Budapesti Viszhang, 1852. július-december (1. évfolyam 2. félév, 1-26. szám)
1852-09-19 / 12. szám
És felsonajtok , szép csöndesen , magamban , hogy még a hullám se hallja : Hejli! ha a mi sebeink is ily könnyen, ily gyorsan , s ily simára gyógyulhatnának! . . S aztán megtörténik , hogy merengésem közben szinte vízfenéken felejtem a hálót. A múlt héten , míg a hold töltében tartott, kedves mulatságomul volt a kis lélekvesztővel járni, s hol horoggal, hálóval fogdozni az eviczke halacskákat. De, ha úgy tetszik, t. barátom , térjünk vidámabb tárgyra. Ha Váczon a pénteki hetivásár jelentőségesebb nem volna , mint a keddi , úgy már a múlt héten megírhattam volna önnek azon örvendetes , egyszersmind ájtatos újdonságot, hogy a váczmegyei papság szent gyakorlatokat tartott a múlt héten. De így, mivel csak a pénteki hetivásárra szoktam bevinni lencsémet, árpámat, csak pénteken tudom meg,hogy azokat már bevégezte, mert e napon zengedezett a,,Tedeum,ca nagy templomban épen a miatt,hogy papjaink a szent gyakorlatokat szerencsésen bevégezték. Minthogy a Magyarhazában már már nincs oly tudós, oly szent férfiú , ki a halálról, pokolról s több ilyenekről a mi papságunknak uj adatokkal tudna kedveskedni : tehát a püspök úr Gréczből rendelt felolvasót, bizonyos Schlör nevezetű szent férfiút, mondják mikép a jámbor hallgatóknak vaczogott a foga és összezördült minden csontja, mikor ő nekik a halál rémületes alakjáról s a pokol irtózatos tüzéről diák nyelven olvasott. Ugyanis oly élénk színekkel festé Luczifer pajtásit, szolgáit s a kárhozottak országát, mintha csak bejárta volna a kínok e hazáját. A herczegsége a prímás közelebb szinte Váczon mulatott , a kegyesrendüek lakában tartván káptalant. — A szerzet főnökéül, mint hallom, nt. Nagy Péter úr jön választva. Derék magyar ember , és jó szerzetes. S ennyi elég az újságból egyszerre. Gazdálkodni kell, kérem , hogy a hónap végére is maradjon , mert ki tudja, történik e addig csak ily nevezetes újság is. Azért isten velünk. RIDEGH. U. 1. Majd elfelejtem önt, t. barátom , figyelmeztetni, hogy ha ki akarna rándulni Verőczére a vasúton, ne üljön a reggeli, hanem az esti vonatra , mert csak ez állapodik meg nálunk ; a reggeli sebesvonat egyedül a főbb állomásokon pihen meg, hol megszomjazik , vagy megéhezik, így aztán hálásra is lesz szerencsém. IDEM , QUI SUPRA. Kassa, sept. 8-án. * Folyó hó 1-jén reggeli 4 órakor itteni közszeretetben álló és ritka becsületességéről ismeretes derék könyv és mítárus Hagen Károly vérhasban élete 46—ik évében meghalt. Béke a lelkes hazafi hamvadó porainak. — Az úgynevezett bankói és opaczibai város közelében fekvő mulató és fürdőhelyek ez idén elég látogatottak voltak , ellenben a Bankói (Herlani) és Kékedi ásványos fürdőkben nem oly számos vendégek voltak , mint más , kivált 1848 előtti években ; az első helyen majd minden épületek és sétányok a legelhagyattatabb állapotban vannak , másik helyen annak tulajdonosa Melczer István , főmllga sok kívánt czélszerű javításokat tétetett. * Hogy múlt levele nem lapunkban jött ki, ártatlan tévedésnek tulajdonítandó. Szerkt Városunkban a magyar színészek távoztával Niemetschek testvérek műlovagtársulata kezdé el az először kevéssé most már gyakrabban látogatatott alig nézhető gyenge előadásait-Városunk jelenleg igen egyhangú életű , kinek itt nincsenek foglalatosságai , az eleget unatkozhatik. Főutczán mindenütt négyszegű kövekkel kirakott járdák lesznek , s ennek mindenki szívből örvend , de hogy ezen járdák mikor készülnek el egészben , arra nehéz a felelet, mert a munka rákmódra halad. Múlt napokban itt nagyszerű lopás történt, a kár 14000 páton felül méhet, azonban hála a gondviselésnek, az ébervárosi kapitány Papp József s tevékenységéről ismeretes hadnagy Zámbory József közelebb nyomába jöttek. Időjárásunk igen kellemetes , igy legalább tűrhető szürethez lehet kilátás. AKÁR KI. 11. M. V á s á r h e 1 . sept. 9. Nappalaink — mint az észrevétlenül elröppenő mézeshetek üdvperczei naponta rövidülnek, s éjjeink — mint a szabadulást váró foglyok lassú órái — fokonként hosszabbodnak, temészetes bizonyítványaiul annak , hogy nyakunkon a csípős ősz , s nyomába lépendő a zúzmarátos üstökű tél, hogy fagyos karjaival mielőbb jégkebléhez szorítson bennünket. A levegő is természetrendit követve — mint a mai világi barátság — naponta hidegebb, a nappali hőséget hirtelen hűvös ét követvén, hogy a gyenge idegzetűekben uribetegséget — náthát — csináljon. A mezei élet is veszti érdekességét. Az aratási munkázaj elhangoztával mezei gazdálkodóink lassan kint visszaköltöznek városi tűzhelyeikhez, kávéházaink népesülni, társaséletünk mozogni kezdenek. A jövő farsangi élvkilátásainkat érdeklőleg örömújságul írhatjuk , hogy Lakatos Sándor közkedvelt tánczművészünk körünkben van, aug. 25 és sept. 5-kén adott tánczmutatványaival élvezetes estélyeket szerzett a művészet irányában ez alkalmakkor nem a legpéldásabb részvétet tanúsított közönségünk jelenvolt töredékének. Fájdalom, hogy főleg a műveltebb osztály mindkét ízben igen gyéren volt képviselve, míg a középosztályú úgynevezett vasárnapi közönség dicséretes példával ment elől. E pártfogolási hiányt azonban még helyre lehet, sőt kell is róni. Derék táncművészünk , a kedveltebb magyar társastánczokat, jelesen pedig országszerte köztetszéssel fogadott Társastáncz és E haza-táncza czímű legújabb műveit betanítandó — mindannak daczára, hogy többfelé meghivatott s ígérkezett is — magyarérzelmű közönségünk iránti előszeretetből egy hóra körünkben maradt. Reméljük hogy a gondos szülők gyermekeik tanítására , mint szinte tánczkedvelő hölgyeink és ifjaink e kedvező alkalmat nem fogják elszalasztani. Mely utóbbilag készült E haza-tánczát nemzeti jelleme és szabatos könyűsége mellett még az is ajánlja , hogy sikerült zenéjét e téren már annyi búskomoly magyar zeneműveiről ismeretes Dobozi Károly jeles zeneköltőnk irá. Adja isten , hogy e táncz alkatrészét jelző kézfogás