Bukaresti Lapok, 1932. április (38. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-23 / 94. szám

Főszerkesztő: Ssete Ipola (fi*, SZOMBAT * 1932 * ÁPRILIS 23 A $ÖTGóáŐSlűink bukaresti kiadása Felelős szerkesztő: K­OCSIS 2$é2c­ 94. SZÁM * XXXVIII. ÉVFOLYAM Fttttv (h. gy.) A parlament bezárult, a képvi­selők­, szenátorok Egyiptomba mennek pihenni, — lássák a sivatagban, milyen az igazi struccpolitika — a kormány a babérain pihen. Jött, gyártott és győzött, az akaratát keresztülvitte, s valahányszor in effigie kivégezték, eltemették, elpa­­rentálták, mindannyiszor mint egy bizto­sított főnix (ne tessék elcsépelt szójáték­nak venni!) feltámadt a hamvaiból. A Jorga-kormány diadalmas művészete amivel ezt a sikert megszerezte, a fütty­ben realizálódott. Fütyült és nagyszerűen fütyült mindenre és mindenkire, aki el­vitatta a jogát a hatalomtól, kétségbe­­vonta szándékai tisztaságát, lepocskondi­ázta a törvényeit és az ország sírásójá­nak nevezte ki. Jorga és Argefd­anu du­ettben fütyültek — közben még a vádló alkotmányra is — és fütyülni fognak, a­míg csak rájuk is nem fütyül egy maga­sabb akarat. Mi úgy találjuk a parlament munká­ja után, hogy Iorgáék a hatalom és a helyzet előnyeit nem tudták felhasználi az ország javára. Rengeteg sok kérdés­sel foglalkoztatták a törvényhozást, csi­náltak messze kimagasló alkotást is a konverzióban, a­ palotát a Bucsecs tetejé­re és ráírták: kiadó­­k szedtek horribilis adókat, illetékeket, s a végén mindenek nyomorúsága, züllése, jaja, kétségbeesése. Visszhang a művészi füttyre. Diktálták a tempót és a mórest, s min­denbe belevitték az akaratukat, az állam intervencióját, numerus clausust gyár­tottak mindenre, kivéve a közterheket, a­hol nem ismertek határt, de alkotásaik és intézkedéseik betegesen egyoldalúak maradtak. Egy csapat protekcióst bocsá­tottak a kormány előszobájába, a többi­ek elől: munkások, munkanélküliek rok­kantak, nyugdíjasok, tisztviselők, iparo­sok, kereskedők, értelmiségek, be­csapták az ajtót. Egyetlen problémát meg nem oldottak, egyetlen csepp könnyet le nem töröltek, egyetlen szabadító gondolatot fel nem vetítettek. Fütyültek. Jól fog esni utána a pihenés. Megoldják a gordiusi csomót (h. gy.) Még mindig az a vita tárgya Genf­ben: A tojás volt-e előbb, vagy a tyúk? Leszerelés-e, vagy biztonság? A nehéz problémát, á la gordiusi csomó, a legjobban egy kardvágás old­hatja meg, ami modern stílusban, ágyú­­lövés, bombavetés, lángszóró is lehet. A kínai-japán összeverekedés már adott kóstolót a megoldás lehetőségéből, most még az orosznak és japánnak kell egy­másnak rohanniok, s a vita anyaga nyom­ban megszűnik; a tojás összetörik és a tyúkot megeszi a fenekedés. Genfben már kalapálják a páholyokat, amikből a leszerelési konferencia tagjai a Szélsőkelet háborús látványosságát fog­ják nézni. A diplomaták hatalmas látó­csövekkel, amiknél csak a megnyúlt or­ruk hosszabb, fogják szemlélni a napke­leti primadonnák lejtéseit és egy-egy számnál, a hekatomba jeleneteknél külö­nösen viharos tapsra verik össze a tenye­rüket. A leszerelés problémájának min­den kényessége, kényelmetlensége és kellemetlensége megszűnik abban a pil­lanatban, amikor a háború veszi át a ve­zényletet és adja ki a vezényszót. És hogy egészen bizonyosak lesznek, hogy a leszerelés ügye nem támadhat fel töb­bé és nem ronthatja az álmaikat, ők ma­guk is táncra perdülnek. Előbb Genfben, aztán a Távolkeleten, aztán a Közelnyuga­­ton. Hogy idáig nem jutott eszükbe, hogy a háború gond­ját legbiztosabban a hábo­rúval lehet agyonütni! MACDONALD ES TARDIEU GENFBEN Csávába került Franciaország a leszerelési konferencián Összseültek