Bukaresti Lapok, 1933. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-28 / 169. szám

1933. július 28. B a­a. Manoirescu volt közlekedésügyi miniszter megdöbbentő vallomása a gravijai perben A munkások elégedetlensége indokolt volt és főleg a felettesek nemtörődömségével magyarázható — mondotta a tanú Bukarest, július 27. A gravijai lázadási per kedd délutáni tárgyalása érdekes fordulóponthoz érke­zett. Megkezdődött a tanuk kihallgatása s elsőnek nem kisebb személyiséget, mint Manoirescu Mihály volt közlekedésügyi minisztert hallgatták ki. A volt minisz­ter elmondotta, hogy amikor a miniszté­rium vezetését átvette, a munkások hely­zete valóban nagyon szomorú volt. Ő akart is változtatni a dolgokon, a vasút önkormányzata azonban korlátozta a szándékait. Annak idején Mercula mér­nök, jelenlegi vezérigazgató elnöklete alatt bizottságot küldött ki. A bizottság­nak az volt a feladata, hogy a műhelyek­ben levő viszonyokat tanulmányozza. Ez a bizottság megállapította, hogy a mun­kásság követelése kimondottan szakmai jellegű, tehát nincs benne semmi politika. — Tudom — mondotta Manoirescu —, hogy a munkások legérzékenyebb sérelme a munkaidő csökkentése volt, mert ez lé­nyegesen lecsökkentette a munkások bé­rét. Már itt rá kell mutatnom arra, hogy minden olyan törekvésem, amely a munkások helyzetének javítását célozta, megtört Vidrighin akkori vezérigazgató makacs ellenállásán. A vezérigazgató részéről a megértés teljes hiányát ta­pasztaltam. Manoirescu ezután felolvassa azt az emlékiratot, amit a munkáskérdésről mi­nisztersége alatt készített. Ebben az em­lékiratban leszögezi, hogy a munkások elégedetlensége indokolt és az főleg a felettesek nemtörődömségére vezethető vissza. Emlékirata végén fi­gyelmezteti a kormányt, hogy amennyi­ben a helyzeten nem változtat, úgy a gravitai műhelyekben elháríthatatlanul munkásmozgalmak indulnak meg. Ezt az emlékiratot megkapta Mironescu — Idegesség, fejfájás, álmatlanság, szédülés, bágyadtság, levertség, félelemérzések eseteinél a természetes „Ferenc József ke­­serű­viz kitűnő háziszer, amely az emésztőszervek­ből eredő zavarok nagy részét megszünteti s visszaadja a testnek és szellemnek régi munka­­képességét. akkori miniszterelnök, valamint az összes közlekedésügyi miniszterek, akik Manoi­­lescu után következtek. — A vasúti munkások ügyét, — foly­­­­tatta Manoirescu, — azóta teljesen elha­nyagolták. A munkásoknak jogukban ál­lott a sérelmek orvoslását követelni, a közlekedésügyi minisztérium azonban nem tehetett eleget a követeléseknek a vasútigazgatósággal kötött különböző megállapodások miatt. Vizsgálataim során a műhelyekben megdöbbentő állapotokat tapasztaltam. Nem hinném, hogy a saját üzemekben elvégzett javítások olcsóbbak volnának, mintha az ország bármelyik magánüzemében végezhetnék el azokat. A fő baj ott van, hogy a megmunkálásra ki­adott anyagok ára és a munkabérek kö­zött nincs egyensúly. Gheorghiu védőügyvédnő kérdésére Manoirescu újra leszögezi, hogy a vasúti munkások már az ő minisztersége idején mozgolódtak, sőt ő maga is fogadott egy küldöttséget, amely megrázó hangú em­lékiratban tárta föl a munkásság sérel­meit. Pompiliu Ioann­escu védő: Van-e tudo­mása arról, hogy 1930-ban több ezer mun­kást akartak elbocsátani? Manoirescu: Erre vonatkozólag pontos tervezetet dolgoztak már ki és csak köz­belépésemnek tulajdonítható, hogy a ka­tasztrófa nem következett be. A volt miniszter ezután élesen támadja a vasút mellé kirendelt külföldi szakértőt, akinek beavatkozása miatt a vasút rendkívül silány helyzet­be került. Kijelenti, hogy inkognitóban többször bennjárt a műhelyekben s igy sokmindent látott í*m&­a. Többi magas méltóságok legfeljebb csak hallomásból