az okára is könnyű rámutatni: ez a férfihős rajza. Ez alak nemcsak hazug, hanem papiros alak, nincs lelki élete. Nem igazi ember, még csak nem is regényhős ; ezzel az alakkal nem lehet semmit kezdeni. Mégis a Mámor, még ebből a szemszögből nézve is, haladás a Viharhoz képest : van gerince, van meséje, van költői föladata, s az író, ha nem oldja is meg, legalább megsejti. De van a regénynek egy olyan kiválósága, amelyet ebben a kisebbített - csak egyik oldalról megvilágított képben nem látunk meg, de meglátunk, ha a regényt elolvassuk. Ez a hősnő lelki életének rajza. Azok a motívumok, amelyek mozgalomba hozzák Lehotay Éva lelki világát, nem egyszer mesterségesen kieszeltek, de a nyomukban támadó reakció belsőleg igaz, s a lélek mélyén dúló vihar rajza mindig meggyőző. A felületes olvasó, akit a regényes fordulatok érdekelnek, talán nem tudja leküzdeni ellenérzését a motívum-hibákkal szemben, de akinek van érzéke a női szív vergődése iránt, azt nem tévesztik meg a hamis hangok, kihallja belőlük is egy igazi női szív lüktetését. Kissé részletesen foglalkoztunk egy fiatal író pályakezdő művével, de bízunk benne, hogy amint második műve jelentős haladás az elsőhöz képest, akként a későbbiek is fokról-fokra emelkedve közelebb juttatják a becsvágyó írónőt megálmodott céljához. r. r. A horvát kérdésről. Miskolczy Civula : A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. — Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez.) I. K. Budapest, 1927. (Bevezetés 1—424 1., Iratok 425—610. 1.) A szabadságharcot megelőző fél évszázad történetét szinte tervszerű ostrom alá vette újabban a magyar történetirodalom. Nagyszabású művek vonultak fel, különböző szempontokból fogván alapos vizsgálat alá ezt a kort, a rendi Magyarországnak modern állammá alakulásának korszakát. Mályusz a fejlődés megindulásának pár esztendejétől adott nagyerejű összefoglaló helyzetképet Sándor Lipót főherceg-nádor iratainak kiadása kapcsán. Szekfű a magyar államnyelv döntő jelentőségű kérdését kísérte végig e korszakon. Domanovszky József nádor iratainak kiadását kezdette meg egy hatalmas kötettel. Madzsar egy bizalmas napló kiadásával hozta közelebb hozzánk az akkori magyar köz- és magánéletet. Ferenczy és Viszota a nemzeti megújulás nagy magyar vezéreinek egyéniségében