Budapesti Szemle. 1932. 225. kötet, 653-655. szám
653. szám - A SCHMERLING-PROVISORIUMOT MEGELŐZŐ UTOLSÓ ALKTOMÁNYOS KÜZDELMEK. – Berzeviczy Alberttől
A SCHMERLING-PROVISORIUMOT MEGELŐZŐ UTOLSÓ ALKOTMÁNYOS KÜZDELMEK. A rövid életű 1861.-i magyar országgyűlés feloszlatása után Schmerling államminiszter sietett e ténnyel, mint legújabb diadalával eldicsekedni teremtménye, a birodalmi tanács (Reichsrath) előtt, mely e célból mindjárt a feloszlatást követő napra, augusztus 23.-ára összehívatott. Itt olvasta fel azt a — köztudomás szerint — ismét a Perthaler tollából folyt terjedelmes államiratot, melyet ő maga a sajtóban csak mint «Közlemény»-t tétetett közzé, de melyet az osztrák képviselők, valamint az Urak házának tagjai is — hossza ellenére — állva hallgattak végig, mert az a legfelsőbb uralkodói kijelentéseknek és üzeneteknek egész sorát tartalmazta, többnyire olyanokat, amelyek a birodalmi tanács címére voltak ugyan intézve, de az ott nem képviselt Magyarországnak szóltak. Ebben az államiratban, mely az utolsó uralkodói leirat szellemében igyekszik az országgyűlés feloszlatását igazolni s a szakításért minden felelősséget az országgyűlésre hárítani, furcsán hangzott — különösen a Schmerling ajkairól — az alkotmányosság szüntelen hánytorgatása, mikor az ő egész politikája világosan elárulta, hogy ő alkotmányosság alatt csak a korlátlan uralkodói teljhatalom elvét érti ; azét a teljhatalomét, amely előtt nem állanak meg a szentesített törvények, sem a nemzet és királya között véres küzdelmek után létrejött szerződések. Az uralkodói akarat változhatatlanságának hirdetése pedig kevés hatással lehetett azokra a Lásd szerző megelőző cikkeit Az októberi diploma előzményeiről. A februáriusi pátens keletkezéséről és Az 1861.-i országgyűlés végéről a Budapesti Szemle 1928, 1930 és 1931.-i évfolyamainak500.. 029.. 041. számaiban. Budapesti Szemle, ??5. kötet. 191?. április.