Bukaresti Lapok, 1933. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-28 / 169. szám
1933. július 28. B aa. Manoirescu volt közlekedésügyi miniszter megdöbbentő vallomása a gravijai perben A munkások elégedetlensége indokolt volt és főleg a felettesek nemtörődömségével magyarázható — mondotta a tanú Bukarest, július 27. A gravijai lázadási per kedd délutáni tárgyalása érdekes fordulóponthoz érkezett. Megkezdődött a tanuk kihallgatása s elsőnek nem kisebb személyiséget, mint Manoirescu Mihály volt közlekedésügyi minisztert hallgatták ki. A volt miniszter elmondotta, hogy amikor a minisztérium vezetését átvette, a munkások helyzete valóban nagyon szomorú volt. Ő akart is változtatni a dolgokon, a vasút önkormányzata azonban korlátozta a szándékait. Annak idején Mercula mérnök, jelenlegi vezérigazgató elnöklete alatt bizottságot küldött ki. A bizottságnak az volt a feladata, hogy a műhelyekben levő viszonyokat tanulmányozza. Ez a bizottság megállapította, hogy a munkásság követelése kimondottan szakmai jellegű, tehát nincs benne semmi politika. — Tudom — mondotta Manoirescu —, hogy a munkások legérzékenyebb sérelme a munkaidő csökkentése volt, mert ez lényegesen lecsökkentette a munkások bérét. Már itt rá kell mutatnom arra, hogy minden olyan törekvésem, amely a munkások helyzetének javítását célozta, megtört Vidrighin akkori vezérigazgató makacs ellenállásán. A vezérigazgató részéről a megértés teljes hiányát tapasztaltam. Manoirescu ezután felolvassa azt az emlékiratot, amit a munkáskérdésről minisztersége alatt készített. Ebben az emlékiratban leszögezi, hogy a munkások elégedetlensége indokolt és az főleg a felettesek nemtörődömségére vezethető vissza. Emlékirata végén figyelmezteti a kormányt, hogy amennyiben a helyzeten nem változtat, úgy a gravitai műhelyekben elháríthatatlanul munkásmozgalmak indulnak meg. Ezt az emlékiratot megkapta Mironescu — Idegesség, fejfájás, álmatlanság, szédülés, bágyadtság, levertség, félelemérzések eseteinél a természetes „Ferenc József keserűviz kitűnő háziszer, amely az emésztőszervekből eredő zavarok nagy részét megszünteti s visszaadja a testnek és szellemnek régi munkaképességét. akkori miniszterelnök, valamint az összes közlekedésügyi miniszterek, akik Manoilescu után következtek. — A vasúti munkások ügyét, — folytatta Manoirescu, — azóta teljesen elhanyagolták. A munkásoknak jogukban állott a sérelmek orvoslását követelni, a közlekedésügyi minisztérium azonban nem tehetett eleget a követeléseknek a vasútigazgatósággal kötött különböző megállapodások miatt. Vizsgálataim során a műhelyekben megdöbbentő állapotokat tapasztaltam. Nem hinném, hogy a saját üzemekben elvégzett javítások olcsóbbak volnának, mintha az ország bármelyik magánüzemében végezhetnék el azokat. A fő baj ott van, hogy a megmunkálásra kiadott anyagok ára és a munkabérek között nincs egyensúly. Gheorghiu védőügyvédnő kérdésére Manoirescu újra leszögezi, hogy a vasúti munkások már az ő minisztersége idején mozgolódtak, sőt ő maga is fogadott egy küldöttséget, amely megrázó hangú emlékiratban tárta föl a munkásság sérelmeit. Pompiliu Ioannescu védő: Van-e tudomása arról, hogy 1930-ban több ezer munkást akartak elbocsátani? Manoirescu: Erre vonatkozólag pontos tervezetet dolgoztak már ki és csak közbelépésemnek tulajdonítható, hogy a katasztrófa nem következett be. A volt miniszter ezután élesen támadja a vasút mellé kirendelt külföldi szakértőt, akinek beavatkozása miatt a vasút rendkívül silány helyzetbe került. Kijelenti, hogy inkognitóban többször bennjárt a műhelyekben s igy sokmindent látott í*m&a. Többi magas méltóságok legfeljebb