Bukaresti Lapok, 1935. július (4. évfolyam, 147-171. szám)

1935-07-07 / 151. szám

1935 julms 7 ESSÉ E. Meghalt Citroen, élt 46 ezer lóerőt 35.000 munkás és 46.000 lóerő vámszedője, a montecarlói bakkasztal nagy hazárdőrje őrjön­gött a fájdalmaktól, mikor bevitték a kliniká­ra. Harminckét kilóra alszott teste nyugtalanul forgott a fehérágyon és menthetetlen volt, menthetetlen, mint modellje, a hathengeres 10 PS—B14, Ford betörése után. Halálverejtékét közömbös klinikai fehérnemű szívta be, akár a futószalag halottaiét. A St. Ouen kovácsmű­­helyeiben háromnegyed év alatt 1200 halálos baleset történt. André Citroen halála nem a gazdag ember egyszerű múlása. André Citroennel a sírba száll mindaz, ami Amerika volt az Eiffel torony alatt, expanzió és ipari világhatalom, Fordnak és Morgannak szent lélekgyilkos harc — mind­erre pontot tett a konjunktúra vége — Citroen halála. Talán személye, személyes hitele, kapcsolatai és képességei mégegyszer csatasorba állíthat­ták volna azokat az erőket, amelyek az André Citroen S. A. bukását elodázhatták volna. Hi­szen nem egyszer, számtalanszor húzta már ki magát és vállalatát ez a kisember. Győzelmet győzelemre halmozott, mindegyik győzelmével valamelyik vereségét köszörülte ki. Napoleon volt ez a kisember. Az 5. PS bu­kására háromszázezer eladott 10 Ps—B12-vel ’felelt. Tankjai bejárták a Szaharát és négy­­százezer gyermekautó rúgta 1928 első hat hó­napjában elért 106 millió frankos nyereségének himnuszát Napoleon volt Kellettek a győzelmek, hi­szen csaknem félévenként omlott össze válla­lata. Kellett a harc, idegeinek volt szüksége reá, Ford, Renault, Peugot offenzíváira a mon­tecarlói bakkasztal mellett keresett, talált fe­ledést. Micsoda fájdalmai lehettek magánéleté­ben André Citroennek! Hogy őrjönghetett, ha a fájdalomcsillapító hatása megszűnt, micsoda tantaluszi kínok foghatták el terített asztalok mellett, ha rákos gyomrára, szigorú diétájára gondolt Napoleon volt Míg legyűrte fájdalmait, ad­dig győzött De mikor rákos gyomra legyűrte, Elbukott Menthetetlenül André Citroen Wa­terlooja volt 1934 december, mikor befagyott minden hitel, mikor autarkiára rendezkedett be minden állam, mikor röntgenfelvételére élesen kirajzolódott a rák romboló hatása. Waterlooja hosszú volt, gyötrő, tele megalá­zásokkal. A falánk ellenfelek, Renault, Ford, General Motors diadalmasan dobták piacra a modellek modelljeit áramvonalas, tükörfényes, hangtalan, szagtalan kocsik ezreit. — Javer hallgatott. A Waterlooi dombok mögött nem tűntek fel segédcsapatok. Lazard Brothers pén­zét féltette, Michelin, a gumis, már sajátjából akart „áldozni“, csakhogy legnagyobb vevőjét kisegítse — persze Citroen nélkül — Homberg Octave, az Indo­kínai bank elnöke és Sir Henry Deterding, akik részt vettek a kataszt­­rófális alaptőkeemelésben, lecsapásra készen vártak. Sehonnan segítség, gyomorrák, az 1400 tonnás Toledo-prés szomorúan rozsdásodott — a gárda rohamra indult, a gárda megadta ma­gát. André Citroen meghalt ötvenhét éves korá­ban, aznap, mikor messze, Romániában, kolozs­vári fiókjára bűnügyi zárlatot rendeltek el. If A háborút követő kor és háborús jóvátételen hízó francia polgár szimbóluma volt André Citroen pályfutása. A Condorcet líceumban tanult. A Condercet líceum egész sor