Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1884. április-szeptember (8. kötet, 1-25. szám)
1884-07-10 / 15. szám
Előfizetési ár : Negyed évre . 2 frt. Fél évre . . . 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Budapest, II. ker., Föh.Albrecht út 8. sz.) Budapesten az Eggenberger - féle könyvkereskedésben is (barátok tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYÜJTEMÉNYE. ----A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Szerkesztőség: Budapest, II. ker., Fels.Albrecht-út 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. 15. szám. Budapest, 1884. julius 10-én. VIII. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. Tartalom: A kísérlet. — Minisztertanácsi határozatok hatásköri összeütközések tárgyában. — Judicatura: Adalék a B. T. K. 171. és 172. §-ainak alkalmazásához. — Tettestársak a hatóság elleni erőszaknál. — Családi állás elleni bűntett gyermek kitétele által; rendszerint járt hely fogalma. — Különbség eszmei halmazat és törvényes egység között; szándékos emberölés kísérlete. — Adalék a B. T. K. 2. §-ának alkalmazásához ; azenyhébb törvény meghatározása. A kísérlet.1) A kísérlet fogalmának objectiv oldala. B) A kísérlet alkalmatossága. A kísérlet objectiv tényálladékának második constitutiv elemét a megtámadott sav veszélyeztetése2) képezi. *) Mutatvány Dr. Baumgarten Izidornak a m. t. akadémia által dicsérettel kitüntetett pályamunkájából.2). A veszély fogalma újabb időben több oldalról meg lett támadva. (Lásd Nerz, Über den Versnek mit untauglichen Mitteln, Hamburg, 1874, él. s köv. 1., sellene Liszt, Das Reichsstrafrecht, Berlin, 1881, 9. 1.) Kétségtelen, hogy objectiv veszély oly értelemben, hogy bizonyos tényállás mellett valamely eredmény bekövetkezése csak lehetséges, az okozati összefüggés természeténél fogva nem gondolható. Azonban ép oly kétségtelen, hogy a véges emberi ész bizonyos alakulását a viszonyoknak, mely emberi tapasztalat szerint egy nem óhajtott eredményre is vezethet, veszélyesnek mond; teszi ezt pedig ex post is, azaz midőn aggodalma valótlannak bizonyult. Az emberi észnek ezen korlátoltságával, melynélfogva nem képes az eredmény felé törekvő és azt ellensúlyozó feltételek egész hálózatát áttekinteni, — mert hiszen ha azt tehetné, subjective veszély és oly kevéssé léteznék, mint objective, — számolnunk kell, mert a kísérlet büntetendősége csakis ezen fogyatkozásán a tényállás minden részletét helyesen megbíráló tehetségnek fekszik. Valóságos jogsértést nem tartalmaz a kísér Tudjuk, hogy a jav megsértetik a tettes ténykedése és egy concret tárgy vagy személy közti viszony bizonyos alakulása által. Ha a tettes ténykedése oly minőségű, hogy bizonyos tárgyon vagy személyen ama hatást előidézheti, melynek bekövetkeztével a delictum befejeztetik; ha a jogsértés létesülésének második tényezője — a concret tárgy vagy személy ily irányú emberi ténykedése — büntetőjogi értelemben egyáltalán, reagál , akkor a veszély fogalma s vele az alkalmatás kísérlete előáll. Ha az emberi ténykedés, nemcsak a concret esetben, hanem emberi tapasztalás szerint semmiféle tárgyon vagy személyen nem képes a büntető törvény által tiltott eredményt előidézni, akkor alkalmatlan kísérlet fog létesülni), jobban mondva kísérlet nem is fog létesülni (ép úgy mint a delictum putativumnál bűntett nem forog fen); valamint akkor sem, ha a tettes ténykedését oly tárgy ellen irányozta, mely ilynemű hatás befogalom, ez fogalmával ellenkezik; ha a végrehajtási cselekmény causalis, akkor okvetlenül elő kell állania a befejezésnek. De igenis veszélyeztetést, ha oly tényállás vezethető vissza öntudatos és szándékos cselekvőségre, mely az esetek bizonyos, habár csak csekély hányadában is a perkorrestált eredményt előidézte. Kellettnél szőkébben formulázza e fogalmat Liszt, azt mondván (Reichsstraft, 9. 1.): „Wir nennen — immer im Hinblick auf einen gewissen Erfolg — Geführdung jenen Zustand, der nach unserer Erfahrang in der Mehrzahl der Falle zum Erfolg führet.“) E helyütt mindig csak ténykedést említünk, azaz valamely eszköz bizonyos alkalmazásmódját. Mert külvilági hatás előidézésére minden eszköz, ha a tettesnek szabadságot engedünk alkalmazása tekintetében, alkalmatos is. Aki czukorral akar megmérgezni, vagy töltetlen puskával agyonlőni, úgy alkalmazza ezen eszközöket, hogy ezek közönséges tapasztalatai szerint nem vezethetnek soha czélhoz, de nem alkalmaz oly eszközöket, melyekkel embert megölni semmi combinatió alatt sem lehetne.