Budapesti Szemle. 1902. 217. kötet, 629-631. szám

629. szám - ELŐHANG. – Voinovich Gézától

ELŐHANG nagybányai vitéz HORTHY MIKLÓS Magyarország kormányzója tíz éves kormány­zóságának ünnepére a Magyar Királyi Operaházban rendezett diszelőadáson, 1030 március 1-én, szavalta P. Márkus Emilia. (A szín baloldalán hegyek, a középsőn a kettős kereszt. Hátul messze síkra látni, hol folyó kanyarog. Az égen sötét felhők. Elől sziklák között ül Ilungaria , mellette fatörzsön nyitott nagy könyv, nyílt lapján egy cserág. Hungaria elnéz a könyv felett, látomásaira.) A me­lti idő partján virrasztok itt, Mu­t és jövő ködök határa közt, hu jó habok moraj­ját hallgatom. Egy ezredév merült le már előttem; Vigyáztam benne népem ős erényét, Meg a jövendő kétes titkait. Virág ne hajlott léptei alatt, Hogy erre szállt az aranyajku Monda S rebegve súgott félvaló mesét A l­csről, ki világ pörölyje volt S most a Tisza zúgásán álmodik. A rege eltűnt Álmos ősz vezérrel Hegyek búvói­ri, hol agg­­áltosok A múltnak gyújtottak oltár-tüzet. A szé­p valóság jött Árpád lován, Zászlós fodra közzü­l széttekinte Hegyek karéján és omló vizén, S a messze rónán — és népemnek adta, Budapesti Szemle, 217. kötet, 1930. április.

Next