Budapesti Viszhang, 1856. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1856-07-10 / 28. szám

szándékozik megtartani, azokat mindazáltal ad bene placitum meghagyta a városnak. 1732-ben még a városi tanács elitélte a boszorkányokat. 1740-ik év június 7-én ismét biztosította Károlyi Sándor a várost, hogy velük úgy bánik, mint előbbi földesuraik.34) 1748-tól 1750-ig a sáskák pusztították a város határát. 1751-ben ismét vizsgálatok a boszorkányok ellen. 1753-tól Vásárhely jellemzésére szolgálnak a következő versek: Álljon örök Mini prino Eugén elöl Ki hazánkért sokat harcolt kívül belöl Nem egyebet jónál mond Vásárhely felől Azt mondja nem állt el a császárok mellől. Mert midőn Zentánál a törökön hajtott Megromlék ez noha sok állat óhajtott, Jól esek a rés is, nem keresett ajtót Népünk tábor után hordott kenyér sajtot. Belgrád és Temesvár vételkor e felett Nagy számmal szolgáltak Eugenius mellett. Mutatott hűséget a mi nemű kellett Hazajöttek midőn mindennek vége lett. A mig meg a török imitt-amott lakott Ezekre sok ízben reájuk szakgatott, El nem érte célját, a melyet forgatott Pártjára császártól senkit nem hajthatott. Egyfelől Szegeden császárnépe lakott Másfelöl Gyulában a török maradott E nép minden adót Szegedre beadott. Amoda töröknek csak fügét mutatott. Mutatá hűségét ez nép minapában Nem avatván magát Peronak *) dolgában Noha sokan álltak ehhez szomszédjában Ismét csak egy sem ment hozzá csatájában. **) 1754*ben jöttek legelőször katholikusok Vásárhelyre, kiknek templomuk épitése segítségére 4000 forintot adtak a reformátusok; 1755/6-ban pedig segítenék őket mindenféle munkákkal. 1757-ben Károlyi Ferenc atyja biztosításait mellőzve némi urbáriumot akart behozni Vásárhelyre, mit a lakosok el nem fogadtak 1763: újra felebaráti szereteteket mutattak ki a reformátusok a csongrádról jött katholikusok iránt azzal, hogy 100 kocsival, ökrükkel és lovakkal segítették hordani a téglát, és egyéb építésre szükséges eszközöket, a még készületien letelepülteknek.--) 1765-ben József császár alatt minden városban a dohány monopolium helyet pipa adó vettetvén ki a dohányzókra, az azon egyénekről vezetett jegyzőkönyv 1774-ig vezetve mai napig is meg van. 3.) 1770-ben. Az urbárium mégis behozatott. Itt meg jegyeztetik, hogy Vásárhelyen az urbárium sikeresitését megelőző munkálatok alkalmával, a kegyes királyi utasítás szerint!) pontokra kihallgattatni rendelt városi elöljárók által a 2.ik pontra, mely szerint a földesurasággali egyezések előadandók voltak így nyilatkoztak , hogy volt körleveleik, vagy jelesen privilégiumaik elvesztek, s azokat az illető uradalmaktól előszerezni nem lehetett, arról az alispán, s ez által pedig a királyi biztosság értesítendő volt. 1770-ik év november 23-án a következendő nyilatkozatot adták , hogy 1750 előtt váljon minemű contractusaik voltak a városnak az uraságokkal, submis 1. 2. 3. producáltatik. Több ezekről nincsen, mivel a háborgó idő miatt megfosztattak tőle, és így a fentebb érintett 1722-iki dec. 14-én kelt vásári szabadalomról, úgy az 1727 ki Julius 15-én kelt örökös egyezés tekintve az azzal összehangzásban lévő 1740-ik évi julius 7-én kiadott biztosítási levelek tartalmáról, a tiszti jelentésből ítélve említés sem létetett. Mi oknál fogva történhetett ez most már nehéz volna megmondani !!! 1775. március 9-kén 1776. dec. 23-kán 1778. december 14-kén kelt királyi rendeletek által az urbér behozatalával magokat minden élvezett jogaiktól megfosztva szemlélő vásárhelyiek, kiket Páris Pápai János (ki magát bécsi királyi doctornak adta ki) az urbárium elfogadása ellen fellázasztott, miután az álarcos izgató megbüntettetett, a lázadás lecsillapittatott, és ismételve rendeltetett, hogy a város és uradalom közt a megye által örökös egyesség eszközöltessék. E legfelsőbb helyről parancsolt örökegyezés eszközlésének vagy csak megkísérlésének is semmi nyoma. Azon nagy mennyiségű különbféle segedelmeknek elősorolásán kívül, melyeket