ismerhetik a tényállást. Niculescu védő: Mondja meg, Manoi­­lescu úr, hogy milyen különbség volt Vidrighin úr fizetése és a munkások bére között? Manoilescu: A különbség valóban haj­meresztő volt s emellett voltak idegen szakértők is akik havonta 80 ezer lejes fizetéseket kaptak. Tagja voltam ugyan­­ annak a kormánynak, amely Vidrighint a vasút élére hozta, mégis mindenkor erélyesen tiltakoztam a ha­talmas tant­emek és a fizetés ellen, amit Vidrighin kapott. Szerdán délelőtt több tanút hallgattak ki a per vádlottjainak előéletére és a mű­helyekben kifejtett tevékenységére vonat­kozólag. JAPÁNBAN A NŐKET IS KIKÉPZIK tfila­metországban 40 kiliomét­er szerzet­ fo&n mind­e n §az elpusztult WMemberg, július 27. A poroszországi Priegnitz kerületben kedden hatalmas felhőszakadás és forgó­szél vonult végig, amely felbecsülhetet­len károkat okozott. Az elemek pusztítá­sára jellemző, hogy a Berlin—hamburgi vasútvxonal mentén, 40 kilométeres körzetben, minden ház rombadőlt. A fergeteg, amely vastag szálfákat csa­vart ki tövestől, a környékbeli erdőket valósággal letarolta. A heves vihar a termést is teljesen meg­semmisítette. A villámcsapások felgyújtottak egy ha­talmas fűrésztelepet, amely porrá égett. Szilágysomlyón a hősök emlékoszlo­páról lerobbantották a turulmadarat Szilágy­somlyó, julius 2? A szilágysomlyói hősök emlékén egy Turul­madár van. Ezt a szobordíszt teg­nap éjszaka ismeretlen tettesek a szobor­ról lerobbantották. Szilágysomlyón csak este tízig ég a vil­lany. A tettesek bevárták, míg a villanyt eloltják és a sötétben léptek fel a szobor ellen. A szobrot még 1916-ban emelték. A szo­bor ormán egy turulmadár van, amely egy kígyóra tapos. A robbantás után az isme­retlen tettesek a turulmadár és a kígyó fejét letörték és magukkal vitték. Szemta­nuk állítása szeriint a robbanás előtt a szobor körül két jól örltözött fiatalember ólállkodott. Vannak olyan tanuk is, akik azt vallják, hogy a robbantás után román nyelvű éljenzést hallottak. Annyi tény, hogy a megcsonkított szobron ma reggel ott lengett a román lobogó. A dologban a legfeltűnőbb, hogy az a rendőr, aki néhány lépésnyire a szobor­tól poszolt, a robbantásról nem tud semmit, nem is hallott semmit. Az eset nagy izgalomba hozta Szilágysomlyót. Ma délutáni jelentéseink szerint a tette­seket a rendőrség kinyomozta és azoknak neveit valószínűleg még a mai nap folya­mán kiadja. M­i fülül Ilii © iiClCllCKS m íimm c§ ram­aiachc A garboneamentés ügye rendeződött Bukarest, július 27. A szerda estére kitűzött minisztertanácsot újra elhalasztották, ezúttal csütörtök estére. Az elhalasztásnak többféle indoka is volt s ezek között kétségkívül a legjelentősebb az az ellenáramlat, amely Mihalache fellépése nyomán keletkezett. A kormányhoz közelálló lapok szerint a kormány tagjai fontosnak tartanák „a tel­jes egyetértést“ s ez is egyik oka annak, hogy a minisztertanácsot csütörtökre ha­lasztották el. Szerdán este csak egyszerű miniszterközi értekezlet lesz, amelyen Vajda, Mironescu, Madgearu és Anghelescu bankkormányzó vesznek részt. Ezen a miniszterközi értekez­leten a gabonaár megszilárdításának és az agrárhitelnek a kérdése kerül megbeszélésre. És ez a másik oka a minisztertanács elhalasz­tásának., 5. oldal Időközben ugyanis azok a pénzek, amelye­ket a kormány a belföldi gabona vásárlá­sokra remélt, visszahúzódtak s ez igen kel­lemetlen helyzetbe hozta a kormányt. Vajda és Madgearu erős munkába kezdettek, hogy a dolgot újra rendbehozzák s ez — h­a igaz — sikerült is. Sikerült biztosítani a ga­­bonavásárlások céljaira azt a 750 millió lejt amiről már annyiszor szó volt. A pénzt 9 Nemzeti Bank folyósítja, de a Szövetkezetek Központi Bankja garantálja, mert