növen­dékéből lett kiváló ember. Victor BaSch Pest­ről került a Condercetbe és az Emberi Jogok Ligájának elnöki székében kötött ki. Iskolatár­­sa, Citroen, pontosan ellenkező vágányon in­dult. André Citroen mérnök volt és hazafi. Mind­kettőt egy nevezőre lehet hozni és ez rendsze­rint igen jövedelmező. André Citroen löveg­­gyárát például egyrészt állami megrendelések­kel, másrészt tökéletes amerikail gépekkel hal­mozták el. André Citroen hazafi volt és tudta kötelességét. Mikor 1919-ben gyári bizottságot választottak, Clichy és Gutemberg munkásai szenegáli­ négerekkel lövetett beléjük és gyá­rait autókra állította át. 1919-ben 3300 kocsit dobott piacra ,a­mivel idején felismerte az igaz hazafiak útját, a ha­za se bizonyulhatott hálátlannak. A haza uta­kat építtetett, sima, betonautóutakat, amelye­ken az 5 PS-ek ezrei suhantak. A haza a le­bilincselt Németország szenét, vasát előzéke­nyen felajánlotta a nehéziparnak és a nehéz­ipar a világ meghódítására indult. Citroen és a billancourti Renault nekivágtak a világnak, öt világrészben adóztak nekik, öt világrész vásárolt tőlük. Öt világrészben vették fel a harcot Forddal. Tehették, ha a haza, a hálás haza, azaz minisz­terek, szenátorok, Comité de Forge, nagytőke mögéjük sorakoztak. Míg folyt a jóvátétel, míg állt a tánc, addig győzelemről tülköltek a karc,a kis francia ko­­tóik. Addig 24.85 százalékot fizetett Citroen és jobb volt, mint Rio-Tinto. * Nincsen pénz! A piacok kimerültek, minden­­ki el van látva, aki nincsen ellátva, az nem ér­dekel bennünket! útrtaütésig jóllakott a piac, a piacot már nem érdekli semmi, a piac már felszippantott mindent! Dekonjunktúra! Brazíliában kávét, Konstancában narancsot hánynak a tengerbe, Dániában szarvasmarhák millióit ölik le. A piac el van látva, a piac gutaütötten levegő után kapkod. Dekonjunk­túra! Búzát égetnek el Argentínában, búzát égetnek el Texasban, Arizonában, búzát éget­nek el Kanadában. A Yangcsekiang völgyében milliók pusztul­nak éhen. Dekonjunktura! If 200.000 villanykörte, amibe 90 kilométeres vezeték szállítja az áramot Gutembergből, hir­deti az Eiffel tornyon a hathengeres 10 lóerős B 14-et. 70 hektáron, 46.000 lóerővel 35.000 ember ál­lít elő 1000 autót naponként. ja­veiben. A modern technika csodája Javéi. Minden Citroen-képviseletnél diorámán mutatják be ja­véit. Az elnököt, amint felavatja, Michelint, a­mint üdvözli, Citroent, amint élvezi. If A monte Carlói kaszinóban éjszakánként négy-öt millió frankot játszik el. Kapkod, li­heg, tárgyal, hasára és szivére üt, lövegeit em­legeti és a hazát. Citroennek nincsen tőkéje, General Motors­nak van. General Motors mögött J. P. Morgan áll. Citroen mögött a haza áll. A haza később fanyalog. Young-tervezet, Daves-tervezet, az aranyforrás bedugul, a bi­rodalmi választásokon Hindenburgot újravá­lasztják. Hitler százezrek előtt kijelenti, hogy egyetlen fillért se Franciaországnak. A haza fanyalog. A Comité de Forge, a ne­hézipar ejti Citroent és Nizában Kruppal tár­gyal. Krupp von Bohlen államtanácsos Hitler­­ titkos megbízottja. A Comité de Forge kezet fog Hitlerrel. Csakúgy, a kulisszák mögött. Javérban dübörög a futószalag. Ezer autó naponként. 1934 telén megállt a futószalag. Két napig tartó tárgyalások után kiderül minden. A tőzsdén kétszáz frankot esik, azután tör­lik. Mit törölnek? Citroent! 