Bukaresti Lapok, 1932. október (1. évfolyam, 63-89. szám)

1932-10-12 / 72. szám

6. oldal M&m RIO MOZGÓ Bukarest, Cal. Vict. 33 A leghatalmasabb siker! HABIOCIKACIO Richard Oswald rendezésében - (UNHEIMLICHE GESCHICHTEN) a hires drámai színésszel, J*/ÍUC IVEGEh/Elt-rel Ez a fáim Edgar Allan G*m én Stevenson von Goldberg novellái „A fekete macska“ és „fíz öngyilkosok Kimbla“ nyomán készült. ______________________ A következő műsorban a legnagyobb zenei esemény: VÁLLV opera Az első film, melyben olaszul beszélnek és énekelnek: Germana ^aolieri és Carlo Ninchi. Prod : PittalungaMon URBIS Öt hónap alatt dup­lájára drágult a kenyér Temesváron Temesvár, október 11 Temesváron tiiból maximálták a liszt­es kenyérárakat, amely jelenleg­ a követ­kező: feér liszt 9.50, félbarna 8.50, barna 0 lej, félbarna kenyér 10.50, barna 7 lej. A fehér kenyér árát nem maximálták. Az utóbbi öt hónapban a barna kenyér ára Temesváron a duplájára drágult. A felvirágzott vonatoktól a hiányzó szárazkenyérig Székelyudvarhely, október 11 A hadirokkantak ügyének rendezésé­vel megbízott Sárgaru államtitkár szom­baton gyűlést rendezett Székelyudvarhe­­lyen, amelyen Részegh rokkant főhadnagy vezetésével, az udvarhely megyei rokkan­takon kívül Csik, Háromszék, Marostor­­da, Brassó és Szeben rokkantjai is részt­vettek. A gyűlést Részegh főhadnagy nyitotta meg, aki hatásos beszédben mutatott rá az erdélyi hadirokkantak 14 év óta húzódó kétségbeejtő helyzetére. A társadalom — mondta a főhadnagy — felvirágozott vo­natokon szállította a mészárszékre ezeket az embereket, most legalább biztosítsa a mindennapi száraz kenyeret nekik. A gyűlésen többen szólaltak fel s egy­hangúlag a rokkantak­­ helyzetének mi­előbbi rendezése érdekében emeltek szót. A gyűlést Sárgary államtitkár rekesztet­te be aki megígérte, hogy interveniálni fog az erdélyi lmdirokkantak ügyében. Egy kereskedőnek már foglalkozásánál fogva kell újságot olvasnia — mondja a hannoveri bíróság Hannover, október 11. A hannoveri esk­üdtbíróság előtt devi­zarendeletbe ütköző bűncselekmény miatt vádlottként állt egy kereskedő, aki gépe­ket adott el külföldre, de a devizákat nem szolgáltatta be. A kereskedő azzal védekezett, hogy nem ismerte a deviza­­rendeletét.­ Az esküdtbíróság egy hónapi fogházra és nyolcszáz márka pénzbünte­tésre ítélte. Indokolásában kimondta, hogy egy kereskedőnek, akinek minden tevékenysége összefügg a világhelyzet alakulásával, foglalkozásánál fogva kell állandóan újságot olvasnia, hogy minden­ről informálva legyen. A szenátus is megsza­vazta a konverziót Bukarest, október 11. Vasárnap este 9 órakor a szenátus is meg­szavazta a konverzió-módosító javaslatot, még­pedig sokkal simábban, mint néhány nappal előbb a képviselőház. A vita gyors befejezésére két ülést tartot­tak, egyet délelőtt és egyet délután. A dél­­előtti ülést csaknem egészében Potarca volt miniszter beszéde töltötte ki, aki ugyanis azt­­ az álláspontot hangoztatta, amit a kamarában Juntán fejtett ki. A délutáni ülésen számos többségi szenátor visszalépett a vitában való felszólalástól, belátva, hogy a kormány, ame­lyet Voicu Nitescu földművelésügyi miniszter képviselt az ülésen, úgy sem hajlandó lénye­ges módosításokba belemenni, így a szaka­szonkénti vita során egyetlen módosítás sem ker­ü­l elfogadásra. A szenátus 113 szavazattal 16 ellenében el­­foga­dta a javaslatot. Érdekes hogy a 16 negatív­­ zavarai közül csupán hat volt ellenzéki, a tik­­i tíz pedig töb­bségi mintán a liberális szenátorok nem vettek részt a szavazásban. Poni­ca 10-nél jó­val több kormánypárti szenátor szavazatára számított a javaslat ellen, az a hír azonban, hogy Titulescu belép a kormányba és átveszi a kü­lügyi tárcát, nagy mértékben emelte a kotm­ány ázsióját s ennek következtében szá­mos o­yan szenátor, aki megígérte Potarcának a támogatását, hirtelen megví­­­­­lattá v­éle­­ményét, vagy pedig a szavazás kezdetekor el­­vilant az ülésteremből. Szatmár, október 11 A régi városi nagytanács, amely java­részt magyarpártiakból és szociáldemok­ratákból áll, hétfőn tanácsülést tartott, a­melyen új polgármestert és alpolgár­mestert