Budapesti Szemle. 1933. 228. kötet, 662-664. szám

662. szám - AZ ABSZOLUTIZMUS KORA MAGYARORSZÁGON. – Horánszky Lajostól

AZ ABSZOLUTIZMUS KORA MAGYARORSZÁGON. (Berzeviczy Albert munkájának harmadik kötete.) Idei történetírásunk szép aratást hozott, szellemi érté­keink kincsesháza becses művekkel gazdagodott. Károlyi Árpád Batthyányja után, melyet a tudományos bírálat ritka egyhangú elismeréssel fogadott, most Berzeviczy Albert munkája fekszik előttünk, az abszolutizmus történetének harmadik kötete, mely a kiváló író művének régóta várt folytatása. A kötet tartalma már az első futó benyomásra is bizonyítékot adhat az író kutató szorgalmáról, lelkiisme­retes alaposságáról, mely tollát kezdettől fogva irányította. Berzeviczy át tudta hidalni azokat a nehézségeket, melyek egy részletekben megjelenő munka hátrányai. Minden eddigi kötete a bevégzettség erejével hat és nem hagy hátra oly hézagokat, melyek a folytatólagos áttekintést és az ítélkezést megnehezíthetnék. Munkabeosztását is úgy végezte, hogy minden kötet egységesen adhatja vissza azt, ami részletekre osztva az egyes korszakokat önállóan visszatükrözheti. Az abszolút korszak szellemét, az események mozgató rugóit, a szereplők jellemét, célkitűzéseit már az eddig meg­jelent kötetekből is megismerhetjük, ami ezután felépül, már csak kupolája lehet a műnek, melynek betetőző sikerére jogosan következtethetünk. Az író eleinte három kötetben óhajtotta volna elvégezni feladatát, de a kidolgozandó értékes anyag annyira felhalmozódott, hogy eredeti beosztásától el kellett térnie. Kétséges, vájjon a hátralévő anyagot képes lesz-e egy kötetbe beletömöríteni. Az eddigi eredményt tekintve, kívánatos volna, hogy minden megkötöttségből kikapcsolódva úgy fejezze be művét, mint azt a cél fontos­sága megszabja. Budapesti Szemle 228. kötet, 1933. január. I

Next