13 oldal 2 DR- HAND MUSCEL J ea» az egyedüli gyógyszer influenza, mi­g­ ^ TM rén klegzsábok, stb., ek­«a­ Csáki* ”** jpS eredeti csomagolásban árusítják. |$j| aaa Minden dobozban az orvos jelzésével ellátott 2 fgl kapszula (ostyá­­g|| ban) van. gt’ to, Kapható r gjj, gyó­gyszertáraton és drogériá&ban ^ A pulloveres zseni Szatmáron WHBIMi I ■ [UNK]niiilMUl­liríilTFinTliiiW IIi III III Hfl.... 24 éves és máris pénzügy igazgató Alighogy pénzügyigazgató, máris bűnügyi eljárás folyik ellene, de mégsem függesztik fel Szatmár, július 6. A B. L. néhány héttel ezelőtt megírta, hogy a szatmári ügyészséghez a pénz­­ü­gyigazgatósági botrány ügyében újabb feljelentés futott be, amelyben azzal vá­dolják Cilibia Vasile pénzügyigazgatót, a behajtási pénzügyigazgatóság főnökét, hogy nem számolta el a tisztviselőket jogo­san megillető prémiumokat, amelyek­nek összege 500.000 lejt tesz ki. A törvény értelm­ében ugyanis a várme­gyei adókat is az állami adóbehajtó­­­ közegek szedik be és ezért a behajtott H összeg egy bizonyos hányada őket illeti, il A tisztviselők szorgalmasan hajtottak, H a közönség sóhajtozva fizetett, a várme­­­­gye átutalta az illetékeket a pénzügy­­i igazgatóhoz azzal, hogy számítsa ki és H­ossza ki személy szerint az érdekelt tiszt­­­­viselők között az őket megillető jutal­­­­mat. H Mindenki teljesítette kötelességét, csak­­ éppen a pénzügyigazgató nem fizette ki le teljes egészében a tisztviselőknek az ille­téket. A vizsgálat — mint mondani szokás — megindult. A tanuk, valamennyien tiszt­viselők, félve vallanak, mert egészen szokatlanul Cilibiát még nem függesztették fel, ma is állásban van és elképzelhető, hogy egy alantas tiszt­­­viselő miképpen mer vallani a hivatalo­­­ban lévő főnöke ellen, aki bosszúálló és jó minden rendelkezésére álló eszközzel­­ igyekszik befolyásolni a nyomozás me­­­­netét.­­ Pedig a tisztviselők nagy része rettene­­­­tesen panaszkodik, mert Cilibia, aki mindössze huszonnégy éves és mégis­­ pénzügyigazgató, a behajtási mnunkálato­­­­kat a kistisztviselőkkel és a vidéki per­­ceptorokkal végeztette. Ezeket a kisfize­tésű embereket szidták, amikor felsőbb rendeletre elvitték a párnát az adóala­nyok feje alól, ezeket inzultálták, ezekre­­ támadtak rá vasvillával és ezek nem­­ kapták meg a jutalmat, mert annak egy­­­ részét a pénzügyigazgató néhány befo­­­­lyásos főtisztviselőnek juttatta, a szemé­lyes híveinek, akik fenntartás nélkül el­ismerték zseni mivoltát. Mert zseni ez a huszonnégyéves fiatalember. Legalábbis úgy hívták Máramarosszigeten, ahol Szatmár előtt bo­ldogította a pénzügy­igazgatóságát. Egy pullowerben jött oda , és hamar rajta maradt a név: pulloweres Bä zseni. Aki huszonnégy éves korában ilyen felelősségteljes állást tölthet be, annak valóban zseninek kell lenni. És Cilibia maga is elhiszi, hogy ő zseni öreg, ta­pasztalt pénzügyi tisztvislőknek mgtiltja, hogy aktákat intézzenek el. A pénzügy­­igazgatóság egyik legképzettebb főtiszt­­viselőjének, Pop Adriánnak, akinek kis­ujjában több szakértelem van, mint Cili­bia úrnak a pulloverében, például a leg­­jelentéktelenebb aktát sem szabad egye­dül elintézni Nehogy véletlenül kiderül­jön, hogy más is ért a pénzügyi admi­nisztrációhoz a kitűnő