Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1884. április-szeptember (8. kötet, 1-25. szám)

1884-07-10 / 15. szám

Előfizetési ár : Negyed évre . 2 frt. Fél évre . . . 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Bu­dapest, II. ker., Föh.­Albrecht­ út 8. sz.) Buda­pesten az Eggenbe­r­­g­e­r - féle könyvkereske­désben is (barátok­ tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYÜJTEMÉNYE. ----­A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Meg­jelen minden csütörtökön. Szerkesztőség: Budapest, II. ker., Fels.­­Albrecht-út 8. sz. Kézira­tok vissza nem adatnak. 15. szám. Budapest, 1884. julius 10-én. VIII. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. T­artalom: A kísérlet. — Minisztertanácsi határoza­tok hatásköri összeütközések tárgyában. — Judicatura: Adalék a B. T. K. 171. és 172. §-ainak alkalmazásához. — Tettestársak a ható­ság elleni erőszaknál. — Családi állás elleni bűntett gyermek kitétele által;­­ rendszerint járt hely fogalma. —­ Kü­lönbség eszmei halmazat és törvényes egység között; szándékos emberölés kísérlete. — Adalék a B. T. K. 2. §-ának alkal­mazásához ; az­­enyhébb törvény meghatározása. A kísérlet.1) A kísérlet fogalmának objectiv oldala. B) A kísérlet alkalmatossága. A kísérlet objectiv tényálladékának má­sodik constitutiv elemét a megtámadott sav veszélyeztetése2) képezi. *) Mutatvány Dr. Baumgarten Izidornak a m. t. akadémia által dicsérettel kitüntetett pályamunká­jából.­­2). A veszély fogalma újabb időben több oldal­ról meg lett támadva. (Lásd N­­e­r­­­z, Über den Ver­snek mit untauglichen Mitteln, Hamburg, 1874, él. s köv. 1., s­ellene Liszt, Das Reichsstrafrecht, Ber­lin, 1881, 9. 1.) Kétségtelen, hogy objectiv veszély oly értelemben, hogy bizonyos tényállás mellett valamely eredmény bekövetkezése csak lehetséges, az okozati összefüggés természeténél fogva nem gondolható. Azonban ép oly kétségtelen, hogy a véges emberi ész bizonyos alakulását a viszonyok­nak, mely emberi tapasztalat szerint egy nem óhaj­tott eredményre is vezethet,­­ veszélyesnek mond; teszi ezt pedig ex post is, azaz midőn aggodalma valótlannak bizonyult. Az emberi észnek ezen kor­látoltságával, melynélfogva nem képes az eredmény felé törekvő és azt ellensúlyozó feltételek egész há­lózatát áttekinteni, — mert­ hiszen ha azt tehetné, subjective veszély és oly kevéssé léteznék, mint objective, — számolnunk kell, mert a kísérlet bü­n­­tetendősége csakis ezen fogyatkozásán a tényállás minden részletét helyesen megbíráló tehetségnek fekszik. Valóságos jogsértést nem tartalmaz a kísér­ Tudjuk, hogy a jav megsértetik a tettes ténykedése és egy concret tárgy vagy sze­mély közti viszony bizonyos alakulása által. Ha a tettes ténykedése oly minőségű, hogy bizonyos tárgyon vagy személyen ama hatást előidézheti, melynek bekövetkeztével a delic­­tum befejeztetik; ha a jogsértés létesülésének második tényezője —­ a concret tárgy vagy személy ily irányú emberi ténykedése — büntetőjogi értelemben egyáltalán, reagál , akkor a veszély fogalma s vele az alkal­matás kísérlete előáll. Ha az emberi ténykedés, nemcsak a concret esetben, hanem emberi tapasztalás szerint semmiféle tárgyon vagy személyen nem képes a büntető törvény által tiltott eredményt előidézni, akkor alkalmatlan kí­sérlet fog létesülni­), jobban mondva kísérlet nem is fog létesülni (ép úgy mint a delictum putativumnál bűntett nem forog fen); valamint akkor sem, ha a tettes ténykedését oly tárgy ellen irányozta, mely ilynemű hatás befoga­lom, ez fogalmával ellenkezik; ha a végrehajtási cselekmény causalis, akkor okvetlenül elő kell állania a befejezésnek. De igenis veszélyeztetést, ha oly tényállás vezethető vissza öntudatos és szándékos cselekvőségre, mely az esetek bizonyos, habár csak csekély hányadában is a perkorrestált eredményt előidézte. Kellettnél szőkébben formulázza e fogalmat Liszt, azt mondván (Reichsstraft, 9. 1.): „Wir nennen — imm­er im Hinblick auf einen gewissen Erfolg — Gefü­hrdung jenen Zustand, der nach unserer Erfahrang in der Mehrzahl der Falle zum Erfolg führet.“­­) E helyütt mindig csak ténykedést említünk, azaz valamely eszköz bizonyos alkalmazásmódját. Mert kü­lvilági hatás előidézésére minden eszköz, ha a tettesnek szabadságot engedünk alkalmazása te­kintetében, alkalmatos is. A­ki czukorral akar meg­mérgezni, vagy töltetlen puskával agyonlőni, úgy alkalmazza ezen eszközöket, hogy ezek közön­séges tapasztalatai szerint nem vezethetnek soha czélhoz,­­ de nem alkalmaz oly eszközöket, melyekkel embert megölni semmi combinatió alatt sem lehetne.

Next