választottak. A gyűlés előtt a nemzeti parasztpárt napokig tárgyalt a két párt vezetőivel, de semminemű meg­egyezés nem jött létre. A kudarcba fulladt tárgyalások után a magyarpár­tiak és szociáldemokraták megegyeztek egymással s a mai tanácsülé­sen dr. Sü­di László magyarpárti ügyvédet polgármesternek, Kocsis László szociál­demokrata kisiparost pedig alpolgármes­ternek választották meg. Az állandó választmány fölötti szava­zásnál kitört a botrány, mert a szavazás után az elnök egyszerűen enunciálta, hogy a válsztmányba két román és két magyar került. A magyarpártiak és a szociáldemokraták tiltakozni akartak, de magyar nyelven nem voltak hajlandók meghallgatni őket. A két párt ennek következtében tartózko­dott a további szavazástól,s azonkívül Rautin esperes elnök ellen bizalmatlansá­gi indítványt is tettek. Újból sem hederítettek rájuk, mire a ma­gyarok és a szociáldemokraták együttesen kivonultak az ülésről.­ ­ Magyar polgármestert és szocdem alpolgármestert választott a szatmári városi tanács Erőszak az állandó választmány megválasztásánál Hatályon kívül helyezi a statá­riumot a Gömbös-kormány Ma foglaltko­zilk­ ezzel a kérdéssel a magyar minissztertanács Budapest, október 11. Több mint egy éve, 1931 szeptember 13. után hirdették ki Magyarországon a statáriumot. Az akkori kormány nézete szerint a Biatorbágynál elkövetett vasúti merénylet tette indokolttá ezt a rendkí­vüli bíráskodást, amely közel tíz embert juttatott akasztófára. A legemlékezetesebb és a legnagyobb izgalmakat felkavart ki­végzés először az Ondi Sándoré volt, aki a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Sza­badság­ téri bankfiókja ellen kísérelt meg revolveres támadást. Ondi alig múlt el húsz éves és áldott állapotban lévő meny­asszonyának akart élelemre és orvosra pénzt szerezni. Két politikai foglyot akasztottak fel a statáriális bíráskodás alatt, Sallai-N­ol­­liinder Imrét és Fürst Sándort. Mindket­tőjük kivégzése ellen az egész világ kul­­túremberisége, az Emberi Jogok Ligája, számos nagy író és tudós, különböző egyesületek tiltakoztak, de eredményte­lenül. A legutolsó áldozata a statáriális bí­ráskodásnak a sánta, biciklis koldus, Eder József volt, aki tudvalevőleg a végsőkig tagadta tettét és csak a siralomházban tört meg. Az egy éve működő rögtönitélő bírás­kodást most azután, hir szerint meg­szüntetik. A Gömbös-kormány ma délután minisz­tertanácsot tart, amelyen kizárólag a sta­tárium kérdésével foglalkozik. Az új kormánynak állítólag az az ál­láspontja, hogy a biatorbágyi merény­let óta a helyzet megváltozott és a sta­tárium — amelynek tulajdonké­ppeni indítóoka annak idején a társadalmi erők nyugtalansága volt — jelenleg fe­lesleges. Éppen ezért a Gömbös-kormány a statá­riumot talán ma, vagy holnap hatályon kívül fogja helyezni. Az egységes párt ezentúl Gömbös — Gömbös uralomra jutása óta a magyar belpolitikai élet rendkívül élénk napokat él. Gömbös, hir szerint, teljesen át akar­ja szervezni az egységes pártot, amelynek állítólag még a nevét is megváltoztatja. Eszerint az egységes pártot a jövőben Nemzeti Reform­pártnak fogják hívni. Az ilyenformán átalakított egységes párt­­ba valószínűleg más pártból is átlépnek egyes képviselők, így mint befejezett — Nemzeti Reformpárt munkában tényt beszélik Szilágyi Lajosnak a belé­pését. A Nemzeti Reform­párt ügyvezető elnöke az egységes pártból régebben ki­vált és most újra visszalépő Sztranyovsz­­ky Sándor volt belügyi államtitkár lenne, u­gyancsak belépne a Nemzeti Reform­pártba a keresztény párt egyik csoportja, míg annak másik szárnya, gróf Cseko­­nits Endre vezetésével, ellenzékbe men­ne át. Egységet és megértést hirdetett Gömbös magyar miniszterelnök Úfjabb szózat Romhányban Budapest, október 11. Vasárnap délelőtt nagy ünnepség volt Romhányban, ahol az 1710-ben küzdött és elesett kuruc szabadsághősök emlék­művét szentelték fel. A romhányi csatá­ban a magyar kurucokon kivü­l igen sok lengyel és svéd harcos is küzdött s igy az emlékművön, amely romhányi ter­méskőből készült s amelynek csúcsán bronz turulmadár áll kiterjesztett szár­nyakkal, a lengyel és svéd