Budapesti Szemle. 1928. 209. kötet, 605-607. szám

607. szám - IRODALOM - 2. A horvát kérdésről. – (Miskolczy Gyula: A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában.) – Hajnal Istvántól

A regény abban a beállításban, amelyben most adtam, nyilván­valólag elhibázott. Az okára is könnyű rámutatni: ez a férfi­hős rajza. Ez alak nemcsak hazug, hanem papiros­ alak, nincs lelki élete. Nem igazi ember, még csak nem is regényhős ; ezzel az alakkal nem lehet semmit kezdeni. Mégis a Mámor, még ebből a szemszögből nézve is, haladás a Viharhoz képest : van gerince, van meséje, van költői föladata, s az író, ha nem oldja is meg, legalább megsejti. De van a regénynek egy olyan kiválósága, amelyet ebben a kiseb­bített - csak egyik oldalról megvilágított képben nem látunk meg, de meglátunk, ha a regényt elolvassuk. Ez a hősnő lelki életének rajza. Azok a motívumok, amelyek mozgalomba hozzák Lehotay Éva lelki világát, nem egyszer mesterségesen kieszeltek, de a nyomukb­an támadó reakció belsőleg igaz, s a lélek mélyén dúló vihar rajza mindig meggyőző. A felületes olvasó, akit a regényes fordulatok érdekelnek, talán nem tudja leküzdeni ellenérzését a motívum-hibákkal szemben, de akinek van érzéke a női szív vergődése iránt, azt nem tévesztik meg a hamis hangok, kihallja belőlük is egy igazi női szív lüktetését. Kissé részletesen foglalkoztunk egy fiatal író pályakezdő művé­vel, de bízunk benne, hogy amint második műve jelentős haladás az elsőhöz képest, akként a későbbiek is fokról-fokra emelkedve kö­zelebb juttatják a becsvágyó írónőt megálmodott céljához. r. r. A horvát kérdésről. Miskolczy Civula : A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. — Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez.) I. K. Budapest, 1927. (Bevezetés 1—424 1., Iratok 425—610. 1.) A szabadságharcot megelőző fél évszázad történetét szinte terv­szerű ostrom alá vette újabban a magyar történetirodalom. Nagy­szabású művek vonultak fel, különböző szempontokból fogván ala­pos vizsgálat alá ezt a kort, a rendi Magyarországnak modern állammá alakulásának korszakát. Mályusz a fejlődés megindulásának pár esztendejétől adott nagyerejű összefoglaló helyzetképet Sándor Li­pót főherceg-nádor iratainak kiadása kapcsán. Szekfű a magyar államnyelv döntő jelentőségű kérdését kísérte végig e korszakon. Domanovszky József nádor iratainak kiadását kezdette meg egy ha­talmas kötettel. Madzsar egy bizalmas napló kiadásával hozta köze­lebb hozzánk az akkori magyar köz- és magánéletet. Ferenczy és Viszota a nemzeti megújulás nagy magyar vezéreinek egyéniségében

Next