Budapesti Szemle. 1933. 231. kötet, 671-673. szám

671. szám - BERZEVICZY GERGELY MAGYAR ALKOTMÁNYTERVEZETE NAPOLEONNAK AJÁNLVA. (I.) – Marczali Henriktől

hisz ott közel járnak már a kultúrpolitikához is. Bizony, csak úgy mint Angliában, akár Oxfordban, akár Cambridge­ben nagy szerep jutott a «kurióráknak» is, de a lényeg sem maradt el. Achenwall kora halála után is egyre fej­lődött és gyarapodott az államtudományoknak ez az ága­zata, melynek terjedése egyenes vonalban máig is kimu­tatható. Ne feledjük, hogy a politikai statisztikának az erdélyi Schmeizel volt első hivatott művelője, még Achenwall előtt. Ahol politika van, a história sem maradhat el. Ennek híres és nagytudományú tanára Schlözer volt. Magyar­országon épen nem kedvelték, hisz egyik bálvány­unkat, Anonymust igyekezett nagy kritikai éllel — néha epésen is — kellő értékére leszállítani. Viszont az orosz krónikák s különösen a görög kútfők felhasználása által nagy szolgá­latot tett hazai történetünknek is. A segédtudományok sem maradtak el : Gatterer göttingai profeszor az egyetemes tör­téneten kívül a segédtudományokat , heraldikát, kronológiát, diplomatikát is nagy buzgósággal és sikerrel művelte. Ezt el is ismerték. Wesendonck a modern történelmi kritika megalapozását egyenesen Schlözernek és Gatterernek tu­lajdonítja. Berzeviczy itt bőven meríthetett a tudomány forrásai­ból. Da első helyen nála, mihelyt tudatosan dolgozhatott, mégis a politika állott. «Schlözert és Federt (erkölcsböl­cselőt) legjobban ismerem, kissé homályos, de mégis kel­lemes és igen szabad. Mi mindent nem mond előadásán, és képes volna kimondani, ha maga a császár volna is jelen. Első előadásán politikából úgy ültem ott, mintha kővé vál­tam volna. Feder a legfinomabb emberismerő és a legneme­sebb férfiú , méltat barátságára és minden vasárnap el­mehetek hozzá, ahol igen finoman beszélget az emberi ter­mészetről és az erkölcsről.» «Erkölcsi jellememben a múlt évben nagyon megszilárdultam és ismereteimben is előre­haladtam. Nem is áldhatom eléggé azt az elhatározásomat, hogy Göttingába jöttem. Göttinga nekem annyi előnyt nyújt, hogy életem mostani korszaka egész életemre leg- Bud­apesti Szemle. 231. kötet, 1933. október. 2

Next