Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1883. október-1884. március (7. kötet, 1-24. szám)

1883-11-08 / 6. szám

viteli beadványt utasít vissza, a­mely határo­zatnak végérvényes felülbírálására volt a tör­vény értelmében hivatva, végzése ellen további felfolyamodásnak nincs helye. Ha azonban a másodbíróság által vissza­utasított fellebbviteli beadvány oly elsőbírósági határozat ellen intéztetett, mely esetleg har­­madbírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti, végzése ellen a további felfolyamodás helyt foghat. I­n­d­o­k o k : Tekintve, hogy a végrehajtási eljárás folyamában az első bírósági határozatok ellen használt jogorvoslatok felett a másodbíróság rendszerint végérvényesen határoz; tekintve, hogy az ezen általános szabály alól a körülmények által indokolt kivételek a végrehajtási eljárásról szóló 1881: LX. tcz.­­ben esetenként megjelölvék; tekintve, hogy azon eset, midőn a má­sodbiróság az elsőbiróság határozatát nem érdemileg bírálja felül, hanem a fellebbviteli beadványt visszautasítja, egész általánosságban nem tartozik ugyan azon kivételek közé, me­lyekben az idézett törvényczikk értelmében a harmadbírósághoz további felfolyamodásnak van helye; tekintve mégis, hogy a másodbíróságnak az első bíróság határozatát érdemileg felül­bíráló, vagy a fellebbviteli beadványt vissza­utasító határozatai közt az azok ellen netán használható jogorvoslatokra nézve különbséget tenni nem lehet, ezeknélfogva a szóban forgó kérdés el­döntésénél különbség volt teendő azon két eset között, vájjon 1. a másodbíróság oly elsőbírósági hatá­rozat ellen közbevetett fellebbviteli beadványt utasított-e vissza, a­mely határozatnak végér­vényes felülbírálására volt a törvény értelmé­ben hivatva, avagy 2. a másodbíróság által visszautasított fellebbviteli beadvány oly első bírósági hatá­rozat ellen volt-e intézve, a­mely esetleg har­­madbírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti? s az előadottak alapján egyúttal ki volt mondandó, hogy az első esetben a másodbí­róságnak visszautasító végzése ellen a további felfolyamodás ki van zárva, mig ellenben a második esetben a visszautasító végzés ellen a további felfolyamodás helyt foghat. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1883. szeptember hó 20-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi október hó 18-án tartott teljes ülésben. A most közölt curiai döntvényre a kö­­vetkező esetek adtak alkalmat. 1. 387. sz. Zachariás Jánosnak Balogh Lajos elleni végrehajtási ügyében, az első­­biróságnak azon végzése ellen, melylyel a bejelentett elsőbbségi igények és vételár fel­osztása tárgyában intézkedett, Balogh Károly kir. közjegyző részéről beadott felfolyamodás a másodbiróság által ügyvédi ellenjegyzés hiánya miatt utasittatott vissza. 2. 388. sz. Zachariás Jánosnak Balogh Lajos elleni végrehajtási ügyében, az első­­biróságnak azon végzése ellen, melylyel a zárgondnok számadásainak megvizsgálása és a zárgondnoki dijak megállapítása tárgyában történt intézkedés Zachariás János ügyvéd részéről beadott felfolyamodás a másodbiróság által szinte ügyvédi ellenjegyzés hiánya miatt utasíttatott vissza. 3­ 5986. sz. Aidán Janku és Póta Di­­mitrinek Klukovics most férjezett Gábor Aranka elleni biztosítási ügyében, az elsőbiró­­ságnak a biztosítási végrehajtást elrendelő végzése ellen, alperesek részéről beadott fel­folyamodást a másodbiróság elkésés indokából utasította vissza. 4. 6225. sz. A Krompach-hernádi vas­gyár-társulatnak néhai Fröhlich Adolf isme­retlen örökösei elleni zárlati ügyében a foga­natosításról felvett jegyzőkönyvet tudomásul vevő elsőbirósági végzés ellen a csődtömeg­gondnok részéről beadott felfolyamodást a másodbiróság azért utasította vissza, mint ha az a kiküldött eljárását előterjesztéssel meg nem támadta volna. K­­­r. Curia: (Kártérítés a kir. köz­jegyző ellen.) Ha a kártérítést követelő azon körülményekről, melyekre a kir. közjegyző a feleket figyelmeztetni köteles, tudomással birt, a kir. közjegyző ellen a kártérítés kötelezett­sége azon alapon, hogy a közjegyzői okirat­ban a figyelmeztetés megtörténte nem foglal­tatik, meg nem állapítható. (1883. május 1-én 7874. sz. a.) Kir. C u r­­­a . (Esküre jelentkezés.) A megítélt eskü letétele iránti jelentkezésre ren­delt 15 napi határidő még az esetben is, ha a másodbirósági ítélet ellen az 1881 : LIX. t.-cz. 47. §-a szerint fellebbezésnek nincs helye, de fellebbezés mégis beadatott, nem a másod­birósági ítélet kézbesítésétől, hanem a fellebbe­zés visszautasítása iránt hozott harmadbirósági végzés kézbesítésétől számítandó. (1883. ápril 20-án 2168. sz. a.) Kiadja : Kher fts Wrin.

Next