csak hallomásból ismerhetik a tényállást. Niculescu védő: Mondja meg, Manoilescu úr, hogy milyen különbség volt Vidrighin úr fizetése és a munkások bére között? Manoilescu: A különbség valóban hajmeresztő volt s emellett voltak idegen szakértők is akik havonta 80 ezer lejes fizetéseket kaptak. Tagja voltam ugyan annak a kormánynak, amely Vidrighint a vasút élére hozta, mégis mindenkor erélyesen tiltakoztam a hatalmas tantemek és a fizetés ellen, amit Vidrighin kapott. Szerdán délelőtt több tanút hallgattak ki a per vádlottjainak előéletére és a műhelyekben kifejtett tevékenységére vonatkozólag. JAPÁNBAN A NŐKET IS KIKÉPZIK tfilametországban 40 kiliométer szerzet fo&n minde n §az elpusztult WMemberg, július 27. A poroszországi Priegnitz kerületben kedden hatalmas felhőszakadás és forgószél vonult végig, amely felbecsülhetetlen károkat okozott. Az elemek pusztítására jellemző, hogy a Berlin—hamburgi vasútvxonal mentén, 40 kilométeres körzetben, minden ház rombadőlt. A fergeteg, amely vastag szálfákat csavart ki tövestől, a környékbeli erdőket valósággal letarolta. A heves vihar a termést is teljesen megsemmisítette. A villámcsapások felgyújtottak egy hatalmas fűrésztelepet, amely porrá égett. Szilágysomlyón a hősök emlékoszlopáról lerobbantották a turulmadarat Szilágysomlyó, julius 2? A szilágysomlyói hősök emlékén egy Turulmadár van. Ezt a szobordíszt tegnap éjszaka ismeretlen tettesek a szoborról lerobbantották. Szilágysomlyón csak este tízig ég a villany. A tettesek bevárták, míg a villanyt eloltják és a sötétben léptek fel a szobor ellen. A szobrot még 1916-ban emelték. A szobor ormán egy turulmadár van, amely egy kígyóra tapos. A robbantás után az ismeretlen tettesek a turulmadár és a kígyó fejét letörték és magukkal vitték. Szemtanuk állítása szeriint a robbanás előtt a szobor körül két jól örltözött fiatalember ólállkodott. Vannak olyan tanuk is, akik azt vallják, hogy a robbantás után román nyelvű éljenzést hallottak. Annyi tény, hogy a megcsonkított szobron ma reggel ott lengett a román lobogó. A dologban a legfeltűnőbb, hogy az a rendőr, aki néhány lépésnyire a szobortól poszolt, a robbantásról nem tud semmit, nem is hallott semmit. Az eset nagy izgalomba hozta Szilágysomlyót. Ma délutáni jelentéseink szerint a tetteseket a rendőrség kinyomozta és azoknak neveit valószínűleg még a mai nap folyamán kiadja. Mi fülül Ilii © iiClCllCKS m íimm c§ ramaiachc A garboneamentés ügye rendeződött Bukarest, július 27. A szerda estére kitűzött minisztertanácsot újra elhalasztották, ezúttal csütörtök estére. Az elhalasztásnak többféle indoka is volt s ezek között kétségkívül a legjelentősebb az az ellenáramlat, amely Mihalache fellépése nyomán keletkezett. A kormányhoz közelálló lapok szerint a kormány tagjai fontosnak tartanák „a teljes egyetértést“ s ez is egyik oka annak, hogy a minisztertanácsot csütörtökre halasztották el. Szerdán este csak egyszerű miniszterközi értekezlet lesz, amelyen Vajda, Mironescu, Madgearu és Anghelescu bankkormányzó vesznek részt. Ezen a miniszterközi értekezleten a gabonaár megszilárdításának és az agrárhitelnek a kérdése kerül megbeszélésre. És ez a másik oka a minisztertanács elhalasztásának., 5. oldal Időközben ugyanis azok a pénzek, amelyeket a kormány a belföldi gabona vásárlásokra remélt, visszahúzódtak s ez igen kellemetlen helyzetbe hozta a kormányt. Vajda és Madgearu erős munkába kezdettek, hogy a dolgot újra rendbehozzák s ez — ha igaz — sikerült is. Sikerült biztosítani a gabonavásárlások céljaira azt a 750 millió lejt amiről már annyiszor szó volt. A pénzt 9 Nemzeti Bank folyósítja, de a Szövetkezetek Központi