ifjún kívül. Egyelőre Cilibia Vasile a hivatalában van. Úgy látszik, neki is nagy a protek­ciója, mert a bűnügyi vizsgálat ellenére is a pénzügy igazgatóság élén hagyták. Pedig a feljelentésben megírták a tiszt­viselők, hogy a nyomozásnak csak akkor lehet ered­ménye, ha a pénzügyigazgatót felfüg­­­gesztik vagy áthelyezik. Amíg ez nem történik meg, addig a le­terrorizált, megrémített tisztviselők nem vallanak, mert nem is vallhatnak. Ha vallanának Cilibia nr találna okot, hogy megbüntesse vagy áthelyeztesse azt, aki felkölt személye ellen mer nyilatkozni. De Cilibia Vasile nem fél semmitől és senkitől. Nyilatkozik és azt mondja, hogy a befolyt jutalmakból a pénzügyigazga­tóság épületét hozatta rendbe. Minden­esetre nagyon érdekes védekezés. A tiszt­viselők megdolgozott keresetéből renovál­­tatja az épületet a pénzügyigazgató. Nem rossz. Ezek a szegény emberek, akik kis fizetésből tengődnek, számítottak er­re a mellékkeresetre. Most — ha tetszik és ha az ügyészség is helyénvalónak látja — megvigasztalódhatnak azzal, hogy leg­alább kifestették a pénzükből a pénzügy­igazgatóság épületét. Ez a cezaromániás, kis, mérges em­berke teljesen ötletszerűen jár el az adóbe­hajtásoknál is. Egyeseknek — akik magas személyének megfelelően tudtak hízelegni — busás kedvezményeket ad és adóelengedéseket eszközöl ki, másokra kíméletlen kegyet­lenséggel csap rá. Huszonnégy éves szegény. Honnan is tudhatná, hogy ezt másképpen is lehet? Honnan is tudhatná, hogy mivel tartozik állásának? Dr. Vasváry Sándorra, a szatmári ügyészség vezetőjére és Haias Joan vizs­gálóbíróra, akik a pénzügyi botrány ügyében a vizsgálatot páratlan eréllyel vezetik, vár az a feladat, hogy a vizsgálat érdekében kövessenek el minden lehetőt, hogy Cilibiát állásából függesszék fel, mert míg állásban van, a vizsgálat sem­mi komolyabb eredményt nem produkál­hat. A tisztviselők félnek — és jogosan félnek — a főnökük bosszújától. A fel­jelentésben 300 ezer lejről van szó. Ez a 300 ezer lej megérdemli, hogy kivizsgál­ják, mi is történt vele, mennyi sikkadt el belőle és mire fordították? A nagy adóhadjárat alkalmával Cili­bia Vasile rendeletére kérlelhetetlen szi­gorúsággal exekválták a nyomorult adó­alany kétszáz lejes hátralékát Hasonló szigort és hasonló kérlelhetet­l­enséget ké­rünk most is, amikor 300 ezer lejről kell számot adni. Ez egyszer nem az adó­­alanynak, hanem magának a pénzügy­igazgatónak, „ V­H ■> Bamdlai László A MAI KIG7Ó — Hagyd már abba végre ezt az unal­mas dalocskát és gyerünk már egyszer valami charlestonnal! Nagy ég! Hányezer francia kispolgárházban virrasztanak ezen a karácsony előtti éjszakán? If André Citroen, élt 56 évet, megért 46.000 lő­erőt, másfélmilliárd frankot és 35.000 munkást, meghalt 32 kiló élősúlyban. Gyászolja talán a montekarlói bakkasztal. Nevető örökösei­­ nincsenek­ örökösei a konjunktúra egyik csodaszülöttjét öröklik tőle. Mamuthvállalat, amely egyetlen ember elképzelésére épült. Futóhomokra, pénz nélkül. A konjunktúra múlásával azután Cit­roen is elmúlott. Ha emlékezik rá valaki, és azért van, mert elolvasta Ilja Ehrenburg ri­portkönyvét, róla, az autó életéről. CSERESNYÉS SÁNDOR MEGJELENt a B. L. és Népújság, jú­nius havi ajándékregénye Csányi Piroska,a SIVATAG HANGJA Kérje minden lapárusnál.

Next