Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1886. április-szeptember (12. kötet, 1-26. szám)

1886-06-03 / 10. szám

BÜNTETŐ JOG TÁRA. Előfizetési ár Negyed évre . . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Bu­dapest, II. ker., Főh.­­Albrecht­ út 18. sz.) Buda­pesten az Eggenber­­g­e­r-féle könyvkereske­désben is (barátok­ tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK És ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. -------------­Meg­jelen minden csütörtökön Szerkesztőség: Budapest, II. ker., Főh. Albrecht-út 18. sz. Kézira­tok vissza nem adatnak. 10. szám. Budapest, 1886. junius 3-án. XII. kötet. A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. tartalom: Az okirathamisitás­ büntethetőségének határai. — Büntető ítéletek foganatosítása. Az okirathamisitás büntethetőségének határai. (Befejező közlemény.) IV. Az­ okirat hamisitás büntethetőségé­nek általános körvonalait, s a magyar B. T. K. vonatkozó rendelkezéseinek tüzetesebb magya­rázatát néhány jogeset alkalmából tettük fej­tegetésünk tárgyává, melyekben a kir. Curia a hamisítás ténye, s a hamisítványnak bizo­nyítékul történt használata mellett is megál­lapította a büntetlenséget. Öt rendbeli ily ítélet, fekszik előttünk, melyeknek csaknem mindegyike más-más szakaszra vonatkozik, s miután ehhez képest a felmentés indokai is felette eltérők s részben ellentétbe is jönnek fentebbi fejtegetésünk eredményével, ennél­fogva az előrebocsátottak kiegészítéséül az alább­i—V. számok alatt közölt jogesetek, illetve az azokra vonatkozó ítéletek mindegyi­kéből kiemeljük a legsarkalatosabb mozzana­tokat s azokhoz a következőkben néhány észrevételt csatolunk. Az első esetben (I.) vádlott egy adókönyvecskébe írt általa állami adó fejében befizetett 4 frt 46 kr. mellé az „ut. m.“ betű­ket hamisan jegyezte be, s ezt azért tette, hogy ez­által egyfelől az útmunka-váltság lerovását igazolja, másfelől pedig az adószedőt megkárosítsa. Az elsőbíróság ebben nem találta fel a közokirat hamisítás bevégzett bűntettének feltételeit, mert az adókönyvecske beosztásánál fogva, mely szerint az adófizetés lapjának a lerovási lappal egyeznie kell, már eleve „ki van zárva, hogy a fizetési lap meg­változtatása által valakire jogsérelem származ­hassék", minthogy azonban vádlottban meg volt a jogsértés c­élzata: ez okból a köz­okirat hamisítás kísérletében mondta ki bűnös­nek , ellenben a kir. Curia azon elvnél fogva, hogy bűncselekmény meg nem állapítható ott, hol annak elkövetésére teljesen alkalmatlan eszközök használtattak, felmentő ítéletet hozott mert vádlott az ut. m­. bejegyzése által „nem követett el oly hamisítást, a­miből valakire kár háramolhatott, vagy a­mi az okmány értelmét változtatta volna", másfelől pedig az adószedő megkárosítására irányzott csalás sem létesült a miatt, mert tévedésbe ejtés „a használatba vett eszköznél fogva" szintén nem volt megállapítható. Ezen ítéletek mindegyikében van egy hibás felfogás. Az első bíróság következet­lensége első pillanatra feltűnik, mert evidens, hogy a­mennyiben való az, hogy a fizetési lap megváltoztatásából senkire sem háramol­hatott jogsérelem , úgy nemcsak bevégzett, de megkísérelt okirat hamisítás sem jöhet, létre. A kir. Curia ki is kerülte ezen lehát, azon­ban indokolása még­sem tanúskodik a kér­dés tiszta felfogásáról. Ha ugyanis az okirat­hamisítás azért nem volt megállapítható, mert a károsítás lehetősége a használt eszköz alkal­matlan volta miatt teljesen ki volt zárva, úgy annál kevésbé lehetett szó csalásról, mely­hez tényleges károsítás kívántatik meg; s miután a B. T. K. 392. § a gondoskodott azon eset speciális megtorlásáról is, midőn a köz­okirat-hamisítás csalási czélzattal követtetik el, ennélfogva ily esetben a közokirat-hami­sítás mellett a csalás külön kiemelése a két fogalom helytelen összezavarására vezetne, s jelesül azon felfogás, mely szerint a 392. §-ba ütköző közokirat-hamisítás alól történt felmen­tés esetében külön indokolandó lenne az is, hogy csalás sem követtetett el, az ellenkező irányban azt hozná magával, hogy midőn a jó

Next