Budapesti Szemle. 1928. 211. kötet, 611-613. szám
612. szám - IRODALOM - 2. Horváth János püspök. – (Badics Ferenc: Horváth János püspök (1769–1835.) – Hajnal Istvántól
terület, melyet a török idők száborai reliquiae reliquiarum inclyti plim regni Croatiaenek neveztek. Ez a terület a múltban képes volt néprajzilag és politikailag regenerálni a horvát plazmát. Képes lesz erre a jövőben is. Mikor 1921-ben a szerző felség- és hazaárulás miatt a szerb bíróság előtt állott,védőbeszédében azt fejtette ki, hogy a horvát nemzetnek, mint a nagy nyugati kultúrbirodalom tagjának, joga van a barbár keleti hatóságok önkénye ellen felkiáltani: Occidentem appello! Ez a könyv is Nyugatra appellál. Vészkiáltás, melyet vértenger követhet. Bajza József: Horváth János püspök. Badics Ferenc : Horváth János püspök (1769—1835). — (Veszprém, 1927, egyházmegyei könyvnyomda. 1—127. 1.). Egy balatonmelléki jobbágyfiú magasan ívelő egyházi pályáját írja le ez a munka. Békés emelkedés, megrázkódtatások nélkül, de minden pontján állandó bensőségteljes kapcsolatban a korszak magyarszellemi törekvéseivel. Ezideig csak rövid lexikális adatok emlékeztek meg Horváth János működéséről. E mű illusztris szerzője nagyterjedelmű adatgyűjtéssel, levéltári anyag bőséges felhasználásával, a tanulóévektől kezdve, a falusi plébániákon át a püspöki székig lelkesen munkálkodó férfiú életét rajzolta meg, számos újabb adattal gazdagítva a magyar felújulás történetét és mintegy eleven példával érzékeltetve előttünk a korszak küzdelmeit. Falujának plébánosa, majd a veszprémi püspök vette pártfogásába a tehetségesnek mutatkozó jobbágyfiút, aki ily módon a pozsonyi szemináriumban tanulta végig a Jozefinus-rendszer papi iskoláit. Épp e rendszer ellenhatásaként erős rajongással a kezdő magyar irodalom iránt s alapos német-francia irodalmi műveltség elsajátításával készült Horváth a magyar irodalom munkásai közé. Somogymegyei plébános korában halotti beszédei tették nevét ismertté, messze vidékekre kapott meghívásokat előkelő temetésekre. Beszédeiben főként francia szónokok, különösen Bossuet, voltak mintaképei. Francia egyházi írókból fordításokat adott ki, majd könyvet a halotti beszédekről; az elmaradt magyar nyelvet régi elemekkel gazdagítva francia példák után igyekezett kifejezőbbé, hajlékonyabbá tenni. A Tudományos Gyűjteményben az ősmagyar vallásról, a kereszténység első századairól Magyarországon írt értekezései példái a legszebb magyar történeti prózának. Festetich György regényesnek mondható látogatása az ő falusi templomában Keszthely plébánosává és apáttá tette Horváthot és a