a Ceman-lö partján a világpolitika korifeusai London, április 21 A dunai államok kétségbeejtő problé­mája a Londonban megtartott négyhatal­mi konferencia után sem került le a na­pirendről s a hatalmak képviselőinek a tárgyalásokat folytatniok kellett. A nép­­szövetségi tanács és a leszerelési konfe­rencia üléseire Genfbe érkezett diplo­maták előkészítő tárgyalásai után végre azt a határozatot hozták, hogy az érde­kelt hatalmak április 23-án, szombaton Luganóban ismét összeülnek és megvi­tatják a Duna-konföderációval összefüg­gésben álló európai kérdéseket. Most már kétségtelen, hogy ezen az értekezleten megjelenik Mac­Donald angol és Tardieu francia mi­niszterelnök is. Az angol miniszterelnök Tardieuvel együtt már meg is érkezett Genfbe. MacDonald szerdán délután indult el Londonból Párisba. Útját a kedvezőtlen időjárás ellenére is repülőgépen tette meg. Az angol hadvezetőség egyfedelű, nyitott katonai gépet bocsátott a minisz­terelnök rendelkezésére. Tekintettel ar­ra, hogy már az elindulás is viharos idő­ben történt, a miniszterelnök gépét két másik katonai repülőgép is kísérte. Út­közben heves zápor lepte meg az aero­­plánt, mely a rendkívül viharos időben is incidens nélkül tette meg útját a __ Le Bourget-i repülőtérig, ahol délután 5 óra­kor ért földet. Megérkezése után MacDonald éppen csak átöltözködött és pihenő nélkül azon­nal Tardieu-höz sietett a miniszterelnök­ségre. A két államférfiú az esti órákig tanácskozott. Megbeszéléseik során a leszerelés, a jóvátétel és a Duna-kon­­föderáció problémáit tanácskozták meg Az esti órákban Tardieu fogadta a pá­risi lapok munkatársait s előttük kije­lentette, hogy este 10 órakor MacDonald társaságában Genfbe utazik s egyelőre teljesen bizonytalan, hogy onnan mikor térhet vissza. A két államférfiú a jelzett időben vonatra is szállt és elutazott Genfbe.­­­­ Tardieu és MacDonald találkozásával kapcsolatban a jobboldali lapok arról ír­nak, hogy az „entente cordiale“ rövidesen ismét megteremtődik az európai nagyhatal­mak között. A francia politikai körök azonban ehhez nem fűznek vérmes reményeket, mert az a vélemény alakult ki, hogy az angol költségvetés egyensúlyba való hozása már egyáltalán nem függ a francia hite­lektől, Tardieu és MacDonald együttes leuta­­zása Genfben temészetesen nagy érdeklő­dést váltott ki. Köztudomású volt ugyan­is, hogy a francia kormányfő néhány nappal ezelőtt kategórikusan kijelentet­te: nem utazik le Genfbe, mert Brüning német kancellárral semmi esetre sem óhajt találkozni. Súlyos szembetegsége miatt MacDonaldnak sem volt szándéká­ban a genfi utazás s hogy mégis elszán­ták magukat erre, annak magyarázata a leszerelési konferencia eseményeiben ke­resendő. Paul Boncour ugyanis szerdán közölte Tardieuvel, hogy Sir Simon angol külügyminiszter a le­szerelési konferencia főbizottságának ülésén csatlakozott ahhoz az álláspont­hoz, amely a nagy támadó fegyverek kiküszöbölését kívánja. Ez az oldalvágás súlyos nehézségeket je­lentett, mert Litvinov orosz és Nadolny német delegátus a radikális leszerelés mellett tartanak ki, Grandi pedig csak nagyon platonikus támogatást helyezett kilátásba a francia álláspont mellett és azt ellenjavaslatban gyökeresen átdol­gozta. Boncour telefonüzenetének hatása alatt adta fel Tardieu eredeti elhatározását és szánta el magát arra, hogy mégis eluta­zik Genfbe és MacDonaldot is rávette ar­ra, hogy tartson vele. Ilyen előzmények után a leszerelési konferencia főbizottságának csütörtöki­ ülésén nyílt összetűzés várható a francia és a vele szövetséges államok, valamint a radikális leszerelés álláspontján levő államok delegációi között. A jelek