Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1885. október-1886. március (11. kötet, 1-25. szám)
1885-12-03 / 10. szám
Előfizetési ár: Negyed évre . . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Budapest, II. ker., Feb.Albrecht út 8. sz.) Budapesten az Eggenberger-féle könyvkereskedésben is (barátok tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. -------------A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön Szerkesztőség: Budapest, II. ker., Föh. Albrecht-út 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. 10. szám. Budapest, 1885. deczember 3-án. XI. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. Tartalom: Öngyilkosság kísérlete, mely magzatelvetélést eredményezett. — Judicatura: Kir. Curia : A bűnsegéd felelőssége a tettes által elkövetett büntetendő cselekményért. — Anyagi halmazat és folytatott bűntett között külömbség, szemérem elleni erőszak, több ízben mostohaleányon elkövetve. — Hamis eskü tényálladékának megállapítása; hamis vád miatt tett feljelentés időelőttisége. — Elévülés mint ok a rendkívüli felülvizsgálatra. —Budapestikir. ítélő tábla. A tettes cselédi minőségének befolyása a házi lopásban résztvevő nemcseléd tettestárs büntetendőségére. — Marosvásárhelyi kir. ítélő tábla: Külföldi sorsjegyek eladása iránti hírlapi hirdetmények. Öngyilkosság kísérlete, mely magzatelvetélést eredményezett. A kassai kir. törvényszék előtt legközelebb a következő érdekes eset fordult elő : Sztankovics Mária hajadon cseléd teherbe esett; terhességének ötödik hónapjában elpanaszolta a dolgot Juszkó Borbálának azzal, hogy miután most már szeretője nem akar róla tudni, őt a szégyenérzet a halálba kergeti. Erre Juszkó Borbála azt a tanácsot adta neki, hogy készítsen gyufaoldatot, az este igya meg, s reggelre meg fog halni. Sztankovics Mária követte a tanácsot, megitta a gyufaoldatot, azonban ez nem okozta az ő halálát, hanem a heves belbántalmak folytán magzatelvetélést hozott létre. A kir. ügyész az abortált nő ellen vádat nem emelt, s így az ítélet ez irányban nem rendelkezik. Ez ügyet eddig csak a kir. tábla látta el ítélettel, mely jogerőre még nem emelkedett. A fenálló vádrenszernél fogva azonban az abortált anyára nézve az alsóbírósági ítéleteket a Curia is előreláthatólag érintetlenül fogja hagyni, s így ezen érdekes esetet már most megbeszélés tárgyává tehetem a nem vádolt Sz. M.-ra nézve. Az a kérdés, hogy Sztankovics Máriát terheli-e büntetendő cselekmény? Ezen esetnél a sajátszerűség abban nyilvánul, hogy két ugyanazon nemű, de különböző tartalmú jognak alanya oly szoros összefüggésben áll egymással, hogy azok el nem választhatók. Ez az életre vonatkozó ősjoga úgy a teherben levő nőnek mint a méhmagzatnak. Törvényeink az öngyilkos cselekményét nem tekintik a B. T. K.-be ütközőnek , s ezzel kijelentetik az, hogy az élet és testiépség joga föltétlen és korlátlan, azzal ezen jog alanya tetszése szerint rendelkezik. Tisztán áll a kérdés azon esetekben, melyekben az illető jogalany erre vonatkozó ténykedésénél az ezen jog tartalma által felállított korlátokon belül mozog. Azonban a concrét esetben két jog között collisió támadt. A kérdés megvilágítása végett vizsgálat tárgyává teszem: a) az öngyilkosság intentionális elemét in concreto; b) a jogok gyakorlatának korlátait büntetőjogi szempontból. A) a) Az öngyilkosság vagy sikerül vagy nem; első eseten közömbös az, hogy az öngyilkos korlátlan rendelkezési körébe tartozó élethez való jogán kívül más jogot i.