Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1885. október-1886. március (11. kötet, 1-25. szám)

1885-12-03 / 10. szám

Előfizetési ár: Negyed évre . . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Bu­dapest, II. ker., Feb.­­Albrecht­ út 8. sz.) Buda­pesten az Eggenber­­ger-féle könyvkereske­désben is (barátok­ tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. -------------­A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelen m­inden csütörtökön Szerkesztőség: Budapest, II. ker., Föh. Albrecht-út 8. sz. Kézira­tok vissza nem adatnak. 10. szám. Budapest, 1885. deczember 3-án. XI. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. Tartalom: Öngyilkosság kísérlete, mely magzatel­vetélést eredményezett. — Judicatura: Kir. Curia : A bűnsegéd felelőssége a tettes által el­követett büntetendő cselekményért. — Anyagi halmazat és folytatott bűntett között kü­lömbség, szemérem elleni erőszak, több ízben mostohale­ányon elkövetve. — Hamis eskü tényálladékának megállapítása; hamis vád miatt tett feljelentés időelőttisége. — Elévülés mint ok a rendkívüli felülvizsgálatra. —Budapesti­­kir. ítélő tábla. A tettes cselédi minőségének befolyása a házi lo­pásban résztvevő nemcseléd tettestárs bü­ntetendő­­ségére. — Marosvásárhelyi kir. ítélő tábla: Kül­földi sorsjegyek eladása iránti hírlapi hirdet­mények. Öngyilkosság kísérlete, mely magzat­­elvetélést eredményezett. A kassai kir. törvényszék előtt legköze­lebb a következő érdekes eset fordult elő : Sztankovics Mária hajadon cseléd teherbe esett; terhességének ötödik hónapjában el­panaszolta a dolgot Juszkó Borbálának azzal, hogy miután most már szeretője nem akar róla tudni, őt a szégyenérzet a halálba ker­geti. Erre Juszkó Borbála azt a tanácsot adta neki, hogy készítsen gyufaoldatot, az este igya meg, s reggelre meg fog halni. Sztan­kovics Mária követte a tanácsot, megitta a gyufaoldatot, azonban ez nem okozta az ő halálát, hanem a heves belbántalmak folytán magzatelvetélést hozott létre. A kir. ügyész az abortált nő ellen vádat nem emelt, s így az ítélet ez irányban nem rendelkezik. Ez ügyet eddig csak a kir. tábla látta el ítélettel, mely jogerőre még nem emel­kedett. A fenálló vádrenszernél fogva azon­ban az abortált anyára nézve az alsóbírósági ítéleteket a Curia is előreláthatólag érintet­lenül fogja hagyni, s így ezen érdekes ese­tet már most megbeszélés tárgyává tehetem a nem vádolt Sz. M.-ra nézve. Az a kérdés, hogy Sztankovics Máriát terheli-e büntetendő cse­lekmény? Ezen esetnél a sajátszerűség abban nyilvánul, hogy két ugyanazon nemű, de különböző tartalmú jognak alanya oly szoros összefüggésben áll egymással, hogy azok el nem választhatók. Ez az életre vonatkozó ősjoga úgy a teherben levő nőnek mint a méhmagzatnak. Törvényeink az öngyilkos cselekményét nem tekintik a B. T. K.-be ütközőnek , s ezzel kijelentetik az, hogy az élet és testi­épség joga föltétlen és korlátlan, azzal ezen jog alanya tetszése szerint rendelkezik. Tisztán áll a kérdés azon esetekben, melyekben az illető jogalany erre vonatkozó ténykedésénél az ezen jog tartalma által fel­állított korlátokon belül mozog. Azonban a concrét esetben két jog között collisió támadt. A kérdés megvilágítása végett vizsgálat tárgyává teszem: a) az öngyilkosság intentionális elemét in concreto; b) a jogok gyakorlatának korlátait bün­tetőjogi szempontból. A) a) Az öngyilkosság vagy sikerül vagy nem; első eseten közömbös az, hogy az öngyilkos korlátlan rendelkezési körébe tartozó élethez való jogán kívül más jogot i.

Next