Bankja garantálja, mert ezt a bankot a Nemzeti Bank könnyen ellenőrizheti. Létrejött egyébként a megegyezés a Nemzeti Bank igazgatósága és a kormány között a variánsok kérdésében is. Anghelescu bankkormányzó a miniszterelnökkel folytatott tanácskozás után összehívta a Nemzeti Bank igazgatóságát. Ez a gyűlés kedden este volt és a kiadott jelentés szerint a Nemzeti Bank igazgatósága elfogadta a kormány javaslatát, amely szerint a variánsokra adandó hitel 70 százalékos lesz és a Nemzeti Bank ? százalék helyett csak hat százalékot számít fel. Ezek szerint Vajdának és Madgearunak sikerült elhárítania a hirtelen támadt nehézségeket s így most már nem kell többé elhalasztani a minisztertanácsot. Hacsak a Mihalache-ügy nem okoz újabb bonyodalmat kár. Ecas©a:€sri€»I«®r f eteraiiic: AZ OROSZ EMIGRÁNSOK ! párisi lapja azt írja, hogy Litvinov közvetítők után kibékült Trotzkij-val. Ennek a békének eredményeként Stalin legközelebb kinevezi Trotzkijt a Szovjet madridi követévé. Ígéretet kapott Trotzkij arra is, hogy mihelyt Amerika elismeri a Szovjetet, őt a washingtoni követség vezetésével bízza meg Stalin. GÖMBÖS RÓMAI ÚTJÁVAL foglalkozik a 8 Órai Újság és a budapesti Magyarország című lap. A 8 Órai Újság megállapítja, hogy a két állam barátságának szükségszerűen el kellett következeni. A találkozó nem akar egyebet, mint a négyhatalmi egyezmény szellemében a magyar kérdést rendezni. A Magyarország viszont megállapítja, hogy ennek a találkozónak gazdaságiakban azonnali, politikaiakban azonban csak későbbi hatása lesz. BALBO REPÜLŐRAJA Shediacból szerdán délután 3 órakor továbbindult Shoil-Harbour felé. Útközben, az egyik gép Travers közelében, az Edward-szigeten kényszerleszállást végzett. Emberéletben nem esett kár. A kényszerleszállás előzményeiről és részleteiről egyelőre hiányoznak a közelebbi jelentések. MUSSOLINI mint mentettük, személyesen várta Gömböst a római pályaudvaron. Az olasz lapok ezt a kitüntetést azzal emelik ki, hogy Doflíusst Mussolini a pályaudvaron nem várta. Gömbös és Kánya ma délelőtt másfél óra hosszat tanácskoztak Mussolinivel. Ezután a magyar vendégek Suvich külügyi államtitkárt látogatták meg. Innen a követségre tért vissza Gömbös és kísérete és közölték, hogy a holnapi nap folyamán úgy Mussolini, mint Suvich a látogatást a római magyar követségen visszaadják. Az eddigi tárgyalásokból annyi már megállapítható, hogy az alábbi események következnek be: 1. Ausztria deklarációt ad, amelyben az osztrák-magyar kapcsolat lehetőségeinek makszimumát nyilatkoztatja ki. 2. Titulescu Gömbös elutazása után Rómába megy, hogy a Balkán-Locamo kérdésében Mussolinivel tárgyaljon. 3. Benes római utazása elmarad, ami azt jelenti, hogy a kieántánt államon, ^lentállásának, vagy szimpátiájának kérdésében a Titulescu álláspontja győzött. AZ ANGOL KÉPVISELŐKNEK egy csoportja — mint ismeretes — revíziós törvényjavaslatot nyújtott be az angol alsóházban. Ezek közül a képviselők közül húszan az ősszel Magyarországra utaznak, hogy a magyar viszonyokat és követeléseket a helyszínen tanulmányozhassák. A NEGYVENPERCES JÁRMŰRAZZIÁRÓL ma hivatalos jelentést adott ki a berlini rendőrfőnökség. A hivatalos jelentés elmondja, hogy a járművekben rengeteg lázító röpiratot és fegyvert találtak. E razzia során igen sok embert letartóztattak. Különösen nagy volt az eredmény a keleti határ környékén, ahol több szovjetkurírt fogtak. A kurírok cipőjének sarkában titkos írással irt jelentéseket leltek. A vasúti raktárak átkutatása még folyik. Ha ezzel is elkészül a rendőrség, minden részletre kiterjedő hivatalos jelentéssel igazolja majd, hogy milyen indokolt volt a Járműrazzia.