Vásárhely a burkus franc török háborúkban kötelezett tartozásán kívül a haza oltárára adott, megjegyzést érdemel, hogy a török háború folytatására a királyi kincstár részéről 3151 ökör teleltetése 1780 э-ik télen (a takarmány szük volta miatt) kétséges lévén, annak eszközlését Vásárhely Csekonics ezredes felszólítására egészen magára vállalta, a miért a város akkori bírája Niki József császártól 22 darab császár arany nehézségű, arany érdempénzzel jutalmaztatott meg. 36) Ugyan csak e háború alkalmával József császár félelem biztosa megszorulván, annak szükségén segítendő egy helybeli lakos 30,00.) forintot adott át kölcsön. Mit midőn Csekonics ezredes vissza akart volna kamatostól fizetni, a kölcsönző Kaszap Péter azt el nem fogadván, e szavakkal utasitá vissza: ,,Uram! én e pénzt királyomnak adtam , tegye ön el a kamatot és számoljon be vele, bár csak máskor is szolgálhatnék hazámnak. 37) 1793. június 11 -én kelt levelében Csekonics ezredes Vásárhely városát arról tudósítja, hogy a város országszerte legszebb remonda lovakat adott, melyért is különös királyi kedvezésre tarthat számot. Később pedig Simonyi ezredes a franc háború után Vásárhelyen keresztül utaztában igy szóllott : valahányszor Vásárhelyre emlékszem mindig eszembe jutnak e városból került legjobb katonáim, kikkel én a nehéz napokban hazám királyom szolgálatában annyi dicsőséget arattam. 18(H)-be a franczia haderőnek a haza szive felé nyomulásakor, hogy az ifjú földesurakat megmentehessék a lakosok, kik bár a folytonos igazságtalan bánás miatt tökéletesen lehangolva voltak, mégis hogy a tiszteleteket és szeretetöket megmutassák, minden jutalom vagy fáradságainknak valamely tartozásban beszámítási gondolata nélkül KW kocsival jelentek íreg Pesten az ifjú grófok személyei és felsőbb vagyonaik magok közzé mint legbiztosabb helyre lehozatala végett. De tették ezt már másszor is, midőn gróf Károlyi Sándornak mielőtt a város földesura lett volna, a vásárhelyi uradalomnak Schliktöli megszerzésére a városi népség egy nagy öszveg pénzt adván kölcsön, kevéssel később pedig a szerző grófnak az alföldön szarvasmarhákkal gazdálkodása léte- sitésére 210 pár him. s ugyanannyi kanca borjuk megszerzése által segédkezet nyújtván 3() 1827—ik év aug. 19-én a város földesuraival utolsó örökös egyezést próbálván a már végképpen megalapított feltételek ki is adattak, mely egyezés szerint a város által ez évben használatában lévő ha- tárból *) 6228 hold földet engedtetvén, a többi egész határ az úri hatóság és tartozások melletti felmentése mellett, egy millió kétszáz ötven ezer portért minden királyi haszonvételek, s számos uradalmi nagy értékű épületek örökösen általadanul megigértettek. Már a két levél aláírásánál nem volt egyéb hátra, midőn némely kenyerét féltő uradalmi tisztek, valamint minden uradalmi katona ezt megértvén, a városba kemény izgatást kezdtek a váltság ellen s nagy nehezen 60 embert össze keresgélvén kik a földesuraknál meg nem egyezésüket nyilvánították, míg egy részről ezt a földesurak a lakosoknak a váltságbani meg nem egyezéséül tekintették, más részről a halasztás és erőszak által a lakosság megdöbbenve elszomorodva elállott az egyezéstől , és ez az által végképen elmaradt. Hogy a vásárhelyi lakosság mindazonáltal hogy az urbér behozatalával lassanként reá nehezült elbánás alatt közte és földes urai közt előidézett minden tekintetben kellemetlen küzdés mellett, mely Vásárhely politikai életén szakadatlan láncolatban vonult keresztül, s előbbeni állapotának annyi biztosítások ellenére mindig rosszabbra változásán okulva legkecsegtetőbbnek tetsző rendeleteik s ajánlataik iránt kétségeskedett is, mennyire jó szivességgel viseltetett földes urai iránt, kitetszik a fentebb megemlítettekből, mégis 1816-ban a földesúri terjeszkedések ellen emelt panaszokra érkezett királyi rendeletek valóságára nézve, hogy azok valóban az elsőségtől jöttek : midőn a királyi pecsét megmutatását sürgették, néhányan