Budapesti Szemle. 1938. 250. kötet, 728-730. szám

728. szám - AZ ÚJABB PÉNZELMÉLETEK HATÁSA A VALUTAPOLITIKÁRA. (I.) – Hegedűs Loránttól

AZ ÚJABB PÉNZELMÉLETEK HATÁSA A VALUTAPOLITIKÁRA.­ — Első közlemény. — Ha helytáll az ismerettannak az az alapelve, hogy az ember minden benyomása a mozgás valamely fajára vezethető vissza s ha a modern bölcsészet megerősíti azt a metaphysikai elvet, hogy az emberi lélek minden szemlé­lete megakad ott, ahol változást nem tud megállapítani, tudniillik a végokoknál, akkor ezt a kettős igazságot a pénz­tudomány nyelvére is lefordíthatjuk. A gazdasági élet apró­pénzére fölváltva a bölcselet igazságait , annyit jelent ez, hogy a közgazdaságtan s annak legtöbbet vitatott része, az érték-és pénztan, a legkevesebbet azokkal a jelenségekkel foglalko­zott rendszeresen, amelyek évtizedeken át változatlanoknak s ezért abszolút érvényűeknek látszottak, s csak akkor ébredt azoknak fontosságára, mikor egy világrengés bizonytalanná tette a bizonyosnak látszót; minél hevesebb lett az abszolút­nak hitt jelenségek mozgása, annál vonzóbbakká lettek az el­méletek készítői számára. Ez az egyszerű — egyszerre el­méleti és gyakorlati — magyarázata annak, hogy a világ­háború az ezt megelőző és megint az általa kiváltott utólagos rendkívüli változásokkal, egyszerre előtérbe nyomta a pénz értékére vonatkozó legmélyebb kérdéseket és ugyanakkor e nagy problémák számára folyton növekvő széles rétegek­ben keltette föl világszerte nemcsak az érdeklődést, hanem annál többet : oly sugallásokat, szuggesztiókat, melyek­nek hatása messze túl jutott az akadémiai vitatkozásoknak vagy az iskolák falai közé zárt kísérletezéseknek szűkre szabott, hűvösen tárgyilagos körén. Dolgozatom célja az, 1 E dolgozatát szerző a M. T. Akadémia 1938. június 13-iki összes ülésén mutatta be. Budapesti Szemle, 250. kötet, 1938. július. 1

Next