címerek is dí­szítik. A kő frontális oldalán Rákóczy és Károlyi bronzreliefjei láthatók. Az ünnepélynek különösebb jelentő­séget az új magyar miniszterelnök, Göm­bös Gyula nagy beszéde adott. Az ü­n­­nepnyitó tábori mise után Soldos főispán üdvözölte a miniszterelnököt, aki az üd­vözlésre az alábbi választ adta: — A mai napot nem akarom arra fel­használni, hogy politikát hirdessek. A romhányi csata napját akarom méltatni a magam szemszögéből. Abban az időben is hiányzott a magyar egység. Kurucok és labancok állottak egymással szemben és hirdettek két különböző politikai világné­zetet. Ma már elmúlt annak az ideje, hogy a kurucok és labancok nézőpontjá­ból kiindulva válaszfalakat emeljünk a magyarok közé. A független Magyaror­ 1932. október 12 szágnak csak egy táborban lehet a helye. A független Magyarországnak csak egy kötelessége lehet: kiművelni ezt az egy­séget a nemzeti öncélúság jegyében. Ne legyen se kuruc, se labanc, hanem legyen magyar testvér, aki összefog, megérti az idő szavát és velem együtt imádkozik a magyar sorsért. Beszéde további során kijelentette Göm­bös, hogy a nemzetnek nagyon meg kell becsülnie a függetlenségét és rá kell esz­mélnie arra, hogy egészen más életet kell élnie, mint eddig élt. Magyarországnak keleteurópai politikát kell csinálnia. A magyar kúriának át kell vennie patri­­archális hivatását, a kúria tulajdonosai­­nak meg kell fogniuk az érdes munkás­kezet. így kell figyelmeztetnie mindenkit, hogy a magyar úr és a magyar kisgazda frontját áttörni senkinek sem lehet. A miniszterelnök beszédének természe­tesen igen nagy hatása volt. A tömeg so­káig lelkesedett, hosszasan éljenzett. Az­után Soldos főispán ünnepi beszéde kö­vetkezett, majd Zsitvay, az Országos Rákóczi­ Szövetség örökös elnöke méltat­ta a romhányi csata nagy jelentőségét. Gömbös beszédének kommentálására még nem volt ideje a magyarországi saj­tónak. A szükséges kommentárok azon­ban valószínűleg nem maradnak el. Bányászszerencsét­­lenség 17 hajóval London, október 11. Az északangliai Ligth városkában borzal­­mas katasztrófa történt. A városka egyik bá­nyájában leszakadt a felvonókosár és a benne ülő 20 bányász közül V’ szörnyet­halt. A vizsgálat megindult, annak megállapítá­sára, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. Beleőrült a munkanélküliségbe Temesvár, október 11. A munkanélküliség által produkált tragédiák sorában megdöbbentő az az eset, amely Tegnap történt Temesváron. K­entzel Péter 29 éves munkanélküli me­chanikus, aki évek óta nem talált elhe­lyezkedést, a súlyos anyagi gondok és az élettel folytatott kilátástalan küzdelem következtében megőrült. A szerencsétlen fiatalember már évek óta búskomor volt, alig beszélt, míg tegnap azután teljes erővel tört ki rajta az elmebaj. I­etzel Péter rohamában összetörte kis munkás­lakása egész berendezését és csak nagy­­nehezen sikerült lefogni. Beszállították az elmegyógyintézetbe. A temesvári kisiparos szindikátus érdekes gyűlése Temesvár, október 11. Vasárnap délelőtt a temesvári kisipari szindikátus közgyűlést tartott Kovács Ist­ván elnöklete alatt. A tárgysorozat fő­pontja a tisztújítás volt, amelynek kap­csán a régi vezetőséget választották meg újra. Ezzel a közgyűlés maga véget is ért, a tagok azonban nem oszlottak szét, hanem a közelgő közigazgatási választá­sokkal foglalkoztak s a tanácsalakulás lehetőségeit fejtegették. Ez a közgyűlés utáni megbeszélés aztán rendkívül érdekes, figyelemreméltó és jellemző felszólalásokra adott alkalmat. A felszólalások élesen kikeltek az ellen, hogy a városi lakosságot a tanácsban szinte kizárólag ügyvédek képviselik. Az ügyvédek szabják meg, hogy a kis­iparos és a kereskedő mennyit fizessen s ennek tulajdonítható, hogy a munkanél­küli segélyakció terhei alól a legnagyobb jövedelmű temesvári urak kibújtak s a segélyakció terheit csaknem teljesen az iparosok és a kereskedők nyakába zúdi­­tották. A gyűlés Kovács kocsigyáros javaslatá­ra kimondotta, hogy az iparosság a töb­bi produktiv réteggel összefogva megfe­lelő képviseletet követel magának a leg­közelebbi városi választások alkalmávaL t* w, t -t

Next