arra vallanak, hogy Franciaor­szág a maga követeléseivel kezd megle­hetősen egyedül maradni és az elszige­teltség kivédésére kellett Tardieunek személyesen megjelenni Genfben. Nem luganóban, hanem mégis lsendben lesz a dunai államok konferenciája Genf, április 21. Legújabb genfi jelentések szerint a négy európai hatalom szakértő-kon­ferenciáját a dunai államok problémái­ról nem Luganóban tartják meg, ha­nem Genfben. A konferencia tárgyalásai szombaton kezdődnek. Népszövetségi körökben nagy érdek­lődéssel tárgyalnak arról, hogy Stimson amerikai külügyminiszter, Sir Simon an­gol külügyminiszter, Brüning kancellár és Grandi olasz külügyminiszter beható tanácskozásokat folytattak s megbeszél­­éseik során az aktuális kérdések között a dunai államok helyzetéről is szó volt. Ez az értekezlet egyébként azért érde­mel nagy figyelmet, mert első eset volt arra, hogy Amerika kül­ügyminisztere személyesen és közvet­lenül is részt vegyen a közép- és kelet­európai államok szanálására irányuló tárgyalásokon. Legufjanóban a Damokles-kará Japán hadikölcsönt vesz fel az új távolkeleti hadjáratra Lenin utcán sauer­int aszovjet-Oroszorsazág kijön a béketűírésből illítólag a román határon is Moszkva, április 21. Az orosz szakszervezetek kongresszu­sán Molotov, a népbiztosok tanácsának elnöke nagy beszédben ismertette a ja­pán imperializmus terveit. Molotov hatá­rozottan leszögezte, hogy Japán minden eszközt felhasznál a provokációra, hogy a szovjetet háborúba kergethesse. A szov­jet őszinte barátja és híve a békeálla­­o­nak s háborúba nem szívesen kevere­­ik, de a japán provokációt mégsem hajlandó a végsőkig eltűrni. A Moszkvába érkező jelentések szerint egyébként Mandzsúriában percről-perc­­re mindjobban kiélesedik a helyzet. A japán hadügyminiszter magához ké­rette a sajtó képviselőit és kijelentette, hogy a mandzsúriai helyzet már annyira aggasztó lett, hogy a fegyveres beavatkozás Japán részé­ről kikerülhetetlennek látszik. És Japán újabb csapatösszevonásokat rendel el a fiatal Mandzsúria területén, mert nem tűrheti el, hogy a független ál­lam belső zavarai veszélyeztessék a je­lenlegi status quót. Azt is bejelentette a japán hadügymi­niszter, hogy az oroszok Vladivosztokból több hadtestet indítottak útnak a man­dzsúriai határ irányában. Orosz részről azonban ezt a körülményt igen határo­zottan megcáfolták. Az az egy azonban bizonyos, hogy Ja­pán nem adja fel a Mandzsúriára vonat­kozó terveit, még akkor sem, ha telhetet­len hódításvágya új világháborúba­no­ készülődik a vörös hadsereg dórja is az emberiséget. A japán hadügyminiszter szerdán tár­gyalásokat folytatott a pénzügyminisz­terrel s természetesen arról volt szó, hogy az újabb hadmű­veletek költségeire fedezetet teremtse­nek. A hadügyminiszter kifejtette, hogy azok a nagy érdekek, amelyek Japánt Man­dzsúriához fűzik, e pillanatban igen ko­moly veszélyben vannak s ezért arra van szükség, hogy Japán legalább a jövő ta­vaszig katonai megszállás alatt tartsa Mandzsúriát. A japán pénzügyminiszter meghajolt a hadügyminiszter érvei előtt és megígér­te, hogy május folyamán 20 millió angol font (12 milliárd lej) értékű hadikölcsönt bocsát ki, hogy a mandzsúriai vállalkozás sikerét előmozdítsa. Fedezi magát a Szovjet London, április 21. A Daily Mail mai száma foglalkozik a szovjet háborús készülődésével s fel­tétlenül megbízhatónak jelzett forrásból merített értesülés alapján azt írja, hogy az orosz-román határon is lázas készü­lődések folynak orosz részen. A londoni lap jelentése szerint a vörös hadsereg nyugati határmenti helyőrségeit is megerősítik, lövészárkokat ásnak és betonfedezékeket építenek*

Next