Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1882. október-1883. március (5. kötet, 1-26. szám)
1882-10-19 / 3. szám
42 Büntetó Jogtára. g) Vizsgálati fogság (282—311. §§). h) A vizsgálati fogságban letartóztatottal való bánásmód (312—323. §§). IX. fejezet: A vádhatározat (324—368. §§). X. fejezet: Vád alá helyezés elővizsgálat nélkül (369—384. §§). XI. fejezet: Tettenkapás esetében követendő eljárás (385—399. §§). XII. fejezet: A főtárgyalás előkészítése (400—406. §§). XIII. fejezet: A főtárgyalás 407—495. §§). XIV. fejezet: A főtárgyalás félbeszakítása és elnapolása. (496—499. §§). XV. fejezet: a) Perorvoslatok az ítélet és a főtárgyaláson hozott határozat ellen (500-574. §§). b) Semmiségi panasz a törvény egységes alkalmazása végett (575—579. §§). XVI. fejezet: A perújítás (580—602. §§). XVII. fejezet: Az elmulasztott határidő vagy határnap megújítása (603—610. §§). XVIII. fejezet: A magánvádló(611—623 §§). XIX. fejezet: A távollevők vagy a szökevények elleni eljárás (624—649. §§). XX. fejezet: A költségek (550—556. §§). XXI. fejezet: A halálbüntetésnek legfelsőbb kegyelemből való átváltoztatása (657—667. §§). XXII. fejezet: Az ítélet végrehajtása (667-688. §§). A következőkben ismertetjük a javaslat főbb intézkedéseit. ,I. FEJEZET. Általános határozatok. Bűnvádi eljárás nem indítható más cselelekmény miatt, mint amelyet a törvény, illetve rendelet bűntettnek, vétségnek, vagy kihágásnak nyilvánított, s nem más ellen, mint aki ellen nyomatékos gyanú az elkövetésre nézve fenforog (1. §). Csak oly büntetetés alkalmazható, mely az ítéletben a B. T. K. alapján megállapíttatott (2. §). A bűnvádi eljárás csak vád folytán indítható meg (4. §). A vád rendszerint a kir. ügyész, mint közvádló által terjesztetik elő (5. §). Ha a B. T. K. szerint a bűnvádi eljárás megindítására a sértett fél indítványa szükséges, az eljárás csak ezen indítványra indítható meg (6. §). A büntetendő cselekmény által közvetlenül károsított, a hivatalból üldözendő büntetendő cselekmény esetén is jogosítva van a kir. ügyész mellett, vagy ettől függetlenül is a bűnvádi eljárás megindítását indítványozni. Károsítottnak tekintendők mindazok, akiknek élete, testi épsége, személyes szabadsága, polgári állása, vagyoni vagy más joga ellen követtetett el a büntetendő cselekmény, habár azon cselekményből reájuk vagy törvény szerinti képviseltjeikre, sérelem vagy kár nem is következett be. (7. §). A sértett, illetőleg a károsított fél indítványa nem akadályozza a kir. ügyészt külön indítvány előterjesztésében. (8. §). A 9 — 13. szakaszok a magánjogi elégtételről szólnak. Azon köz és magánjogi kérdések, amelyeknek megállapításától függ, hogy fenforog-e és mely büntetendő cselekmény, a bűnvádi eljárásban a büntető bíróság határozatának képezik tárgyát akkor is, ha e részben már a polgári bíróság határozata jogerőre emelkedett. Kivételt képez a házasság érvényének kérdése. (14. §). Ha valamely büntetendő cselekmény a B. T. K.-ben bűntettnek mondatik, az eljárás azon bíróság előtt indítandó meg, mely a bűntettekre hatósági körrel bír, és az előtt folytatandó is, habár a 92. §-a alkalmazása mellett a cselekményt az ítéletben vétségnek is kellene minősíteni. A correctionalisatiót előidéző körülmények csak az Ítélethozatalnál vehetők figyelembe (15. §). (Ezen szakasz a javaslat legfontosabb intézkedéseinek egyikét tartalmazza, mert ha a törvény a correctionalisatió a bűntettnek, vétséggé való kijelentését már az ítélethozatal előtt engedné meg, akkor, ha a kir. ügyész a 92. §-a alkalmazását látja helyesnek, az eljárást nem a törvényszék, hanem a járásbíróság előtt is indíttathatná meg, mi a vádlottra nézve fenálló garantiák lényeges kevesbítésével járna. Egyébiránt összefügg ezen szakasznak intézkedése azzal, mily hatályt tulajdonítunk a kir. ügyész indítványának a bírósággal szemben, s várjon kötve van-e a bíróság a kir. ügyész által indítványozott minősítéshez. A javaslat nem köti a bíróságot ehhez s ezen álláspontnak felel meg a 15. § intézkedése. Szerk.) II. FEJEZET. Bírói hatósági kör és illetékesség. A javaslat megkülönbözteti az eddig nálunk eléggé összezavart hatósági kört (annak meghatározása, mely bíróság, mely ügyekben járhat el) az illetékességtől (annak meghatározása, hogy egyforma hatósági körrel felruházott bíróságok közül a fenforgó esetben melyik jár el). Elsősorban illetékes azon bíróság az eljárásra, melynek területén a bűntett vagy vétség elkövettetett, habár az eredmény máshol következett be. (23. §). Megelőzés 3. SZÁM