Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1881. október-1882. március (3. kötet, 1-26. szám)

1882-02-23 / 21. szám

Előfizetési ár: Negyed évre . . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Bu­dapest, II. ker., Föh.­­Albrecht­ út 8. sz.) Buda­pesten az Eggenber­­g­e­r - féle könykereske­­désben is (barátok­ tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS É­RT­EK­EZÉSEK G­Y­Ü­JTEM­ÉN­Y­E. -------------­A DÖNTVÉNYEK HIVATALOSAN KÖZÖLTÉINEK. Meg­jelen minden csütörtökök­. Szerkesztőség: Budapest, II. ker. Feh.­­Albrecht-út 8- sz. Kézira­tok vissza nem adatnak. 21. szám. Budapest, 1882. február 23-án. Ill. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. Tartalom : A kir. ügyész indítványa. — A büntető törvénykönyv 94. szakasza. — Van-e házi fegyelmi joga a kereskedőnek segéde fölött ? — A fel­tételesen szabadon bocsátott elitéltek védköte­­lezettségéről. — Judicatura: A passiv ellent­­állás nem alapítja meg a hatóság elleni erősza­kot. A kir. ügyész jogosítva van nyomozást saját hatáskörében is elrendelni. — A passiv ellent­­állás nem állapítja meg a hatóság elleni erő­szakot. Ezen bűntett kisértete. Hatóságok elleni izgatás. Hatósági közegek szóbeli megsértése. — Az előnyomozást elrendelő bírói határozat ellen nincs helye felebbvitelnek. — Elsőfokú h­ f. bíró­ságok : A büntetés alatt álló elitélt helyezhető-e szabadlábra, ha ellene egy másik büntetendő cselekmény miatt az összbü­ntetés szabatott ki és ezen új ítélet felebbeztetett ? —­ A közigaz­gatási hatóságok köréből: Melyik hatóság illeté­kes a hatósági közegek ellen elkövetett sérté­sek elbírálására ? A kir. ügyész indítványa. Lapunk III. kötet 7. számában kifejtet­tük, hogy nézetünk szerint a bíróság a vád­lottra hosszabb és súlyosabb büntetést is szabhat, mint a­milyent a kir. ügyész a cou­eret esetben indítványozott. Nézetünk alapja az volt, hogy a bíróság a fenforgó és ítélete alá bocsátott tényre nézve szabadon alkal­mazza a törvényt. A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azon­ban némely esetben kimondotta, hogy nem megy túl a kir. ügyész által­­indítványozott büntetési nemen és tartamon, habár a tettes súlyosabban is lenne büntetendő. A buda­pesti kir. tábla az általunk helyesnek tartott elvet követte. Ezen ellentétes felfogásból és a kir. Curia által bizonyos esetekben kimondott meg­szorításból eredő hátrányok megszüntetése végett kibocsátotta a budapesti kir. főügyész a következő körrendeletét, melyben utasítja az alárendelt kir. ügyészeket hogy a bün­tetés neme és mennyiségére nézve határozott indítványt ne te­gyenek. A főügyész kiemeli még a v­á­d­e­l­v lé­nyegét, hangsúlyozván hogy ez abban áll, hogy a bíróság nem ítélhet el sen­kit, olyan tény miatt, mely miatt nem emeltetik vád. Minek minősítendő és mikép büntetendő ezen tény, mikép szól­jon az ítélet, azt az ítélet ura, a biró hatá­rozza meg, s ebben a vádló nem korlátoz­hatja a bírót. A körrendelet igy szól: 1171. sz.11882. Tíz éve tartó főügyészi hivataloskodá­som ideje alatt, úgy személyes érintkezé­seim, valamint concret esetekben adott uta­sításaim alkalmával, számtalanszor figyel­meztettem a t. kir. ügyész urakat, hogy a kir. ügyészség intézménye, úgy mint azt az 1871 : XXXIII. tcz. körvonalazza, ha­zánkban nyilván, a büntető eljárásnak a v­á­d­e­l­v­r­e való alapítását inaugurálja, hogy tehát addig is, míg a törvényhozás ama kör­vonalak közé, ez elvnek megfelelő, s az el­járás egész folyamában következetesen ke­­resztülvitt intézkedéseket helyezend, már előre igyekezzünk azokból, legalább ott és 21

Next