ezt a ban­kot a Nemzeti Bank könnyen ellenőrizheti. Létrejött egyébként a megegyezés a Nem­zeti Bank igazgatósága és a kormány között a variánsok kérdésében is. Anghelescu bank­­­kormányzó a miniszterelnökkel folytatott ta­nácskozás után összehívta a Nemzeti Bank igazgatóságát. Ez a gyűlés kedden este volt és a kiadott jelentés szerint a Nemzeti Bank igazgatósága elfogadta a kormány javasla­­tát, amely szerint a variánsokra adandó hi­tel 70 százalékos lesz és a Nemzeti Bank ? százalék helyett csak hat százalékot számít fel. Ezek szerint Vajdának és Madgearunak si­került elhárítania a hirtelen támadt nehézsé­geket s így most már nem kell többé elha­lasztani a minisztertanácsot. Hacsak a Mi­­halache-ügy nem okoz újabb bonyodalmat kár. Ecas©a:€sri€»I«®r f eteraiiic: AZ OROSZ EMIGRÁNSOK ! párisi lapja azt írja, hogy Litvinov közvetí­tők u­tán kibékült Trotzkij-val. Ennek a bé­kének eredményeként Stalin legközelebb ki­­nevezi Trotzkijt a Szovjet madridi követévé. Ígéretet kapott Trotzkij arra is, hogy mihelyt Amerika elismeri a Szovjetet, őt a washing­toni követség vezetésével bízza meg Stalin. GÖMBÖS RÓMAI ÚTJÁVAL foglalkozik a 8 Órai Újság és a budapesti Magyarország című lap. A 8 Órai Újság megállapítja, hogy a két állam barátság­­ának szükségszerűen el kellett következe­ni. A találkozó nem akar egyebet, mint a négyhatalmi egyezmény szellemében a magyar kérdést rendezni. A Magyaror­­­szág viszont megállapítja, hogy ennek a találkozónak gazdaságiakban azonnali,­ politikaiakban azonban csak későbbi ha­tása lesz. BALBO REPÜLŐRAJA Shediacból szerdán délután 3 órakor to­vábbindult Shoil-Harbour felé. Útközben, az egyik gép Travers közelében, az Ed­­ward-szigeten kényszerleszállást végzett. Emberéletben nem esett kár. A kényszer­­leszállás előzményeiről és részleteiről egy­előre hiányoznak a közelebbi jelentések. MUSSOLINI mint m­entettük, személyesen várta Göm­böst a római pályaudvaron. Az olasz la­pok ezt a kitüntetést azzal emelik ki, hogy Doflíusst Mussolini a pályaudvaron nem várta. Gömbös és Kánya ma délelőtt más­fél óra hosszat tanácskoztak Mussolinivel. Ezután a magyar vendégek Suvich kül­ügyi államtitkárt látogatták meg. Innen a követségre tért vissza Gömbös és kísé­rete és közölték, hogy a holnapi nap fo­lyamán úgy Mussolini, mint Suvich a lá­togatást a római magyar követségen vis­­­szaadják. Az eddigi tárgyalásokból annyi már megállapítható, hogy az alábbi ese­mények következnek be: 1. Ausztria dek­larációt ad, amelyben az osztrák-magyar kapcsolat lehetőségeinek makszimumát nyilatkoztatja ki. 2. Titulescu Gömbös el­utazása után Rómába megy, hogy a Bal­­kán-Locamo kérdésében Mussolinivel tár­gyaljon. 3. Benes római utazása elmarad, ami azt jelenti, hogy a kieántánt államon, ^­lentállásának, vagy szimpátiájának kér­désében a Titulescu álláspontja győzött. AZ ANGOL KÉPVISELŐKNEK egy csoportja — mint ismeretes — revíziós törvényjavaslatot nyújtott be az angol alsó­­házban. Ezek közül a képviselők közül hú­szan az ősszel Magyarországra utaznak, hogy a magyar viszonyokat és követeléseket a helyszínen tanulmányozhassák. A NEGYVENPERCES JÁRMŰ­­RAZZIÁRÓL ma hivatalos jelentést adott ki a berlini rendőrfőnökség. A hivatalos jelentés el­mondja, hogy a járművekben rengeteg lázító röpiratot és fegyvert találtak. E razzia során igen sok embert letartóztat­tak. Különösen nagy volt az eredmény­ a keleti határ környékén, ahol több szovjet­­kurírt fogtak. A kurírok cipőjének sar­kában titkos írással irt jelentéseket lel­tek. A vasúti raktárak átkutatása még folyik. Ha ezzel i­s elkészül a rendőrség, minden részletre kiterjedő hivatalos je­lentéssel igazolja majd, hogy milyen in­dokolt­­ volt a Járműrazzia.

Next