kemény botozással illettettek ? A feszültség ezentúl nőttön nőtt a lakosság és a földesuraság között, s a város értelmesebb része oda fordította később igyekezetét, hogy a már egyszer tervezett örökváltság létrejöjjön Nagy lökést adott e törekvésnek az, hogy 1838-ban a szomszéd Szentes város valóban megkötötte az örökváltságot a Károlyi grófokkal. Hosszas előkészületek után, végre 1847-ben megtörtént az egyesség de csak a legelő elkülönözést illetőleg, a mikor a földesurak birtoka az addig egyenkint vagy együtt elfogultakkal lett 109, 1000 hold a 1827-iki egyességben említett 6000 hold helyett .. Vásárhely lakosainak száma a legutóbbi 1 ő1-ik év végéni összeírás szerint: Reformátusok 27,600. — Római katholikusok 9000. Evangélikusok 60O. Nem egyesült ó hitüek 700. Izraeliták 800. — Ossz. 38,700. Vásárhelynek tornyos egyháza van öt: R. katholikusoké 1, Reformátusoké 2, melyeknek mindegyike órával és sétálóval van ellátva, a mi egyszersmind vigyázó helyül szolgál a toronyban lakó őrültnek. A régi toronybeli óra arról nevezetes, hogy az azóta ütést csengetéssel szokta megelőzni, és ezen órát gróf Károlyi Antal ajándékozta az eklézsiának a hajdan Rákóczy által birt ecsedi várból. A romai kath.nak 4 iskolájokban 4 tanitó által tanittatik fia : 380, leány : 250. össz. 030. A reformátusoknak emeletes, tornyos, nyilvános nagy iskolájukban van 6 osztályú gymnasium, abban szükséges tanítók, s egy reáltanár, alsóbb tanitó 3 a város különböző részében 11 iskolában, a gymnasiumi tanárokon kivül összesen 14 tanitó. Tanulók: fiú 1,10. leány 810, más vallásu 50 Összesen 1 100. Nem egyesült a hitüeknél egy iskola egy tanitó. Tanulók, fiu: 22. Leány 16. Ossz 38. Izraelitáknál 3 tanuló alatt fiú 86. Leány 94. Összesen 180. A városnak köz kormányzása: rendezett tanács. A házak száma összesen 4200 A városon kivül pedig több mértföldre terjedő szántóföldéin 14 holdon kezdve 2 300 holdig majd minden birtokos földén maga cselédei, jószága számára szállás épületek lévén, az úgy nevezett tanyák száma összesen 1800. A város régi határa az abban létezett Derekegyházával együtt volt 265,030 hold Az 1847 ki egyesség után pedig a város jelenlegi kizárólagos határa 133,000 hold. Közös használatban volt rétje összesen 261 hold, de a mi már 1853-ban egyezés utján az uradalommal szinte megosztatott, s annak kiszárítása igénybe vétetett. Nemzetiségére nézve a lakosok lesgyökeres magyarok, beszédejtésök az írásbelivel csaknem ugyanaz ; nyájasok, vendég és béke szeretők, jó keresztyének, piros arcuak, izmos erős testalkatnak, kemény munkához szokottak, gyözösek, magokban bizakodók, egymással vetélkedők. Fiatalsága mint nagyobb részint kényen s kedvén nevekedett pajkostkás kitűnő jó lovagló, mi kiváltképpen a jó lovak tartásában gyönyörködésüknek, részint pedig, gazdálkodásuk a várostól messzeterjedvén, már kis koruktól fogva a lovaglásban elkerülhetetlen természeti gyakorlatuknak tulajdonitható. Folyója a Tisza, mely Mártélyon felül a mindszenti határból jö a vásárhelyi határba, s Körtvélyest ketté vágva, a szomszéd Algyő határába kanyarul. Régebben volt még kettő az egyik a most úgy nevezed Kis-tó-ér, mely a pusztán keresztül Gyuláról jött a Körösből, s szakadt a Hód-tóba a város alatt. A másik az úgynevezett száraz ér, mely Arad és Mikalaha közt a Maros folyóból eredvén Csanád és Békés megyén keresztül. Komlós, Vásárheli határ, Füldeák alatt ismét a vásárhelyi határba az ugyneve* 31i) Csók Mózes Város statistikája. — 3.) Dr. Johann Karl Lubech Ungarische Misedin Theil. 90. — 30) 1819-i Tudományos gyűjtemény. II. ebrad. *) Későbbi forrás után 10,000 hold. ^ 31) 351 városi levéltár. *) Híres zendülő volt e vidéken, ti Bánátból jővén a császári erő által Vásárhely határánál , omlás alatt töretett széjyes sereget végeztetett ki maga is : a hónán van Pereh-Ilma M. B. **) A reform, egyház jegyzőkönyvében azon időbeli lelkész Szőnyi Benjámin jegyzeteiből. i) Ugyancsak Szőnyi Benjámin jegyzeteiből.