Budapesti Viszhang, 1852. július-december (1. évfolyam 2. félév, 1-26. szám)

1852-12-12 / 24. szám

fia is folyamodott. Török úr , ki mint szép birtokkal biró nemes ember,egyedül a természeti tudományok és különösen a vegytan iránti ellenállhatlan vonzalomból lépett e pályára , több mint kilencz évet töltött külföldön, és pedig annak legnagyobb szerű fővárosaiban, mint Bécsben, Berlinben, Páriszban, és legutoljára Londonban, hol — miszerfelett különös és csak kevés embernek részül jutó szerencse — az angol királyné gyógyszertárában volt szerencsés pár évet tölthetni. Ez idő alatt egész tehetségét és szorgalmát arra fordítá, hogy magát kedvencz pályáján lehetőleg kiművelhesse, tökéletesíthesse. Ez nagy mértékben sikerült is, s miként birtokában levő e téren legnagyobb tekintélyektől adott elismerő levelek is tanusítják, ő legnagyobb mértékben leírja mindazon kellékeket és tudományokat, melyek megkívántatnak arra, hogy valaki az oly fontos álláson, mint a gyógyszertár főnökség, mi kívánni valót se hagyjon fenn. Reméljük és városunk érdekében szívünkből óhajtjuk, hogy városi és megyei hatóságaink tekintetbe vévén elvitázhatlan érdemeit és képességét, a gyógyszertár nyithatási joggal, mint ki a már érintett tulajdonainál és tapasztalatainál fogva folyamodó társai közt bizonyosan arra legérdemesebb és képesebb, őt ruházza fel. Ez óhajunk teljesedését az illető urak részrehajlatlan belátásától biztosan hisszük és reméljük, annyival inkább, minthogy e körülmény egy a világon legszebb és legnemesebb tettre nyújt alkalmat : a valódi érdem és több évi ernyedetlen szorgalom megjutalmazására. — ** Székely József kedvelt fiatal költőnktől közelebbről két füzet vers kerül ki sajtó alól, „Szeszéld a 1ók“ és a már általunk elismeréssel említett ,,halárisok" czím alatt. A füzeteket vállalkozó szellemű könyvárusunk Müller Gyula adja ki. * * H. M. Vá sá rhely i levelezőnk írja : Utóbbi levelünk egyikében megpendített azon indítványunk , hogy megboldogult kasinoink, Piroska, zene stb. egyletek pénzkezelőit jó volna valahára megszámoltatni csakugyan viszhangra talált, s mint hiteles kútfőből tudjuk, az illetők megszámoltatása hivatalosan elrendeltetvén már meg is kezdetett. Ezen indítványunknak azonban korántsem a volt czélja , hogy kasinónk ügye pislamécs módjára még egyszer fellobbanjon, hogy örökre elaludjék , de sőt megszámoltatás által kedvező alkalom nyújtassék egy új és tartós életre méltó kasino alakítására , s reméljük , hogy akik indítványunknak sietős felkarolása érdemében osztoztak , az újonnan létesítendő kasinó dicsőségét sem engedendik át másnak. — Szép lenne ! Hát provinciális színészeink merre vándorolnak ? Talán a gólyákkal és fecskékkel együtt jobb hazába költöztek, hogy se hirük se hanynk. Pedig az egész tavasz és őszön által városunk is elbirt volna egy középjóságú társaságot. Jó volna már nekünk ha kevés kivételten olyan volna is mint a sz.-fehérvári Suba Gallér — minden érdemükből — kifordított is , de hiába olyan sincs , hát még jobb ? Hogy merev prózaságunkban mégis ki ne essünk végképen a művészet fogalmából, egy két táncművész bűvész s több másneművész csak meglátogat bennünket. Jelenleg Vekle József fiatal bűvész bűvölgeti össze városunk szép és nem szépeit. Ekkoráig hat előadást tőn többnyire gyér de választékos közönség előtt, bár két előadás kivételével közönségünk által üresen hagyott teremmel együtt a bűvész zsebe is üresen maradt. Üdv érte ! Vajha e dicséretes példa minél több követőkre találna vidéki színészeink s tánczművészeinknél is! Az igénytelen bűvész különösen kártya- és golyók-hangirozásában szép ügyességet fejtett ki, nálunk legalább köztetszést nyert, s máskor is kedvesen fogadott vendég leend. Még egy neme van nálunk , társaséletünk riasztó egyhangúságának felzavarására. A minapában elhunyt s akkoron általunk is megemlítve volt néhai Kis Dániel, szegedi cs. k. törvényszék volt alelnökének tetemes ideiglenes sírjából kivétetvén, kimultát gyászoló hű rokoni által f. hó 12-kén d. u. 3 órakor, újonnan épitett családi sírboltba tétettek le. E gyászünnepély emelésére helyb. ref. gymnasium egyik legjelesb tanára Imre Sándor ur által egy alkalomszerű tartalomdús sírbeszéd tartatott. Még egy szó ! Az utabbi tantervek szerint rendezett helyb. ref. gymnasium felsőbb tanosztályai mérsékelt fizetés mellett , kellő számú fölképzett tanárokkal látatván el az ügyszeretettől hevülő erélyes elöljáróság felügyelősége mellett — annál óhajtásszerűbb felvirágzására nyújthatand reményt, hogy a régi rendszer mellett jobbadán csak két vagy három tanár vállára nehezült tanítási teher,most hat rendes tanár közt osztatván fel, a tanórák arányos elhelyezésével kevesebb erőmegfeszítéssel is nagyobb sikerrel felelhet meg kiki szép feladatának. Mi azonban egy hiányt látunk még az átalános rendezés körül. Tudomásunkra az ujóbbi iskolarendszerben elemi iskolák rendezése is bennfoglaltatik , mi nálunk eddigelé sem a tanítványok túlnyomó számát sem a tanítók fizetését illetőleg nem történt. Mint tudjuk egy elemi tanítónak 150—190 tanítványa is van , még mindig a régi aránytalan csekély fizetés mellett. Ily megfordított arányban attól tarthatni, hogy a tanítványoknak folytonosan növekedő száma a tanítóra nézve elbirhatlanná , a csekély fizetés pedig elkedvetlenítővé váland. Kétségtelen igazság az, hogy jó tanítást csak jó fizetéssel lehet és kell kívánni, már pedig az elemi iskoláknál kell jó alapot vetni, hogy biztosabban építhessünk rá. Nézetünk csak annyiban eltérő a rendező elöljáróságától , hogy fejelésen kezdte mit mi inkább talpaláson tanácsoltunk volna kezdeni, hogy fokonként haladva ugrani ne kény tessünk , mi nyak és láb töréssel jár. — Egyébként a mi elhalasztatott még nem maradt el, s ha mint értésünkre esett az elemi iskolák rendezése tárgyalás alatt van, s ez ügyet Tóth Ferencz lelkész s helyettes esperest ur is fölkarolta tiszta czélu ügyszeretetétől csak gyors és üdvös eredményt várhatunk. — Úgy legyen ! . . . ** Z a l a - E g e r s z e g i levelezőnk irja : Társaséletünk igazi pangó állapotban ; nem emlékezem, hogy annyira szellemi élvek híjával lett volna városunk.